Ahogy arról beszámoltunk, Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bekerült a Brisbane 2032 koordinációs bizottságba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik legfontosabb testülete ez, amely a 10 év múlva rendezendő ötkarikás játékok előkészítésében és koordinálásában játszik kulcsszerepet. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen út vezetett idáig Fürjes Balázs pályafutásában, valamint a hazai sportélet prominens alakjait kérdeztük a kinevezésről.
Ahogy megírtuk, Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bekerült a Brisbane 2032 koordinációs bizottságba. A bejelentésre reagálva a magyar sport prominens alakjait kérdeztük Fürjes Balázs kinvezéséről.
Kovács Ágnes olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó korábban dolgozott együtt Fürjes Balázzsal a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázaton. Szerinte óriási siker ez a magyar sportdiplomáciának, amelyben Fürjes Balázsnak már nagy tapasztalata van.
Mindig jó, ha minél több magyar ember segíti a nemzetközi olimpiai mozgalmat is. Fürjes Balázs a 2024-es pályázaton is keményen és céltudatosan dolgozott. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jól döntött a kinevezésével, testhez álló feladat számára, hiszen ő rendkívül elhivatott az olimpizmus iránt. Történelmi időket élünk. Sok olyan dolgot kell figyelembe venni, ami az elmúlt években máshogy volt, de tíz év alatt még mindent elő lehet készíteni. Nagy kihívás és feladat elé néz, ami rengeteg munkával jár.
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó szintén a 2024-es budapesti ötkarikás pályázaton dolgozott együtt Fürjes Balázzsal.
Sosem volt kérdés, hogy a magyar sportéletben az olimpiai mozgalom egy kiemelkedő, meghatározó témakör. Fürjes Balázst egy óvatos, tervező-gondolkodó vezetőnek ismertem meg, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Bár az olimpiai pályázat nem úgy futott ki, ahogy szerettük volna, nagyon jók voltak a közös munka tapasztalatai. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek, aki részt vesz egy olimpia szervezésében, élete legnagyobb kihívása. Négy olimpián szerepeltem, számomra felfoghatatlan, hogy lehet egy ekkora eseményt flottul megrendezni – mégis, általában sikerül a szervezőknek. Nagyon nagy tudást, tapasztalatot és befektetett energiát igényel, remélem, hogy Balázsnak is lesz még rá ereje.
Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség exelnöke, a vízilabda-válogatottat 2000 és 2008 között három olimpiai bajnoki címre vezető szövetségi kapitány, a FINA vízilabdaedzői bizottságának elnöke így kommentálta Fürjes Balázs beválasztását a 2032-es brisbane-i olimpia előkészítő és koordináló bizottságába: „Nem tudom, Balázsnak van-e sportolói múltja, de ez jelen esetben nem is lényeges. Azt viszont tudom, hogy politikusként ő menedzselte a Papp László Budapest Sportaréna, a Groupama Aréna, a Duna Aréna, a Puskás Aréna és az MVM Dome felépítését, és a még épülőben lévő atlétikai stadion munkálatait is ő felügyeli. Egyszóval: az elmúlt két évtized valamennyi jelentős magyarországi sportlétesítmény-fejlesztése az ő keze alatt valósult meg. Amennyiben Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke ismeri Fürjes Balázs szakmai önéletrajzában ezeket a tényeket, akkor biztos, hogy jól választott.”
Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke gratulált Fürjes Balázsnak a bizottsági tagsághoz.
Sportdiplomáciai szempontból hatalmas fegyvertény, hogy Fürjes Balázs bekerült a 2032-es olimpiát előkészítő és koordináló bizottságba, a MOB nevében szeretnék hozzá gratulálni. Balázs mindig is elkötelezett híve volt az olimpiai mozgalomnak és a magyar sportnak, a közös projekteken nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Arról nem beszélve, hogy biztosan rengeteg hasznos tapasztalatot szerez majd a bizottsági munka során, ami jól jöhet egy esetleges hazai rendezéskor.
A miniszterhelyettes hosszú utat járt be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik legfontosabb testületébe való bekerülése előtt – ezt mutatjuk be alábbi írásunkban. Fürjes Balázs eredendően jogász, évekig dolgozott nemzetközi ügyvédi irodában és 10 évig volt vállalatvezető az ingatlanfejlesztő szakmában. Minden eddigi Orbán-kormányban Budapest-fejlesztési feladatai voltak, ma parlamenti államtitkár és Gulyás Gergely miniszter helyettese a Miniszterelnökségen.
Az elmúlt 22 évben kormánybiztosként Fürjes irányította olyan nagy fejlesztések teljes tervezését és megvalósítását, mint a Puskás Aréna, a Groupama Aréna, az MVM Dome, a Papp László Aréna, a Duna Aréna vagy a Ludovika Campus és a MOME Campus egyetemi fejlesztések.
Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztési államtitkáraként felelős volt olyan nagy budapesti várostervezési és közlekedésfejlesztési projektekért, mint a Budapesti és Agglomerációs Vasútfejlesztési Stratégia megalkotása és végrehajtása, illetve a Galvani híd megtervezése és engedélyeztetése.
Fürjes Balázs a Magyar Úszószövetség és a Magyar Vízilabda-szövetség javaslatára 2021-ben tagja lett a FINA, a vizes sportokat tömörítő világszövetség elnökségének. Nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztosként, illetve a szervezőbizottságok vezetőjeként oroszlánrészt vállalt a 2022-es vizes világbajnokság, a 2022-es Giro d’Italia, a 2021-es úszó Európa-bajnokság, a 2020-as labdarúgó-Eb és a 2020-as UEFA Szuperkupa sikeres lebonyolításában. Ma társelnöke a 2023-as atlétikai vb szervezőbizottságának. Az elmúlt évek sajtóközleményei alapján Schmitt Pál NOB-tag mellett Fürjes az állandó szereplője azoknak a nemzetközi tárgyalásoknak, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök bonyolított külföldi sportvezetőkkel, legyen az Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Juan Antonio Samaranch NOB-alelnök vagy éppen Huszain al-Muszallam, a vizes sportágakat tömörítő szövetség (FINA) elnöke.
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal és annak elnökével, Thomas Bachhal 2015-től kezdődően került szoros kapcsolatba. Ekkor indult a 2024-és olimpiai pályázat, s a Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest Főváros Önkormányzata Fürjes Balázst bízta meg a pályázat vezetésével. A pályázatot ugyan politikai csatározások miatt Magyarország 2017 tavaszán visszavonta, de a NOB-ban nagyon nagyra értékelték a pályázat színvonalát és a befektetett munkát (mire Budapest visszalépett, már a teljes pályázati anyag mindhárom fordulóját be kellett adni határidőre).
Álom, terv, kivitelezés – ezek minden alkotómunka legfontosabb hozzávalói. Ha városépítő munkába fogsz, három dolgot kell jól csinálnod: álmodj bátran és szabadon, tervezz felelősen, építs fegyelemmel! A nagy művészet, a titok abban áll, hogy egyszerre legyen meg az álomhoz szükséges szabadság, szertelenség, bátorság, csibészség és képzelőerő, azaz kreativitás, és a megvalósításhoz szükséges rend, fegyelem, precizitás. Minderre azért van egyszerre szükség, hogy az álom szertelensége ne verje szét a munkát, és a munka fegyelme ne fojtsa meg az álmot
– foglalta össze hitvallását Fürjes Balázs az Index érdeklődésére.
Fürjes Balázs több nemzetközi díjat nyerő, jelentős sporteseménynek otthont adó létesítmény tervezését és megvalósítását is irányította az elmúlt években.
Közép-Európa legnagyobb, legkorszerűbb élményarénája. A 2019 novemberében átadott, 65 ezer férőhelyes létesítményben rendezték az 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság négy mérkőzését, a 2020-as UEFA Szuperkupát, míg 2023 májusában UEFA Európa-liga-döntőnek ad otthont. Világszínvonalú helyszíne nemzetközi konferenciáknak, egyéb céges rendezvényeknek, szabadidős programoknak, koncerteknek – 2022 júniusában a Red Hot Chilli Peppers töltötte meg az arénát. Az új Puskás környezete is megújult 107 ezer négyzetméteren: a korábban elhanyagolt és részben lezárt területen a többi közt újonnan létesített park, futókör, szabadtéri rendezvényhelyszínek, kültéri kondipark várja a sportolásra, kikapcsolódásra vágyó budapestieket.
A szakmai zsűri döntése alapján a Puskás Aréna közönségtájékoztató, látogatóterelő vizuális jelrendszere kiérdemelte a nemzetközi kreatívszakma Oscarját, a Red Dotot. A létesítményt a Stadium Database szakportál közönségszavazásán a 2019-es Év stadionjának választották, a zsűri voksolásán holtversenyben a második helyen végzett. Az aréna emellett elnyerte a legszebb sportlétesítmény különdíját a Prix Versailles építészeti díjkiosztón.
A világ egyik legkorszerűbb, 20 ezer férőhelyes, multifunkcionális fedett csarnoka 2021 decemberében készült el. Idén januárban társhelyszíne volt a férfi kézilabda Európa-bajnokságnak, 2027-ben női kézilabda-világbajnokságnak ad otthont. A létesítmény alkalmas konferenciák, egyéb céges események, nagyszabású koncertek megrendezésére – a sztárfellépők sorát Enrique Iglesias nyitotta meg júniusban.
