A példátlanul hektikus árampiac nagy bajba sodorhatja Budapest közösségi közlekedését. Amennyiben a BKV energetikai közbeszerzésére továbbra sem érkezik érvényes ajánlat, senki nem tudja megmondani, mi hajtja januártól a villanymotoros járműveket. A főpolgármester-helyettes sem meri megígérni, hogy zavartalan lesz a közösségi közlekedés, óvatosan úgy fogalmaz: „erre törekszünk”.
Borzasztóan nehéz időszak következik a Fővárosi Önkormányzat és Budapest életében. Ezt maga Karácsony Gergely főpolgármester vetítette előre a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen. Az energiaárak robbanásszerű emelkedésére válaszul augusztus végén ugyan a képviselőtestület egy hatékonyságnövelő és megtakarítást célzó energiacsomagot fogadott el, ez azonban nem ad választ a BKV legégetőbb kérdésére, hogy jövőre „mitől megy a villamos”.
A jogszabály minden önkormányzatot, illetve önkormányzati tulajdonú céget energia-közbeszerzésre kötelez. Amíg az energiaárak alacsonyan voltak, ez a rendszer jól működött, a tenderek során az áramkereskedő cégek lefelé tartó elektronikus licittel versenyeztek a nagy és megbízható BKV pályázatán. (A főváros közlekedési cége az ország kilencedik legnagyobb áramfelhasználó társasága.)
Eddig. Ugyanis – amint arra Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet – a BKV hónapok óta még érvényes ajánlatot sem kap a pályázatán indulni jogosult áramkereskedő cégektől. Ennek hiányában a közlekedési cég ún. vontatási áram tendere jelenleg is fut.
A BKV-nak december 31-ig van áramszerződése, tehát még van idő megoldásokat keresni.
– nyugtatta a kedélyeket a főpolgármester általános helyettese.
A közlekedési társaság éves energiaigénye 246 GWh, összehasonlításként a főváros teljes közvilágítási igénye 86 GWh. Ez eddig éves szinten a BKV-nak nagyságrendileg több mint 20 milliárdos kiadást jelentett, most azonban az áramtőzsde számait figyelve akár 10-15-ös szorzóval is kalkulálhatnának. Róka fogta csuka helyzet, hogy a 2023-as költségvetés várható számai alapján ilyen árakon kizárt a jövő évi áramszükséglet fedezésére kiírt sikeres közbeszerzés. Ha a jelenleg is futó közbeszerzéssel nem fog menni az árambeszerzés, a B terv szerint megpróbálják egy évnél rövidebb időszakra megpályáztatni, ez esetben azonban a pályázati kiírások is sűrűsödnek majd.
A korábbi években a pályázatot rendre az ELMŰ nyerte meg, noha bárki jelentkezhetett ajánlattal, hisz Európa nyugati szélétől egészen Ukrajnáig az elosztóhálózat teljesen kiépült. Mára azonban annyira hektikussá vált a piac, hogy nincs áramkereskedő, amely meg tudná becsülni akár csak a jövő hét távlatában irányadó tőzsdei energiaárat, nemhogy egy évre előre.
A normális piaci logika ebben a környezetben még egy olyan nagy és kiszámítható megbízó esetében sem működik, mint a BKV, amelyről pontosan tudható napra lebontva, hogy mennyi energiát szeretne venni.
A problémát fokozza, hogy termelési oldalon Pakstól a délszláv vízerőművekig kapacitásgondok adódtak, nem lehet tudni, hogy a német atomerőműveket újraindítják-e, de az ukrán erőművek helyzete sem nevezhető stabilnak.
Különleges helyzet, hogy miközben a fővárosnak van saját tulajdonában lévő, áramot előállítani képes termelői bázisa (például a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ) a törvényi tiltás miatt mégsem adhat közvetlenül energiát az ugyancsak fővárosi tulajdonban lévő BKV-nak, hanem a megtermelt áramot a MAVIR hálózatába betáplálva kötelezően ki kell vinnie a piacra.
Kiss Ambrus szerint az elektromos áramot ugyan előállíthatják, de nem kereskedhetnek vele, ráadásul az a tüzelőanyag, aminek elégetésével előállítják az áramot, nem a fővárosé, hanem a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt.-é (NHKV). Ahhoz, hogy kereskedhessenek, jogszabályt kellene módosítani. Ez jelentős segítséget jelenthetne a fővárosnak.
Budapest vezetése egyébként a kormánynál kezdeményezte, hogy a BKV az idei évre valamilyen formában kapjon ártámogatást,
ám mivel jelenleg de facto nem létezik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ahol a kormány és főváros ezeket a kérdéseket megvitathatná, kétoldalú tárgyalások keretében veti fel a Technológiai és Ipari Minisztériumnak a BKV-t illető problémákat. Javaslataikra eddig nem érkezett válasz.
Ezzel együtt Kiss Ambrus úgy fogalmazott:
Nem gondolom, hogy előállhat olyan helyzet, hogy nincsen vontatási árama a BKV-nak, de hangsúlyozom, ilyen helyzetet, amiben most vagyunk, még nem láttunk.
Az Index által megkérdezett közlekedési szakértő szerint is elképzelhetetlen, hogy a fővárosban leálljanak az elektromossággal hajtott buszok, villamosok, trolibuszok, metrók, vagy épp a mozgólépcsők. Dorner Lajos azt valószínűsítette, hogy az állam – szükség esetén – kisegíti majd a főváros közlekedési vállalatát, ennek azonban valamilyen formában megkérheti az árát.
(Borítókép: Róka László / MTI)