A villanyoszlopokon fészkelő vagy pihenő gólyákat akkor érheti áramütés, amikor szárnyukat kitárva hozzáérnek a vezetékhez, miközben a lábuk még mindig a pózna fémrészén van. Ezzel az áram végigmegy a testükön, és ez okozza a vesztüket – erről Kiss Balázs, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság vezetője beszélt a BBC-nek.

Magyarországon évente 150 ezer madárral végez áramütés, ami a videóriport szerint már régóta ismert probléma. Ennek ellenére a villanypóznák mindössze 10 százaléka van leszigetelve. A szigetelés egyszerű, ugyanakkor nagyon drága is. 

A nyári szárazság és aszály miatt a probléma csak súlyosabbá vált, ugyanis a gólyák táplálék és víz hiányában a szeméttelepekről szerzik be az élelmet. Ez azonban rendkívül veszélyes, mivel a villanypóznákon megpihenve könnyen áramütés érheti őket. Ugyanakkor a szárazság miatt apadó vizekben elpusztultak a halak, amelyeknek a bomló teteme miatt mérgező anyagok kerültek a tavakba, folyókba, ezért több gólya is mérgezés következtében pusztul el.

Kiss Balázs elmondása szerint a gólyák így egy nagy adag idegmérget kapnak, amely először a járásban akadályozza őket, majd később már a szárnyaikat sem tudják használni. Úgy véli, szerencsésebb esetben a madarak már a vízben megfulladnak, de a szerencsétlenebbek kimennek a partra, ahol akkor már lélegezni sem tudnak, majd hosszas szenvedés után ott pusztulnak el.

A riportban idézik a Opusz-Titász Zrt.-t, amely közölte, hogy amint értesültek a madarak pusztulásáról, szakértőkkel vizsgáltatták meg az érintett hálózatot. Elmondásuk szerint a szigetelési munkálatokat elkezdték, ezek várhatóan 2-3 hónap múlva befejeződnek.

(Borítókép: Fehér gólyák Hajdú-Bihar megyében 2022. augusztus 7-én. Fotó: Oláh Tibor / MTI)