Index Vakbarát Hírportál

Elfogadták Budapest energiacsomagját, Karácsony több partnerséget kér

2022. augusztus 31., szerda 15:08

A főváros vezetése is szembesült az energia- és alapanyagárak drasztikus emelkedésével, erre reagál a szerdán elfogadott energiacsomag. A cselekvési tervben az energiaigények felmérése, lehetséges csökkentése, továbbá az energia hatékonyságának növelését célzó intézkedések szerepelnek, ami a gyakorlatban a napelemes rendszerek támogatását, a hulladékhasznosító hatásfokának növelését és akár szélturbinák felállítását is eredményezheti.

Napirend előtti felszólalásában Karácsony Gergely azt mondta: fontos arról őszintén beszélni, hogy borzasztóan nehéz időszak következik nemcsak a Fővárosi Önkormányzat és Budapest, hanem az ország, illetve egész Európa számára.

A Fővárosi Közgyűlés tagjait arra kérte: lehet a városvezetést kritizálni, de egy olyan helyzetben, amikor a „valóság ránk rúgja az ajtót”, érveket szeretne hallani, nem minősítést és demagóg hangulatkeltést. „Nem lehet így beszélni a közös dolgainkról, márpedig most nagyon fontos lenne, hogy tudjunk ezekről tárgyilagosan beszélni, adott esetben szenvedélyesen, de a valóság talaján” – fogalmazott Karácsony Gergely.

A főpolgármester kiemelte: sokan tartoznak bocsánatkéréssel azután, hogy az ellenzéki javaslatok később kormányzati állásponttá váltak. A városvezetés energetikai javaslatait észszerűnek nevezte, hiszen a kormány is bevezette, Karácsony Gergely szerint azonban mégis azt kellett hallgatniuk az elmúlt napokban, hogy megbolondultak, és felültek „a brüsszeli dilivonatra”.

Arról is beszélt, hogy az energiakrízist csak európai szinten lehet kezelni.

Nagyon remélem, hogy az Európai Unió nem nézi tétlenül, hogy az energiakrízis romba dönti az egész európai gazdaságot, és legalább olyan bátor döntések születnek, mint amilyenek a szankciók voltak Oroszországgal szemben az energiapiac megregulázására

– jelentette ki a főpolgármester.

Karácsony Gergely kiemelte: Budapest minden állampolgára nevében annak drukkol a városvezetés, hogy Magyarország kormánya és az Európai Unió meg tudjon állapodni az uniós források megérkezéséről egy elvszerű és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát garantáló megállapodásban, mert Budapestnek is szüksége van az uniós forrásokra, ezek nélkül a bajok csak fokozódni fognak.

Az idei évet költségvetési szempontból meg fogja tudni oldani Budapest, de nagyon nagy a bizonytalanság az egész országban. Napirend előtti felszólalása végén Karácsony Gergely több partnerséget kért.

Csökkenő költségek, növekvő biztonság?

A Fővárosi Önkormányzat rendkívüli ülésén a közgyűlési többség elfogadta Budapest első energiacsomagját. Erre azután került sor, hogy a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes felszólította a fővárosi cégek és intézmények vezetőit, kezdjenek takarékoskodni az energiával: 25 foknál ne hűtsék le jobban, illetve 21 foknál ne fűtsék magasabb hőmérsékletre az épületeket. (Szentgyörgyvölgyi Péter a napirendi vitában azt javasolta, hogy ezek a szociális intézményekre ne vonatkozzanak. Ezzel az előterjesztő főpolgármester-helyettes is egyetértett.)

Tüttő Kata korábban arra is kérte a vezetőket, hogy állítsák össze azon fejlesztések listáját és takarékossági lépéseit, amelyektől az energiaszámla csökkenése várható rövid és hosszú távon.

Az energiacsomag keretében összesen hét területen kíván lépéseket tenni a főváros vezetése. Ezek részben edukatív és együttműködési jellegű kísérletek az energiaválság kezelésére, részben pedig a budapestiek által is megtapasztalható megszorítás.

Ennek megfelelően Budapest csatlakozik az Európai Bizottság, a Polgármesterek Szövetsége és a Régiók Bizottsága által létrehívott Cities Energy Saving Sprint elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez, amelyben a városok egymástól tanulva alkalmaznak akciókat, intézkedéseket az energiafelhasználás minimalizálása érdekében. 

A főváros intézményeit érintően létrehoznak egy energetikai, döntéstámogató adatbázist, amely a középtávú energetikai beruházási koncepciók megalkotását, illetve a gyors projekt előkészítését segíti majd. 

Az adatbázis tájékoztatást ad az épületállomány aktuális műszaki állapotáról (elsősorban energetikai szempontból), az eddig megtett energiahatékonysági intézkedésekről, a felmerülő, energiamegtakarítási lehetőségekkel járó igényekről és beavatkozásokról, valamint az épületek energia- és vízfogyasztásáról. Az adatbázis arra is jó, hogy tervezhetővé teszi, mely fővárosi tulajdonú épületeknél szükséges az energiahatékonyság növelése, illetve optimalizációja.

