A szállodaipar a járványügyi korlátozások után újabb nehézségekkel szembesül, az emelkedő árakra szolgáltatások megszüntetésével, szezonális nyitvatartással, szükség esetén elbocsátásokkal, és akik megengedhetik maguknak, energetikai korszerűsítéssel reagálhatnak.
„A súlyos nem írja le a jelenlegi helyzetet, a drámai sem túlzó kifejezés” – válaszolta lapunk kérdésére Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A szerződésektől függően akár hat-hétszeresére is emelkedhetnek a szállodák rezsiköltségei, sok esetben szerződni sem tudnak a szolgáltatókkal, „a világpiaci ár pedig horror”. Idén május körül még lehetett fix árra szerződni, ami már akkor is a duplája vagy háromszorosa volt a korábbi árnak, de a mai viszonyokhoz képest jónak is nevezhető.
Baldauf Csaba azt is elmondta, hogy mindenki megvizsgálja a saját működését, amennyire lehet, racionalizálnak, de aláhúzta: a járványhelyzetben sok ház kényszerült arra, hogy átgondolja a folyamatait és az üzemeltetési paramétereit, ezért további jelentős megtakarításokat nem lehet elérni, ha nem dönt a bezárás vagy bizonyos szolgáltatások megszüntetése mellett a szálloda.
Tudomásul kell venni, hogy energiaigényes ágazatról van szó. Rövid távon a rendszerek optimalizálása 5-10 százalékos csökkenést eredményezhet az energiafelhasználásban, de ez nem olyan jelentős volumen. Középtávon, ahol rendelkeznek megtakarítással és van erre szándékuk, energetikai korszerűsítés indulhat
– fogalmazott Baldauf Csaba, hozzátéve: ezért azt javasolják, hogy minél előbb legyen lehetőség ágazatspecifikus támogatás mellett az energetikai korszerűsítések megkezdésére, ami többek között napkollektorok, hőszivattyúk telepítését, és a vízgépészet modernizálását is tartalmazhatja.
A szállodaszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az üzemelési költségekben jelentős összeg lenne megtakarítható, és a vendégek a szolgáltatás minőségében nem tapasztalnának változást az energetikai korszerűsítés után, viszont időigényes beruházásokról van szó.
Milyen mértékben háríthatják át a szállodák a vendégekre a megemelkedett költségeket? – kérdeztük Baldauf Csabától, aki világossá tette:
Részlegesen beépülhet az árakba, de teljes áthárításról nincs szó, mert ebben az esetben eladhatatlan lenne a szolgáltatás, vagy olyan kevesen tudnák megfizetni, hogy a szállodák működtetése fenntarthatatlanná válna.
A szállodaszövetség elnöke azt is megjegyezte, hogy nemcsak az energia, hanem az élelmiszerek és a különböző alvállalkozók, beszállítók költsége is megemelkedett, ezért az üzemeltetők már jelentős mértékben az eredményességük kárára próbálnak tovább működni. Baldauf Csaba arra számít, hogy több szálloda szezonális működésre állhat át.
A mostani kihívás más jellegű, mások a következményei, és a kormánytól is más reakciókat láthatunk, mint a járványügyi korlátozások idején. Baldauf Csaba összehasonlítva a két helyzetet elmondta: az egyik különbséget az jelenti, hogy a járványügyi korlátozásoknak többé-kevésbé látszott a határideje, míg a mostani nehézségeknek nem jósolható meg az időtengelye.
Szintén különbség, hogy a korlátozások ideje alatt az állam különböző támogatásokkal segítette a talpon maradást, volt többek között bértámogatás, az iparűzési adó részleges elengedése, a SZÉP-kártya felhasználási feltételeinek módosítása, valamint a turisztikai fejlesztési hozzájárulás elengedése, egy hasonló intézkedés a jelenlegi helyzetben is sokat segíthetne. Ezeket az ágazat örömmel fogadta, bár – különösen az Ausztriában vagy Németországban látott támogatásokhoz képest – kevesellte.
A mostani helyzet viszont úgy néz ki, hogy recessziós környezetben van egy jelentősen lecsökkenő kereslet, hónapról hónapra emelkedő költségek mellett. A csökkenő kereslet és az alacsonyabb árbevétel találkozik a költségrobbanással, ami nagy mínuszt jelent
– foglalta össze Baldauf Csaba, azzal folytatva, hogy a vidéki szállodák küzdenek a legnagyobb problémákkal, a fővárosban kicsit árnyaltabb a kép, a budapesti forgalom attól is függ, hogy a következő hónapokban hogyan alakul az európai szintű kereslet.
A szállodaszövetség vezetője kiemelte: szeptember végéig látniuk kell, hogy kapnak-e valamilyen kormányzati segítséget, mert mindenkinek meg kell vizsgálnia a működését, és meghozni olyan döntéseket - akár a szezonális üzemelésre, vagy elbocsátásokra vonatkozóan - amelyek a túlélést szolgálják. Az éttermek helyzetéről Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökét itt kérdeztük.
(Borítókép: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)