Donáth Anna nemrégiben közölte: napokon belül édesanya lesz, ezért arra kérte a sajtó munkatársait, hogy a közeljövőben a Momentum sajtóosztályán keressék. Az Index írásban kérdezte az európai parlamenti képviselőt az ellenzék előtt álló feladatokról, saját politikai szerepéről és Dobrev Klára árnyékkormányáról is.

Mintha két vezetője lenne a Momentumnak. Hivatalosan Gelencsér Ferenc a pártelnök és a parlamenti képviselőcsoportjuknak a vezetője, mégis ön az, aki a Facebook-oldalán, a YouTube-csatornáján vagy különböző lapokban megjelenő publicisztikáiban tartalommal tölti meg a Momentum politikáját, illetve jövőképet fogalmaz meg az ellenzék számára. Ön a párt nem hivatalos társelnöke, vagy többről van szó, és az áprilisi választás óta széttöredezett ellenzéknek lenne egyfajta iránymutatója?

A Momentum nem egyemberes párt, hanem egy közösség, amelynek tagjai különböző területeken segítik és vezetik a közösséget. A Momentum elnöke és parlamenti frakciójának vezetője Gelencsér Ferenc. Az ő vezetésével állt a Momentum a nyári katatüntetések élére, és az ő kezdeményezésére dolgozták ki a párt szakértői a 3+1 pontos rezsimentőcsomagunkat. Gelencsér Ferenc vezeti a Momentum nemrég indult rezsiországjárását is, melynek során számos nagyvárosba és kistelepülésre visszük el, hogy a Fidesz brutális áram- és gázáremelésével szemben mi hogyan segítenénk a családokat az energiaválság idején. De vannak hosszabb távú teendőink is. Az ellenzéknek szellemi és szervezeti megújulásra van szüksége, ha valaha le szeretné váltani a mostani kormányt. A Momentum legismertebb politikusaként én erre a munkára vállalkoztam.

Nem indult újra a Momentum májusi tisztújításán, bejelentette, hogy édesanya lesz. Két hónappal ezelőtt Schiffer András az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, az a benyomása, hogy ön két év múlva „fel fog bukkanni a habokból”, és megváltóként azon kevés ellenzéki politikusok egyikeként térhet vissza, akinek van reflexiója. Mit szeretne elérni a politikában a következő két évben?

A következő hónapokban anyaként természetesen a gyermekem lesz az első az életemben. De amint erőm és lehetőségeim engedik, vissza fogok térni a politikába. Felelősségem van az ellenzék újjászervezésében. Ebben a hosszú távú, nehéz, de elkerülhetetlen építkezésben szeretnék az ezt követő időszakban részt venni.

Világos jövőképet kell adnunk a választóknak, hogy lássák, merre vezetnénk ezt az országot, ha mi lennénk kormányon. Ezt a munkát kezdtem el legutóbbi, 5+1 kihívás Magyarország előtt egy változó világban című írásomban. És az utat is meg kell nekik mutatnunk, hogyan juthatunk oda a jelenlegi apátiából. Én az elmúlt hónapokban több írásban is bemutattam, hogy mit tartok a helyes útnak. Ha az ellenzék nem tud megújulni szellemileg, sosem fog választást nyerni. Mert nem jó megoldás, ha azzal hitegetjük magunkat és a választókat, hogy megspórolhatjuk ezt a munkát. Akkor is, ha ez a munka gyakran kevésbé látványos. Vagy épp azzal jár, hogy olyankor is őszintének kell lennünk az emberekkel, amikor népszerűtlen dolgokat mondunk ki.

Két évvel ezelőtt az Economist négy magyar politikust nevezett meg Orbán Viktor lehetséges kihívójaként: Karácsony Gergelyt, Gyurcsány Ferencet, Dobrev Klárát és Donáth Annát. Vagyis ön az egyik, akit alkalmasnak tartottak arra, hogy 2022-ben megmérkőzzön Orbán Viktorral. Mi alapján méri a saját politikai felkészültségét és alkalmasságát?

