Muszáj mielőbb átalakítani az egészségügyet, mert most már a küszöbön áll az összeomlása – erről beszélt Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a Szabad Európának.
Közölte: ők úgy tudják, hogy már októberben a kormány elé kerülhet az egészségügyi rendszer jelentős átalakításának terve, és arra számítanak, hogy lesz a témában egy szakmai egyeztetés, mivel augusztus közepén ígéretet kaptak erre.
Svéd Tamás azt is hozzáfűzte: remélik, hogy jelentős átalakítás kezdődik az egészségügyben, mert most már szerintük a kormánynak is be kell látnia: a be nem avatkozásnak nagyobb a politikai kockázata, mint a beavatkozásnak. „Annak ellenére, hogy az egészségügy darázsfészek, most már muszáj hozzányúlni, különben a közellátás romlása folytatódik, és a folyamat csak gyorsul” – fogalmazott a MOK titkára, hozzátéve:
az egészségügyi ellátás színvonala gyorsan romlik, és már közel van az összeomlás.
Svéd Tamás azt is kifejtette, hogy az egészségügy összeomlása nem konkrét időpont, egyik pillanatról a másikra bekövetkező esemény, hanem a szolgáltatások színvonalának drasztikus csökkenése, nehézkesebb elérhetősége. Amikor a betegek késve jutnak ellátáshoz, akkor az állapotuk emiatt jelentősen romlik, és adott esetben emberek halnak meg az ellátás késlekedése miatt olyan betegségekben, amelyek egyébként gyógyíthatók egy hatékonyan működő egészségügyi rendszerben.
A MOK titkára úgy látja, hogy ez „bizonyos szempontból” már a jelenben is így van Magyarországon.
Emberek halnak meg, akiket egyébként megmenthettünk volna. A megelőzhető halálok miatti halálozási statisztikákban Magyarország sajnos kifejezetten rosszul teljesít
– fogalmazott Svéd Tamás, hozzátéve: ezt a trendet meg kell fordítani, és eljutni addig, hogy növekedjen az országban az egészségben töltött életévek száma – tette hozzá.
A MOK titkára arra is kitért a Szabad Európának adott interjúban, hogy sokkal gyakrabban állnak le kórházi osztályok és szakrendelések, mint a korábbi években, és hatékonyságában és minőségében is romlik az ellátás, aminek fő oka mostanra a szakemberhiány, azon belül a szakdolgozók további elvándorlása. Ez utóbbiért csak részben a koronavírus és a járvány alatt bevezetett intézkedések (például a szolgálati jogviszony) a felelősek, már azelőtt is orvos- és ápolóhiány volt.
Svéd Tamás úgy véli, hogy rövid távon a legfontosabb egy érdemi szakdolgozói béremelés lenne, amely megállíthatná a további lemorzsolódást, és talán visszacsábíthatna olyanokat, akik a magánellátásba távoztak vagy más területen helyezkedtek el. Az ő tudásuk és munkaerejük nagyon hiányzik jelenleg.
A MOK titkára végül visszakanyarodott arra, hogy a nagyon optimista forgatókönyv szerint a következő időszakban megismerhetővé válik egy kormányzati terv arról, hogy miként akarják átalakítani az egészségügyet, és erről elindul egy szakmai és társadalmi párbeszéd. Majd ezt követően az elfogadott intézkedések rövid időn belül megvalósulnak, és az egészségügy elindul a hatékonyabb, XXI. századi, betegbarát, megelőző és gyógyító egészségügy irányába – vázolta Svéd Tamás, majd hozzátette:
Ehhez képest az tűnik reálisabbnak, hogy a rendszer átalakítása továbbra is csúszik, de addig is drasztikus és gyors intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a közellátás színvonalának zuhanása megálljon.
„A kórházak költségvetése tovább borul a rezsiárak emelkedése miatt, ezért újabb tőkeinjekciókra lesz szükségük, emiatt csúszik a szakdolgozói béremelés, ezért további ápolókat veszítünk, ezzel pedig lefelé tartó spirálba kerülünk, ahol újabb és újabb osztályok zárnak be ideiglenesen vagy akár hosszabb időre, a várólisták tovább növekednek, miközben azok, akik nem tudják majd rendesen fűteni a lakásukat, felső légúti vagy tüdőgyulladással és egyéb problémákkal kórházba kerülnek, és lehetnek olyanok is, akik jobb híján melegedőnek használják majd az intézményeket, ezért sokkal nagyobb lesz a terhelés” – sorolta Svéd Tamás. És mindehhez még hozzájöhet egy esetleges újabb járványhullám is, ezért nem számítanak vidám őszre és télre – tette hozzá.
A Szabad Európa kereste a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságát., de tőlük a cikkük megjelenéséig nem kaptak választ arra, hogy lesznek-e átalakítások, és ha igen, akkor egyeztetnek-e az orvosi kamarával. Az Országos Kórházi Főigazgatóság mindeközben elismerte, hogy a betegbiztonság érdekében „ideiglenes átszervezések válhatnak szükségessé, melyek minden esetben a beteg érdekeit tartják szem előtt”.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)