A magyarok több mint fele heti három órát sem mozog, és csak minden ötödik gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik, a stressz pedig egyenesen megesz bennünket. Ezek után nem csoda, hogy több mint öt évvel elmarad az uniós átlagtól a születéskor várható magyar átlagéletkor, miközben jóval magasabb életkorra vágyunk, mint amit reálisan meg fogunk érni – rajzolódott ki a lesújtó kép egy friss országos reprezentatív kutatásból.
Egészen új szintre emelte a cafeteria műfaját Giacomo Pedranzini, a Kometa frissen magyar állampolgárrá avatott olasz ügyvezető igazgatója: a kaposvári húsipari cég dolgozói bónuszt kapnak, amennyiben bemutatják a lejárt kondi- és/vagy uszodabérletüket. A kaposvári vállalatnál azt már tavaly májusban, a Tour de Hongrie idején bejelentették, hogy napi bruttó háromszáz forintot kapnak azok a dolgozók, akik aznap biciklivel, hagyományos rollerrel, gyalog vagy futva érkeznek munkába.
Az elmúlt közel másfél évben harminc-ötven kolléga rendszeresen élt is a lehetőséggel, sőt az elszálló infláció miatt szeptember 1-jétől már bruttó négyszáz forintot kapnak a sportos lendülettel munkába menők. Ami az üzem életében szintén új elem, hogy a Kometa október 1-jétől már azokat a kollégáit is jutalmazza, akik igazoltan önkéntes munkát végeznek. Mindezt túl a hivatalos munkaidőn, óránként bruttó 2500 forint plusz céges juttatásért.
A tavaly 58 milliárd árbevételű, negyven országba importáló Kometa, amely Kaposvár és Somogy megye legnagyobb munkaadója, Giacomo Pedranzini szerint mindezzel más vállalatoknak is szeretne példát, jó gyakorlatot mutatni.
Az önkéntesség, illetve az aktív életmód vállalati további díjazásának ötletét részben egy friss kutatás eredménye inspirálta. Ugyanis a Kometa ügyvezetőjének kezdeményezésére létrehozott fenntarthatósági mozgalom, a HonestFood reprezentatív kutatásának eredményei arra jutottak, hogy a magyarok közel ötöde visszaadna valamit a bolygónak, illetve 13 százalékuk segítő tevékenységet végezne, ha kapna plusz öt aktív évet az élettől – derül ki a HonestFood keddi sajtótájékoztatóján.
Az idén szeptemberben készült országos reprezentatív kutatás tényleg azt a nem épp hagyományos kérdést tette föl az aktív korú lakosságnak, hogy „Mit kezdenél vele, ha kapnál az életedből még öt évet?”. Minden magyar többet utazna és több időt töltene a családjával, továbbá a barátaival. Ugyanakkor a slágerválaszok mellett a már említett jótékonykodás mellett sokan több kulturális élményt töltenének magukba, ahogy a sport és az új ismeretek elsajátítása is népszerűnek bizonyult.
Miközben akadtak olyanok is, akik házat építenének, szeretkeznének a plusz öt évben, ám volt, aki egyenesen Mori Hamako, a világ legidősebb gamerének Guinness-rekordját próbálná megdönteni.
A HonestFood kutatása azért pont öt évre kérdezett rá, mert az Eurostat adatai szerint 2021-ben a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon az uniós átlaghoz képest 5,6 évvel volt alacsonyabb. (A hazai átlag 2021-ben 74,5 év volt, míg az Európai Unióban 80,1 év.) Ha mindez nem lenne elég, a kutatás arra a szomorú igazságra is rávilágított, hogy kevésbé vagyunk tisztában várható életkilátásainkkal: csak minden negyedik magyar tudja, meddig élünk átlagosan.
A lesújtó tények sora pedig még csak most kezdődik igazán:
A 18–59 éves korosztály megkérdezésével készült felmérés arra is rávilágított, hogy a magyaroknak meggyőződésük: életünk, életminőségünk legnagyobb megrontója a stressz. Ugyanis a válaszadók többsége, 59 százaléka szerint az aktív, egészségben eltöltött évek számát alapvetően a stressz mennyisége határozza meg: vagyis annál rövidebb ideig él, minél többet stresszel valaki. Mindkét nemnél és minden egyes korcsoportban elsősorban a stresszt tartjuk a hosszabb élet gátjának.
Az aktívabb élet és a tudatos táplálkozás csak a második és a harmadik helyre került a dobogón. Tízből hárman a jobb anyagi helyzet megteremtését és a szellemi frissesség megőrzését is fontosnak tartják annak érdekében, hogy hosszabban élhessenek. A válaszadók negyede szerint ebben fontos szerepe van a kellő mennyiségű pihenésnek. Érdekes viszont, hogy az aktívabb közösségi életet és a szakmai kiteljesedést jellemzően nem tartják fontosnak a hosszú élet szempontjából a magyarok.
(Borítókép: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)