A magyar rekordbajnok Ferencváros otthona, melyet 2014 nyarán az angol Chelsea elleni mérkőzéssel nyitottak meg. A Puskás Aréna építése alatt a magyar válogatott mérkőzéseinek helyszíne volt. Évente százas nagyságrendben tartanak itt továbbá konferenciákat, koncerteket, egyéb rendezvényeket, biztosítva a nyereséges üzemeltetést. A Groupama Arénában fellépett már a világhírű Robbie Williams és a Depeche Mode is.
A Groupama Aréna az újonnan épült stadionok kategóriájában lett első a The Stadium Business Awardson. A szakoldal szerint az újonnan épült stadionok kategóriában 24 létesítmény versenyzett egymással, végül a szűkített listára a San Franciscó-i Levi's Stadium, a szingapúri Singapore Sports Hub, a moszkvai Otkrityije Arena, a brazíliai Allianz Parque, valamint a bilbaói San Mamés került fel a Groupama Aréna mellett.
A világ harmadik legnagyobb sporteseményének, a 2023-as atlétikai világbajnokságnak a helyszíne. A létesítmény jövő év elejére készül el, a vb-n 37 ezer néző befogadására lesz alkalmas. Nem csupán a versenysportot, hanem valamennyi testmozgásra vágyó budapestit is kiszolgálja: végső állapotában a stadion felső szintjén elhelyezett futókörön, dunai panorámával a háttérben lehet majd sportolni, kikapcsolódni.
Az aréna első világrekordja szárazon született, a 2017-es vizes világbajnokság eredetileg kijelölt rendezője, Guadalajara két évvel az esemény előtt lépett vissza. Az időközben a semmiből felhúzott létesítmény kiválóra vizsgázott, olyannyira, hogy 2022-ben újra helyszíne volt a vb-nek, de rendeztek benne junior úszó-vb-t, rangos vízilabda-mérkőzéseket, sőt ifjúsági ökölvívó-vb-t is. Egyúttal az aréna környezete is megújult, új gyalogossétány, kerékpárút, árvízvédelmi gát tette jobbá, élhetőbbé a budapestiek mindennapjait.
Építéséről azt követően született kormánydöntés, hogy elődje, a Budapest Sportcsarnok 1999 decemberében porig égett. A Papp László Aréna 2003-ban nyitotta meg kapuit, rendeztek benne világbajnokságot fedett pályás atlétikában, divízió I-es jégkorongban (háromszor), judóban és birkózásban (kétszer). Emellett olyan világsztárok léptek a színpadára, mint Rihanna, Sting vagy a Muse.
A létesítmények mellett Fürjes Balázs több hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény szervezésében vállalt főszerepet.
Fürjes Balázst 2015-ben nevezték ki a Budapest 2024 olimpiai és paralimpiai pályázat kormányzati felelősének. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kandidátusi folyamatának mindhárom fordulóját sikerrel vette a Fürjes által irányított magyar pályázat, ami politikai csatározások áldozata lett, és végül Magyarország 2017 tavaszán visszavonta azt.
Harag vagy düh egyáltalán nincs bennem, istennek hála. Mérhetetlenül szomorú és csalódott vagyok. Most temetünk és gyászolunk. Azt gondoltam, ennél többre vagyunk képesek, hittem az adott szó összekötő erejében, hittem az ígéretekben, az összefogásban, ami 2015 nyarán megszületett, s nem gondoltam, hogy lesznek, akik idővel elárulják. Egy nagy magyar győzelem kapujában álltunk, régi álmunk válhatott volna valóra, el sem tudjuk képzelni, milyen gazdasági fejlődést, felzárkózást és gyorsítópályát jelentett volna az országnak. 1913-ban elnyertük az 1920-as olimpia rendezési jogát, de ettől a világháborúban a győztes hatalmak nemcsak megfosztottak bennünket, még a részvétel lehetőségét is elvették tőlünk. Ám az külső kényszer volt, a mi akaratunk ellenére! Most viszont saját magunkat fosztottuk meg egy páratlan lehetőségtől
– mondta Fürjes Balázs a Nemzeti Sportnak a pályázat visszavonását követően.
Az „utcai olimpia” is a magyar sportszervezés egyik sikertörténete. Fürjes Balázs az első, 2019-es World Urban Games után kiemelte, az újgenerációs olimpiai sportágak világjátékának megrendezésére eredetileg több mint ötven város érdeklődött, a hajrában Budapest mellett Tokió, Barcelona és Los Angeles maradt versenyben, végül utóbbival szemben „hosszabbításban” diadalmaskodott. Hozzátette, a szervezőknek mindössze négy hónapjuk volt felkészülni, így világrekordot kellett futniuk.
