A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány nyílt levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, melyben arra a kérdésre is választ szeretne kapni, hogy Magyarország eddig miért nem kapta meg az Európai Uniótól a helyreállítási forrásokat.
Csizmadia László kuratóriumi elnök sajtótájékoztatójukon bejelentette: a CÖF nyílt levélben, petíció formájában közérdekű adatok közlését igényli, melyre korrekt válaszokat vár. Hozzátette:
ha nem kapnak visszajelzést, és ha az Európai Bizottság részéről nem történnek lépések az ügyben, akkor nemzetközi tagságuk segítségével általános aláírásgyűjtést indítanak.
A civil szervezet szerint az Európai Parlament létszámát meg kellene felezni, valamint az uniós bizottság és albizottság szakértelmét növelni kellene a hatékonyabb törvénykezés előkészítésének érdekében – írja a Magyar Nemzet.
Csizmadia szerint fontos nemzeti érdek a zsidó–keresztény kultúra megmentése. Véleménye szerint az erős nemzetállamok szoros szövetsége megakadályozhatja a világhatalomra törő ultraglobalista politikai hatalom létrehozását. Kiemelte: az oroszok által indított háború nem lehet a főpróbája a nagyhatalmak erőfitogtatásának, valamint egy új világháborúhoz vezető útnak. Úgy látja, az Európai Unió által az Oroszország ellen hozott szankciók nagy része téves intézkedés, ahogy az amerikai kormányzat legtöbb rendelkezése is.
A CÖF kuratóriumi elnöke szerint az EU tagországaiban általános népszavazást kellene kiírni arról, hogy az állampolgárok a háború azonnali befejezését vagy annak folytatását szeretnék-e.
„A felelősség alól így kimenthetők a háborút forszírozó kormányok vezetői” – tette hozzá.
Csizmadia László szerint az EU irányítójává a szerepét félreértő Európai Tanács vált, ami megsérti a nemzeti szuverenitást. Az újjáépítésről elmondta: az Európai Unió az államok és polgárok megkérdezésével, „nagy csinnadrattával” kezdeményezte az újjáépítés vitáját, de szerinte ennek nincsenek eredményei, mert az EU bürokratái fenn akarják tartani pozícióikat a következő választásokig.
Csizmadia elmondta: az uniós források visszatartásával zavart okoztak a magyar költségvetés végrehajtásában. Megállapította:
a magyar emberek számítottak erre a pénzre, és ezek hiányában nem kapnak béremelést a pedagógusok, ezért halasztottak el beruházásokat, és ezért voltak átcsoportosítások a költségvetésben.
Kiemelte: Magyarországnak és Lengyelországnak ebből kára származik, így aktuálissá válik a kártérítés lehetősége, de reményét fejezte ki, hogy ez barátságosan megoldható. Végül megjegyezte: nem lehet elnyomó, kettős mércéjű intézkedéseket hozni.
Az Index is beszámolt róla, hogy csütörtökön tanévnyitó rendezvényt tartott a Pedagógusok Szakszervezete. Az oktatás halasztást nem tűrő gondjai miatt fekete esernyőkkel tiltakoztak. Az érdekvédők bejelentették: a hazain kívül a nemzetközi sajtóhoz, továbbá nemzetközi szervezetekhez fordulnak a pedagógusokat sújtó nehézségek miatt, tavaszra pedig egy újabb nagyszabású munkabeszüntetéssel készülnek.
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tavaly októberben alakított sztrájkbizottságot, azóta pedig folyamatosan tárgyalnak a kormánnyal a magasabb bérek és a csökkentett terhek reményében. Idén már volt egy figyelmeztető sztrájk és egy határozatlan ideig tartó munkabeszüntetés, amelyet az érdekvédők tavasszal a választások miatt szüntettek be.
A PSZ és a PDSZ többször emlékeztetett, hogy a munkabeszüntetés bármikor folytatható. A szakszervezetek a legutóbbi, augusztus 30-i egyeztetésen Maruzsa Zoltánnak is jelezték, hogy a szeptember 1-től induló sztrájkra sokan nyitottak, hangsúlyozták azonban azt is, hogy a pedagógustársadalom egy jelentős része inkább a polgári engedetlenségi akcióban látja a megoldást.
A CÖF sajtótájékoztatójának másik felszólalója, ifj. Lomnici Zoltán, a civil szervezet szóvivője kijelentette: már évekkel ezelőtt tudni lehetett, hogy a Next Generation EU-keretköltségvetés két részből áll majd: az egyik az uniós adófizetők pénzéből kiutalt vissza nem térítendő támogatás a tagállamoknak, a másik pedig hitel. A szóvivő szerint jogerős ítélet hiányában tartják vissza a forrásokat Magyarország és Lengyelország felé.
Nyílt levelüket azért írták Ursula von der Leyennek, hogy megtudják: milyen forrásból származnak a hitelek, és milyen gazdasági érdekköröktől történt a hitelfelvétel. A CÖF tudni szeretné azt is, mi lesz a források sorsa, kamatoznak-e, és ha igen, akkor kiket illet a kamat. A civil szervezet arról is érdeklődött, hogy mi történt az időben ki nem utalt összegekkel, tovább szerintük nem világos az sem, hogy származik-e előnye uniós intézménynek a ki nem fizetésekből.
Ifj. Lomnici Zoltán jelezte: arra is választ várnak az Európai Bizottság elnökétől, miként lehetséges, hogy egy ellenzéki listavezető unión kívüli forrásokat kap a kampányához úgy, hogy éppen a cseh soros elnökség egyik fő pontja az Unió gazdasági szuverenitása.
(Borítókép: Vajda János / MTI)