Döntött az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék arról, hogy jogsértő volt az úgynevezett „Soros-lista”, amelyet az azóta már megszűnt Figyelő című lap tett közzé. Az érintetteknek több százezer forintos sérelemdíjat ítélt meg a bíróság, amelyet a Figyelő kiadójának, a Mediaworksnek kell megfizetnie.
2018 áprilisában jelent meg a Figyelőben egy név nélküli cikk az úgynevezett „Soros-listáról”, amelyben – állításuk szerint – a magyar állam külföldről pénzelt „ellenségeit” sorolták fel. A listán számos civil szervezet és kutató szerepelt – sokan egyszerűen csak azért kerültek fel, mert uniós forrásokra nyújtottak be pályázatot –, és az esetből nagy botrány kerekedett. Még két kormányszerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Médiatanács is elismerte, hogy jogsértő lehetett ez a fajta listázás.
Az ügyben már korábban is zajlottak le bírósági perek, és már voltak olyan elmarasztaló ítéletek, amelyek a Figyelő kiadóját sérelemdíj fizetésére kötelezték. Most újabb ítélet született, amelyben a hvg.hu szerint a bíróság 34 újabb felperes esetében mondta ki, hogy megsértették a jogaikat.
A Fővárosi Törvényszék az első fokú (tehát még nem jogerős) ítéletében azt mondta ki, hogy nemcsak jogsértő, hanem félelemkeltő is volt a Figyelő listája. Emiatt a kiadót, a Mediaworksöt most arra kötelezték, hogy
a sértetteknek 200 ezer és 500 ezer forint közti sérelemdíjat fizessenek ki.
A sérelemdíj összege attól függ, hogy a sértett közszereplő volt-e vagy sem: azoknak, akik nem minősülnek közszereplőknek, 500 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg a bíróság, míg a közszereplők esetében ennél kisebb összeget, 200 ezer forintot kell fizetni (mindkét összeghez hozzáadódnak még a késedelmi kamatok is).
Ezenkívül a Figyelőt arra is kötelezték, hogy tegyenek közzé egy cikket a jogsértést megállapító bírósági ítéletről, és kérjenek bocsánatot a lista szereplőitől. Mivel a Figyelő nyomtatott kiadása azóta már megszűnt, ezért ezt a figyelo.hu online oldalán kell közzétenniük, és minimum 24 óráig a címlapon kell tartaniuk a cikket.
A bíróság ítéletében többek között arra hivatkoztak, hogy a magyar „történelmi előzmények után” a listázás „nemcsak rontja a felperesek társadalmi megítélését, hanem félelemkeltő is” volt. Hozzátették: attól még, hogy valaki egy adott szervezetnél dolgozik, „nem állítható róla, hogy a nemzet ellensége”.
A hvg.hu szerint a perben a felperesek jogi képviselője azzal érvelt, hogy a jogsértés bekövetkezett, mivel „a cikk azzal az állítással, miszerint a listán szereplők Soros György utasításának végrehajtói, sőt hazaáruló zsoldosai, elvitatta tőlük az emberi méltóságból fakadó önálló személyiségüket”. Szerintük az írás „mérföldkő volt a politikai közbeszéd stigmatizáló jellegében, és ez már az a határvonal, amit senki, a közszereplők sem kötelesek eltűrni”.
Ezzel szemben a Mediaworks jogi képviselője azzal próbálta megvédeni a listát, hogy a leírtak tényállítások és „köztudomású tények”. A cikkben szereplő többi megállapítás pedig szerintük olyan „értékítéletnek” számít, amelyet a listán szereplőknek – különösen a közszereplőknek – tűrniük kell. Arról egyelőre nincs hír, hogy a Figyelő kiadója fellebbez-e az ítélet ellen.