Egy várhatóan novemberben életbe lépő új törvény szerint kibővül a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre, többek között a Médiatanács, illetve az Alkotmánybíróság tagjaival, ahogy mostantól a köztársasági elnöknek is számot kell adnia ingatlanjairól, ingóságairól.
Egy frissen benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében november 1-jétől jelentősen kibővülne azoknak az állami, hivatali vezetőknek a köre, akiknek kötelező lesz vagyonnyilatkozatot tenniük – szúrta ki a parlament honlapján a 24.hu.
Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Judit igazságügyi miniszter jegyzik, Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról címmel.
Itt valójában egy törvényjavaslat-csomagról van szó, mert egyszerre több jogszabályhoz is hozzá kell nyúlni. Mindezt az indokolja, amiről korábban Navracsics is Tibor beszélt, aki szerint Magyarország az uniós támogatások megérkezéséhez sorra teljesíti az elvárt intézkedéseket. Ennek részeként a kormány a korrupcióellenes keretrendszer erősítésén belül bővíti a vagyonnyilatkozatok személyi hatályát, tartalmát. Akiknek az új törvény értelmében mostantól szintén vagyonnyilatkozatot kell tenniük:
A törvénymódosító indoklása alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek tekintetében az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg az eljárási szabályozást.
Ezáltal azon közjogi tisztségviselők esetében, akik az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesznek vagyonnyilatkozatot, újból kötelező lesz családtagjaik tekintetében is vagyonnyilatkozatot tenni, illetve a változásbejelentési kötelezettség helyett visszaáll az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
– szerepel szintén az indoklásban.
Az új szabályozás szerinti vagyonnyilatkozatot először 2023. január 31-ig kell megtenni.
(Borítókép: Kaszás Tamás/Index)