A Demokratikus Koalíció elnöke szerint van okunk megértéssel gondolni Mihail Gorbacsovra, az MSZP úgy látja, hogy nélküle máshogy alakult volna a rendszerváltás.
Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében, kedden meghalt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője. Arról, hogy a világ vezetői hogyan búcsúztak Gorbacsovtól, itt írtunk.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke hangsúlyozta, Mihail Gorbacsov szembenézett a valósággal, a fenntarthatatlannal, az elkerülhetetlennel, „engedte, hadd menjen. Van, hogy ehhez kell a legnagyobb erő és bátorság”.
Az utolsó európai birodalomnak buknia kellett. De mert a birodalmi eszme és álom fennmaradt, a békés leépülés után most a háborús feltámasztás kísérlete írja a történelmet. Történelmet sokféleképpen lehet írni. Gorbacsov tökéletlen, de jobb világnak nyitott utat
– írta Gyurcsány Ferenc, aki szerint ezért van okunk megértéssel gondolni Gorbacsovra.
A szocialisták közleményben emlékeznek Mihail Gorbacsovra, akit a XX. századi világtörténelem egyik fajsúlyos politikusának neveznek, és akinek „elvitathatatlan szerepe volt a hidegháború békés lezárásában”.
A történészek még sokáig fogják vitatni történelmi szerepét, de Gorbacsov kapcsán egy dolog biztos: nélküle másképp alakult volna a rendszerváltás Közép-Kelet-Európában és az egykori Szovjetunióban, vagyis a jelenkori történelem
– szögezte le az MSZP.
„Akkor már harmadik éve élcelődtünk a moszkvai temetési parádékon. Amikor 1985. március 11-én Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió első embere, a szabadság, vagy talán úgy pontosabb: a normalitás szele érintette meg Kelet-Európát. A Csernyenko-temetésen Kádár állítólag úgy kommentálta az új főtitkárt: »Ez az ember el fogja veszejteni a Szovjetuniót.« Így történt” – fogalmaz Facebook-posztjában Schiffer András.
Az ügyvéd szerint Gorbacsov előtte még semmivé foszlatta a Kádár-rendszer egyik legitimációs pillérét, „a megtorlások utáni »kikacsintós« kádári politika ugyanis egészen addig arról szólt, hogy a magyar rezsim mindent megpróbál alattvalói szabadságáért, csak Moszkva nem enged egy ponton túl bennünket. Aztán 1986-ban a gimnáziumi filmklubra a »dobozból« kellett kikönyörögnünk az Andrej Rubljovot, miközben Tarkovszkij filmjeit már szabadon vetítették Moszkvában.”
Gorbacsov kísérlete az emberarcú szocializmusra kudarccal végződött, a Szovjetuniót egyben tartani nem tudta. A Nyugat később busásan meghálálta neki, hogy békésen engedte át egykori birodalma erőforrásait és hálózatait. Gorbacsov még 2007-ben is szükségesnek mondta a szovjet csapatok '56-os bevonulását. Amiért mégis jó okunk van emlékezni rá, az nem pusztán személyes nosztalgia. Senki nem tett annyit a nukleáris leszerelésért, mint Mikhail Gorbachev
– írta az ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Mihail Gorbacsov 2007. november 28-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)