A rendezvényre több mint 50 ezren látogattak ki, a tokiói, illetve a 2024-es párizsi olimpiai szervezői, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselői is a helyszínen gyűjtöttek tapasztalatokat, ötven akkreditált külföldi újságíró tudósított az öt kontinens, több mint 300 sportolójának vetélkedéséről, amiről az egész világon nézett élő közvetítést adott a Eurosport és a NOB tv-csatornája, az Olympic Channel is.
A koronavírus-járvány miatt 2021 nyarán megrendezett, eredetileg 2020-ra kiírt labdarúgó Európa-bajnokság volt a Puskás Aréna igazi premierje. Az első éles tétmeccsek és telt ház egyszerre – a nemzeti stadion pedig jelesre vizsgázott, ország-világ megbizonyosodhatott róla. Fürjes Balázs így értékelte a részben magyar szervezésű – mert hogy ez volt az első, amikor 11 különböző európai város adott otthont a mérkőzéseknek – kontinenstornát:
A turizmus és a rendezvényszervező szektor újraindításához nagy lökést adott. Százhúszezer drukker érkezett külföldről a négy Eb-meccsre, ez a hivatalos vendégekkel és a csapatokkal összesen negyedmillió vendégéjszakát jelentett. Jöttek kicsik és nagyok, a tornára hozzánk látogatók átlagéletkora harminchat és fél év volt. A sorsolásnál nem állt mellénk a szerencse, hiszen a „halálcsoportba” kerültünk, viszont a rangos ellenfeleknek köszönhetően több százmillióan nézték meg a tévében a Puskás Arénában rendezett meccseket. Budapest a kontinens legbiztonságosabb fővárosaként is jelesre vizsgázott; bárki bárhonnan érkeztek hozzánk, önfeledten szórakozhatott, terrorcselekményeknek még a veszélye sem kísértett.
Budapest és a Puskás Aréna a világszerte tomboló koronavírus-járvány közepette is vállalta a csúcsmérkőzés megrendezését. A Bajnokok Ligája-győztes Bayern München és az Európa-liga-címvédő Sevilla csapott össze, miközben a rendezők szigorú óvintézkedésekkel sikeresen megvédték a magyar és külföldi szurkolók egészségét. A járvány kitörése után az UEFA egyfajta tesztként tekintett a mérkőzésre, 15 ezer szurkoló lehetett jelen. A pozitív budapesti tapasztalatok nyomán kezdődhetett meg a drukkerek visszatérése az európai stadionokba.
Először 2017-ben adott otthont Magyarország a vizes világbajnokságnak, Budapest és Balatonfüred közösen. A FINA elnöke már négy nappal a vb vége előtt kijelentette: ez volt minden idők legsikeresebb és legjobb világbajnoksága. Fürjes Balázs az alábbiakat mondta a 2017-es eseményről:
A vb és mindaz, amit sikerült elvégezni, óriásit lendít Budapesten. Végre-valahára alkalmat adott olyan városépítő munkák elvégzésére, amelyek régi adósságok. A vizes vb apropóján Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Az esemény térképre tette az országot és annak fővárosát a világban. Több a turista, magasabbak az idegenforgalom bevételei. A Duna Aréna felépítése ötezer embernek adott munkát, a többi feladat még ugyanennyinek. Adó- és járulékbevételek, munkahelyteremtés, 100–200 ezer látogató. A vb erősíti a versenysportot, de lökést ad a szabadidő és utánpótlássportnak is. Szeptemberben jóval több lurkó jelentkezik úszni, vízilabdázni, több lesz a szabadidejében sportoló ember. Végül pedig összekovácsolta a nemzetet.
Ilyen előzményekkel érkeztünk meg 2022-be, amikor Japán visszalépett a rendezéstől, a FINA-nak alig fél éve volt új házigazdát találni – Magyarország beugróként jelentkezett, négy és fél hónap előkészülettel pedig ismét sikeresen megrendezte a vizes sportok világbajnokságát.
Fürjes Balázs kiemelte, hogy az eseménynek a sportolókkal együtt több mint tízezer látogatója volt, mindez 77 ezer vendégéjszakát jelentett, amely a koronavírus-járvány után különösen jót tett a hazai turizmusnak. Hozzátette, „ma nálunk jobban kevesen tudnak gyorsan és hatékonyan nemzetközi sporteseményt rendezni”, ennek az az oka, hogy az elmúlt években Budapest nemzetközi sportfővárossá vált, a vizes sportokat illetően pedig „a magyar főváros világszerte az egyetlen, amely 10 év alatt három vb-nek ad otthont, 2027-ben ugyanis újra nálunk köszönthetjük majd a legjobb úszókat és vízilabdázókat”.
(Borítókép: Fürjes Balázs az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos a Duna Aréna ünnepélyes megnyitóján 2017. május 27-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)