Az északi agglomerációban az ingatlanpiaci forgalom a második negyedévtől kezdve még a budapestinél is nagyobbat esett, és a kilátások sem túl biztatók. A tulajdonosok egyelőre reménykednek abban, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba, árcsökkenéssel ezért még nem nagyon lehet találkozni.
Az elmúlt hónapokban több tényező is negatív hatással volt a hazai ingatlanpiacra, elég csak az idén kifutó állami támogatásokra, a szomszédban dúló háború okozta bizonytalanságra, az áremelkedésekre vagy az építőanyagok terén tapasztalható ellátási nehézségekre gondolni – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan szakmai vezetője szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Az agglomeráció esetében mindezeken túl még megjelenik az üzemanyag-ellátással és -árakkal kapcsolatban jelentkező bizonytalanság is, hiszen nagyobb távolságot kell megtenniük az ingázóknak, ami növeli a költségeiket, miközben a tömegközlekedés korántsem épült ki olyan szinten, mint a fővároson belül.
„Ráadásul a járvány hatására egekbe szöktek az északi agglomeráció lakóingatlan- és telekárai, így a jelenleg is tapasztalható bizonytalan piaci helyzetben ezek az ingatlanok már nem igazán jelentenek valós alternatívát a fővárossal szemben” – mondta Balla Frigyes, aki azt tapasztalta, hogy a kereslet még a budapestinél is nagyobb mértékben esett vissza a második negyedévtől kezdve.
Az ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint a tulajdonosok nehezen fogadják el a számukra előnytelen piaci változásokat, több időre van szükségük, amíg reagálni tudnak a csökkenő keresletre, ezért az árakban még nem tapasztalható változás.
A konkrét ingatlanpiaci árakat tekintve jelentős szórással találkozunk Dunakeszi és környéke esetében: új építésű házat 80 millió forinttól találhatunk, míg az új lakásoknál 50-60 millió forintnál kezdődik a kínálat, vagyis
a fővárosban megszokott egymillió forintos négyzetméterárak jellemzők.
A használt ingatlanok piacán 600–800 ezer forintos átlagár alakult ki, de a keresett lokációkban az újszerű ingatlanok négyzetméterára elérheti az 1 millió forintot is.
Hatással vannak az ingatlanpiacra a megemelkedett hitelkamatok is, amelyek miatt azt lehet látni, hogy a vevők egyre inkább készpénzért vásárolnak, kölcsönt inkább csak azok vesznek fel, akiknek kifejezetten magas a fizetése, hiszen a megemelkedett törlesztőrészlet és a magas árak miatt az átlagfizetésből már nem finanszírozható egy 40-50 millió forintos hitel.
Balla Frigyes megfigyelése szerint a befektetők is eltűntek mára az északi agglomeráció ingatlanpiacáról, és inkább Budapest felé fordultak. Úgy véli, hogy amíg az üzemanyagok kapcsán a helyzet nem rendeződik, nem is fognak visszatérni.
Pedig a bérleti piacon eközben kifejezetten szűk a kínálat, mindössze néhány lakás és ház kiadó jelenleg a környéken, azok is a Budapesten megszokott árakon. Kivételt csak Göd jelent, ahol a Samsung jelenléte miatt ezeknek az áraknak a duplájával érdemes számolniuk a bérlőknek: így például egy 4-5 szobás családi házat egymillió forint körüli áron is ki lehet adni.
A szakértő végül elmondta, hogy a közeljövőben csak akkor számítanak kedvező változásra, ha olyan kormányzati döntések születnek, amelyek ellensúlyozzák a jelenlegi „fékeket”. Úgy véli, hogy erre mutatkozik is némi esély, amennyiben az ígéreteknek megfelelően jövőre bővülni fog a családtámogatások rendszere, így pedig talán új lendületet kaphat az északi agglomeráció félbeszakadt fejlődése.