Még augusztusban nyújtott be népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottsághoz Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke. A kezdeményezés lényege az volt, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot, indítványt, amely lehetővé tenné Magyarország kilépését az Európai Unióból. A Nemzeti Választási Bizottság csütörtöki ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, amit közleményben indokolt meg.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén megtagadta annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, melyet korábban Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke nyújtott be – számolt be az MTI.
A kérdés arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, ami Magyarország kilépését eredményezheti az Európai Unióból.
A Jobbik elnöke még augusztus 8-án nyújtotta be kérdését, amely így szólt:
Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?
Az NVB végül 11 igen és 2 nem szavazat mellett úgy döntött: nem hitelesíthető a kezdeményezés.
A bizottság határozatának indoklásában azt írta: a kezdeményezés túl általános szövege alapján előre nem látható, és meglehetősen bizonytalan, így számbavehetetlen az, hogy pontosan milyen döntések meghozatalának megakadályozását kívánja elérni a szervező, ez pedig sérti mind a jogalkotói, mind a választópolgári egyértelműség követelményét.
A jogalkotói egyértelműség azért sérül, mert a kérdés a jogalkotó számára nem kellően meghatározott. A jogalkotó nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy pontosan milyen jogalkotásra is köteles, valamint milyen tartalmú jogalkotástól köteles tartózkodni – írták.
Az NVB indoklásában arra is kitért, hogy a a kérdés nem teljesíti a választópolgári egyértelműség feltételét sem, mert megfogalmazása bizonytalan, így a választópolgár nem tudja, hogy miről szavaz.
A bizottság szerint tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhetne a népszavazáshoz való jog. Egyúttal azt is megállapította, hogy a kérdés tartalmával összefüggésben jelenleg nem ismert olyan törvényhozási akarat, az Országgyűlés elé nem került benyújtásra olyan törvényjavaslat, amely az Európai Unióból való kilépést szorgalmazná, illetve beazonosíthatóan a kilépéshez vezetne, vagyis
nincs olyan törvényhozási szándék, amelynek a megakadályozására irányulna a kezdeményezés.
Mivel a határozat nem jogerős, az ellen tizenöt napon belül jogorvoslatot lehet benyújtani a Kúriához.
(Borítókép: Gyöngyösi Márton 2019. május 9-én. Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)