Nekem a politikus legfontosabb mércéje az őszinteség. Nem akkor teszünk jót az emberekkel, ha illúziókkal etetjük őket, hanem ha végre kimondunk évek, évtizedek óta szőnyeg alá söpört problémákat. És elkezdjük közösen megoldani őket. Ez az első lépés, nekem ez a mérce, én eszerint élek, eszerint politizálok akkor, mikor a szemfényvesztő populisták korát éljük. Orbán Viktor 3 millió szavazóját verte át tizenkét éven keresztül a fideszes „gazdasági csodával”, mire kiderült, hogy rendszere csak az EU-s ezermilliárdok beáramlásával fenntartható. Most, hogy egy éve nem jönnek EU-s pénzek, összecsuklott a gazdaság. Egy gigantikus hazugság omlik össze a szemünk előtt.

Áprilisban a Magyar Hangon megjelent publicisztikájában még pártelnökként hét pontot határozott meg, amelyekre a jövőben alapozni kellene az ellenzéki politikát. A második pontja az volt, hogy a céltalan orbánozás helyett az országról alkotott elképzeléseikről kell beszélniük. Hol tart most ebben a Momentum és az ellenzék? Sikerül megugrani a „céltalan orbánozást”?

Azóta több másik hosszabb vagy rövidebb írásom is megjelent, amelyekben a Magyarország előtt álló globális kihívásokról, illetve olyan kulcsfontosságú problémáinkról beszéltem, mint az energiaárak vagy az oktatás kérdése. YouTube-csatornát is indítottam, ahol magyar politikusoktól talán szokatlan módon a másik oldal szidása helyett az alternatív megoldások felmutatására helyezem a hangsúlyt. Eközben a Momentum az ellenzéki oldal legkidolgozottabb rezsimentőcsomagját rakta össze, és hamarosan a parlament elé is beterjeszti.

A hatodik pontként fogalmazta meg, hogy a magyar vidék mindennapjaiban kell jelen lenniük. Azt is írta, hogy „a terepmunka nem állhat meg ott, hogy kinyílt az ajtó”. A Momentum országgyűlési képviselői havonta hány napot szánnak vidéki terepmunkára?

A parlamenti munka egy nyári rendkívüli ülésszakkal kezdődött, ahol a Momentum képviselői igencsak aktívak voltak. Ebbe robbantak be aztán a katatüntetések, melyeknek ugyancsak a momentumos országgyűlési képviselők álltak az élére a Margit hídon. Ők voltak azok, akik a Kétfarkú Kutyapárt passzivistáival együtt azután több vidéki nagyvárosba, Szegedre, Debrecenbe és Győrbe is elvitték a tiltakozásokat. Európai parlamenti képviselőként nem tartom számon a parlamenti képviselőink naptárát, de azt látom, hogy akár az időközi választások rendezvényein, akár a Momentum rezsiországjárásán rendszeresen jelen vannak az emberek között.

„Ne készüljünk jövő héten kormányváltásra! Mert nem lesz. És a jövő hónapban sem” – írta egy augusztusi Facebok-bejegyzésében. Egy másikban kifejtette, hogy radikálisan őszintének kell lenni, akkor is, ha fáj. Nem tart attól, hogy emiatt pont az ellenzéki választók nem tartják majd elég radikális kormánykritikusnak a Momentumot, és a párt támogatottságának fájhat?

