Kocsis Máté frakcióvezető bejelentette: a Fidesz és a KDNP frakciói arra kérték a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az Oroszország ellen bevezetett energiaszankciókról. Az állampolgároknak 2010 óta rendszeresen van lehetőségük konzultálni a kormánnyal, mutatunk öt példát, köztük egyet a 2010 előtti időszakból.
Ha meglátjuk, hogy „nemzeti konzultáció”, valószínűleg a 2010 utáni Orbán-kormányok tevékenységére asszociálunk, pedig ha 2005-ig visszautazunk az időben, és meghallgatjuk az akkor ellenzéki Orbán Viktor évértékelő beszédét, találkozhatunk a nemzeti konzultáció kifejezéssel.
Mit kell csinálni holnap, hogy a dolgok megváltozzanak? Tegyük lehetővé, hogy 2005 legyen a nemzeti konzultáció éve
– jelentette ki az egy miniszterelnöki ciklust már maga mögött tudó politikus, hozzátéve: „Hallgassunk a saját múltunkra, forduljunk vissza a 2002-es választásokhoz, és hallgassuk meg, értsük meg a bajokat!” A cél az volt, hogy kapcsolatot teremtsenek a politika és az emberek között.
A 2005-ös kérdések általánosabb jellegűek voltak a 2010 utániaknál:
A szlogen „Most öné a szó” volt, létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, a Madách téren nyitottak konzultációs központot, és konzultációs buszok járták az országot.
2011-ben a készülő Alaptörvény tartalmára vonatkozó kérdésekre válaszolhattak a kitöltők. A tizenkét kérdés közül több megfogalmazásában is szerepelt, hogy „vannak, akik azt javasolják, hogy…”, a kérdés második felében pedig az ellenpont „mások szerint…” felütéssel. A kérdőív érintette az
A 2015-ös menekültválság a nemzeti konzultációkat sem hagyta érintetlenül, 2015-ben már a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet tölthettük ki. Az utcákon többek között olyan feliratú plakátokat láthattunk, hogy
ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!
Tizenkét pontban arról kérdezték az embereket, hogy
2017-ben a Soros-tervről konzultálhattunk hét kérdésben, a kérdőívek postázásával párhuzamosan zajlott a konzultáció kampánya, az egyik szlogen:
Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!
A hét kérdés mindegyikét úgy építették fel, hogy volt egy rövid állítás – például: „Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is” –, majd ennek a rövid állításnak egy hosszabb kifejtése, végül a kérdés: „Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?” – a válaszlehetőségek: igen vagy nem. A bevándorlásról szóló konzultációban még három opció közül választhattak a kitöltők.
A konzultáció hét fő állítása a következő volt:
2021-ben érkezett a „konzultáció a járvány utáni életről”, tizennégy kérdéssel. A kitöltők többek között arra válaszolhattak, hogy szükség van-e a minimálbér emelésére, legyen-e a gazdasági növekedéstől függő családi adó-visszatérítés, meghosszabbítanák-e a hitelmoratóriumot, engedjen-e a kormány Brüsszelnek, valamint bekerült a témák közé a gyermekvédelem, a Soros-szervezetek nyomásgyakorlása, a „járványügyi migránsSTOP”, és a leendő magyar vakcinagyár szükségessége.
A nemzeti konzultáció emojis plakátkampányt kapott, a kormánykommunikáció például a dühös „Félti a gyermekét a szexuális propagandától?”, a mosolygós „Emelné a minimálbért?”, a mérges „Soros György újra támadásba lendül?”, az agyunkat felrobbantó „Felháborítja az illegális bevándorlás?” vagy az ideges „Dühíti Önt Brüsszel?” formulát helyezte a plakátokra.
2010 után a korábban említetteken kívül volt már
Kocsis Máté szeptember 22-én arról számolt be, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója arra kérték a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az Oroszország ellen az ukrajnai háborúra adott válaszként bevezetett uniós energiaszankciókról.
(Borítókép: Nemzeti konzultációs plakát 2017. október 4-én. Fotó: Nagy Attila Károly / Index)