Bár a főváros a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében ötmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el intézményi épületeinek energetikai korszerűsítésére, az előkészítő munkák során kiderült, hogy a köztük szereplő Városháza épülete nem tudja teljesíteni a projekthez szükséges energetikai indikátorokat, így helyette más fővárosi intézményt vonnak be a projektbe. Az energiacsomag részeként arról is döntöttek, hogy a KEHOP-projektben folyamatban lévő, de meglehetős késéssel zajló, illetve tervezett intézményi energetikai korszerűsítési munkákat felgyorsítják.

A fővárosi vállalatok és intézmények energiamegtakarítási lehetőségeinek felmérése és eredményeinek kiértékelése alapján egy második energiacsomag kidolgozását is tervbe vette a főváros vezetése.

Rövidül a főváros díszvilágítása, Ezt a jelenleg fennálló gazdasági helyzettel indokolták.

A döntés értelmében a díszvilágítás üzemidejét a téli és a nyári időszámítás alatt, valamint az alapszintű és az emelt szintű szolgáltatás esetén is naponta két órával csökkentették. Ez azt jelenti, hogy a város fényei felkapcsolásának időpontja nem változik, azonban a korábbiakhoz képest két órával rövidebb ideig világítanak majd. E döntéstől éves szinten nagyjából 792 510 kWh energiamegtakarítást várnak, ami – a 2022. augusztus 15-i piaci (285 Ft/kWh) villamosenergia-árat figyelembe véve – 225 865,35 ezer forint költségmegtakarítást jelent. 

A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. közvilágítás-korszerűsítési programjában 2024 végéig körülbelül 19 ezer lámpatest cseréjét tervezik, ezt követően évente 25-30 ezer lámpatestet cserélnének (amennyiben a külső források, azaz az európai uniós finanszírozás vagy az Európai Beruházási Bank-hitel rendelkezésre áll).

Napelemes fejlesztések támogatása keretében egyrészt a Zöld Budapest Tanácsadó Irodán belül létrehoznak egy tanácsadó-irodát a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetséggel együttműködésben, másrészt a napelemek telepítésére vonatkozó fővárosi és kerületi településképi, településrendezési és építési jogi szabályozásokat felülvizsgálják.

A Budapesti Közművek Zrt. (BKM) energetikai tervei között két fontos projekt is szerepel, amely kapcsolódik az energiacsomaghoz. Az egyik a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (HUHA) turbinacseréje. Ennek és a kazánok füstgázhő-hasznosításának révén változatlan mennyiségű hulladék elégetésével a jelenleginél jóval több hasznos termék; évente mintegy 50 GWh-val több villamos energia (körülbelül 22 000 átlagos lakás áramigénye) és mintegy 380 000 GJ-lal több távhő termelhető meg (megfelel 10 800 átlagos lakás távhőigényének). A HUHA energetikai hatásfoka a jelenlegi negyven százalék körüli értékről 56 százalékra növekszik. A 2022–2025 között megvalósítható beruházás, amely nyolcmilliárd forint befektetést igényel, öt éven belül megtérülhet.

A másik a tiszta energiára való átállás felgyorsítását célozza, azaz a BKM megvizsgálja a szélturbinák létesítésének lehetőségeit az erre alkalmas fővárosi területeken. A szélturbinák megvalósításához azonban az is kell, hogy a szélerőművek létesítésének engedélyezését korlátozó kormányrendeletet módosítsák. Ennek érdekében felkérte a közgyűlés a főpolgármestert, kezdeményezze a kormányzatnál, hogy csak a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével, illetve műszaki és településképi szempontból észszerű korlátokat támasszon a szélerőművek elhelyezésével szemben.

Klímastratégia, energiastratégia

Az ilyen előterjesztések címét olvasva nagyon örülünk, az embernek dobog a szíve, hogy végre fontos ügyekkel foglalkozhatunk, csak az a baj, hogy a tartalom mindig kevés, és a pici tartalom sem készül el határidőre

– mondta a Fidesz frakcióvezetője a vita során, arra emlékeztetve, hogy a városvezetés 2019 őszén klímavészhelyzetet hirdetett, majd elfogadott egy klímastratégiát, amely több ponton összefügg a mai energiastratégiával.

Wintermantel Zsolt ebből három pontot idézett a hozzá rendelt határidőkkel, amelyek már két éve lejártak, és nem talált arra vonatkozó adatot, hogy ezekből bármi is megvalósult volna. Tüttő Kata a változó pénzügyi körülményekkel indokolta a hiányosságot, arra emlékeztetve, hogy a kötelezően fizetendő szolidaritási adó összege megnőtt, az iparűzési adó felezése elvitt húszmilliárd forintot, és hitelt sem vehet fel Budapest, csak a kormány engedélyével.

Miután a közgyűlés elfogadta a budapesti energiacsomagot, Karácsony Gergely közösségi oldalán azt írta: azon dolgoznak, hogy Budapest soha ne legyen kiszolgáltatva sem Oroszországnak, sem a változó kormányzati politikának. „Ez a legjobb válasz az energiaválságra” – tette hozzá a főpolgármester.

Az energiacsomag kidolgozását már hónapokkal ezelőtt megkezdték. Karácsony Gergely hozzátette: amikor elsőként energiahatékonyságról és energiatakarékosságról beszéltek, akkor politikai támadás, hazug lejáratás volt rá a válasz. Mára szerinte kiderült: nincs más út, csak ez lehet a felelős és okos válasz az energiaválság és a klímaválság egymást erősítő hatásaira.

(Borítókép:  Balogh Zoltán / MTI)

Rovatok