Nemrég meg épp arról írtam, milyen súlyos hibákat vétett a kormány a rezsiemelések kapcsán: amikor nem volt rá szükség, hatósági áron adták, amikor szükség lenne rá, piaci áron adják, akinek nem volt rá szüksége, támogatták, akinek most szüksége lenne rá, azt az út szélén hagyják, és nem ösztönözték sem a takarékosságot, sem az energiahatékonyság fejlesztését. De az oktatás lesújtó állapotait is épp a hetekben kritizáltam. Ahogy a többi momentumos politikus is rendszeresen szólal fel a kormány elhibázott lépései kapcsán. Amit írtam, nem arról szólt, hogy ne kritizáljuk a kormányt, sőt. Pont azt mondom, hogy merjünk őszintén beszélni a problémákról akkor is, ha a Fidesz eddigi politikája megpróbálta a szőnyeg alá söpörni azokat. Hogy merjünk kritikát megfogalmazni akkor is, ha a Fidesz álláspontja látszólag népszerűbbnek tűnik, de valójában szemfényvesztő átverés.

Ehhez azonban az ellenállás mellett, mint mondtam, hosszú távú szellemi és szervezeti megújulásra van szükség az ellenzéki oldalon. Aki ezt eltagadja, és illúziókat árul a választóknak, ugyanazt teszi, mint a Fidesz az elmúlt tizenkét évben.

A kormányoldalhoz köthető Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó után amellett érvelt, hogy vitázni kell a kormányoldallal. Azt írta azért, „mert egy ellenzéki politikusnak minden lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy nagy nyilvánosság előtt, újra és újra elmondhassa: az országot minden kormányzati szemfényvesztés ellenére valójában egyre tragikusabb politikai, gazdasági és történelmi pályára állítják”. Mi a véleménye, Gelencsér Ferencnek ezt sikerült jól elmondania Gulyás Gergellyel szemben?

Gelencsér Ferenc, Hajnal Miklós és minden ellenzéki politikus, aki részt vett a Tranzit-vitán, megmutatta, hogy bátor politikusok. Az ellenzéknek pedig, ahogy azt a legutóbbi, Öt ok, amiért vitázni kell a Fidesszel című YouTube-videómban is kifejtettem, bátor politikusokra van szüksége ahhoz, hogy legyőzhessük a Fideszt. A Tranziton nem pusztán fideszes közönség előtt zajlanak a viták, ott konkrétan fideszes politikusok és káderek töltik meg a nézőtereket, és a moderátorok is kormánypárti propagandisták. Amikor ilyen helyre megyünk vitázni, tisztában vagyunk vele, hogy hagyományos értelemben „nyerni” nem tudunk. Nem is ez a cél.

Nem hazaárulók, nem Soros-ügynökök, hanem hozzájuk hasonló hús-vér emberek. Azt gondolom, ezt mind Gelencsér Ferenc, mind Hajnal Miklós momentumos politikusok jól megmutatták.

Budapest I. kerületében Gelencsér Ferenc volt önkormányzati körzetében kellett időközi választást kiírni, amit végül a kormánypártok jelöltje nyert meg. Orbán Viktor „várfoglalásként” értékelte a győzelmet, Dömötör Csaba szerint „kulcskörzetet” vesztett el az ellenzék. Mit veszített az ellenzék, mit a Momentum, és miben látja az újabb ellenzéki vereség okát?

Az I. kerület érintett körzete mindig is „csatatér” volt. Bár az ellenzéknek sikerült itt nyernie 2019-ben, a 2022-es választási adatok alapján látszott, hogy kiegyenlítettek az erőviszonyok. Már ami a választókat illeti. Mert sajnos a Fidesz és az ellenzéki pártok anyagi és szervezeti erőforrásai továbbra is fényévekre vannak egymástól a NER működése miatt. A Fidesz jobban mozgósított a kerületben ezen a választáson is, de az ellenzéknek sem kell szégyenkeznie. A momentumos aktivisták jóvoltából ezen az időközin volt a legmagasabb részvétel az elmúlt hónapok választásaihoz viszonyítva. Sajnos most ez sem volt elég, hiszen a mozgósításon és a jelölt személyén túl a versengő narratívákról és országos helyzetről is szólnak ezek a választások. Utóbbiban sajnos az ellenzék nem tudott erőt felmutatni, olyan állapotban van a negyedik kétharmad után.

Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy jelenleg is vizsgálódik jelzésünkre a fővárosi választási bizottság. A gyanú szerint ugyanis olyan emberek jelentkeztek be tucatjával a választókerületbe tartozó Ostrom utca 16. alá – amely épület nagy része egy egészségközpont – néhány nappal a választások előtt, akik valójában és életvitelszerűen nem kötődnek a körzethez. Ellenben egy részük a Fidesz ifjúsági szervezetéhez vagy Fidelitas-tagokhoz kapcsolható. Ez pedig felveti a választási csalás gyanúját.

Nemrégiben – szintén a Facebook-oldalán – azt írta, hogy az új ellenzék, és a jövő kormánypártjának szellemi megújításáért dolgozik. Hét pontja között már szerepelt, hogy kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon, és a következő két évnek az ellenzéki térfél megújulásáról is szólnia kell. Hogy fog megújulni az ellenzék? Hogyan lehet megkülönböztetni az „új ellenzéket” a „régitől”?

Erre egyszerű a válaszom. Az országot – és a nyugati világot is – az elmúlt évtizedben a szemfényvesztő populisták vezették válságba. Az ő politikájuk az illúziókról, a választók átveréséről, és a közélettől való elidegenítéséről szólnak. Az ellenzéknek semmi esélye nincs, ha ugyanezt a szemfényvesztést próbálja erőltetni, csak más színekbe öltöztetve. Az én politikám lényege az őszinteség, és az igazság kimondása akkor is, ha az népszerűtlen vagy fáj. Ez az első lépés. Ez kell ahhoz, hogy a széttöredezett és apatikus választókat egy táborba tereljük, hogy újra elkezdjenek hinni és bízni a politikában. A második lépés a megfelelő alternatíva képzése. Orbánozás helyett Magyarország jövőjéről, generációnk legfontosabb problémáiról kell beszélnünk, és a megfelelő megoldásokat bemutatnunk. Miből gondolhatta volna a magyar szavazó, hogy mi jobban, bölcsebben, okosabban kormányoznánk, mint a jelenlegiek? Azt talán sokan elhitték, hogy tisztábban és becsületesebben tennénk a dolgunkat. De ez láthatóan nem volt elég. A harmadik lépés pedig az erő megteremtése. A széttöredezett ellenzék hét-nyolc párttal sosem lesz képes felvenni a versenyt a Fidesz gépezetével szemben. Meg kell találnunk a módját, hogy egy egységes és szervezett erő tudjon kiállni a Fidesz ellen.

Dobrev Klára vezetésével a Demokratikus Koalíció árnyékkormányt alakított. Más ellenzéki párt politikusa nem kapott benne helyet. Dobrev Klára ugyanakkor azt mondta, hogy az ellenzék legnagyobb pártjaként, a DK elindult, de vár mindenkit, aki csatlakozni szeretne hozzájuk, jöjjön bármelyik pártból. Hogyan értékeli a DK kezdeményezését? Ez olyan kormányképes ellenzéki alternatíva, amire ön is gondolt?

Magyarország következő kormánya nem ma és nem holnap fog felállni, ezért a tagjairól sem ma fog döntés születni. Legyen bármilyen erős, egy kisebbség nem fog kormányt váltani. Április 3-án világos üzenetet kaptunk: nem áll választói többség a jelenlegi ellenzék mellett. Nem tartották sem elég hitelesnek, sem elég meggyőzőnek ezt az alternatívát.

Egy új többség megteremtésére pedig csakis egy megújulás révén lesz képes az ellenzék. Meg kell újulni szellemileg, szervezetileg – és a politikusok szintjén is. Hiszen az új többséghez olyan szavazók támogatására is szükségünk lesz, akik idén áprilisban, sőt, akár már évekkel korábban sem az ellenzéket választották. A Momentum egy olyan új többség megteremtésén dolgozik, amely nem az ellenzéki oldalon akar erőt felmutatni, hanem a kormány leváltására is képes.

(Borítókép: Donáth Anna 2019. május 21-én. Fotó: Momentum/MTI)