A kormány szerdán döntött arról, hogy az állami intézményeket nem lehet 18 Celsius-foknál melegebbre felfűteni. A szakember szerint a munkajogi perek egy részében gyakorta szerepel a munkakörnyezetből eredő körülmények vizsgálata.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy korlátozzák az állami intézmények fűtését, 18 foknál nem lehet több a közintézményekben.
Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója az Indexnek nyilatkozva azt mondta, hogy a hőérzet – természetes körülmények között – akár 10-15 fokkal is eltérhet attól, amit a hőmérő mutat.
Nagy Marcell igazságügyi foglalkozásorvostan-szakértő szerint nem szokatlan a hőmérséklet szabályozása és az azzal összefüggő panaszok a munkahelyeken, és a 18 fok sem rendkívüli. Igaz, nyáron, amikor a klimatizált irodákban ez a hőmérséklet a kívánatos – mondta az Indexnek.
Az optimális munkahelyi hőmérsékletet élettani dolgok is befolyásolják. A nők anyagcseréje lassabb, mint a férfiaké, így a hőérzetük is más
– fogalmazott a szakértő, aki arról is beszélt, hogy ha egy irodában dolgozó alkalmazott fázik, akkor a koncentrációképessége csökken, s ha például számítógépes munkája van, akkor ezzel arányosan a tévesztések, a melléütések száma emelkedhet.
Egy olyan döntésnél, amely a munkahely helyiségeinek hőmérsékletét szabályozza, számolni kell azzal, hogy a dolgozók több hibával dolgoznak majd, és azzal is, hogy esetleg több lesz a betegségből eredő hiányzás
– mondta Nagy Marcell, utalva arra, hogy a megfázások, a fertőzések gyakoribbak lehetnek a munkavállalók között.
A munkahely hőmérsékletének meghatározása része a munkakörnyezet biztosításáról szóló szabályozásoknak, ami munkahelyenként eltérő lehet, noha ajánlások vannak erre vonatkozóan.
A munkáltató adhat olyan hozzájárulásokat a dolgozóinak, amelyek az adott munkakörnyezetben kompenzálhatják a körülményeket. Ilyen lehet például a védőfelszerelés vagy a védőital, amelyet eddig jellemzően a nagy melegben kellett biztosítaniuk a munkáltatóknak
– részletezte a szakértő.
A munkajogi perek egy részében egyébként gyakorta szerepel a munkakörnyezetből eredő körülmények vizsgálata. Olyan esetekben, amikor valaki tartós egészségkárosodást szenved, a bizonyítási indítványokban felmerülnek a munkavégzés körülményei, feltételei.
(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)