Az Országgyűlés elfogadta – az uniós forrásokkal összefüggő – az Európai Bizottsággal történő megegyezéshez szükséges törvényjavaslatokat, amelyeket a kormánypártok nyújtottak be.
A képviselők szavaztak az EU pénzügyi érdekeinek védelmében fellépő Integritás Hatóságról, valamint a javaslattévő feladatot ellátó Korrupcióellenes Munkacsoportról. Változnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, illetve ahogy azt korábban megírtuk: lehetővé válik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzéskor.
Az MTI beszámolója szerint a parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.
Az Országgyűlés módosította a jogalkotási törvényt is, miután a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az általa kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el.
A parlament 152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló jogszabály módosítását. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) évente – január 31-ig – nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e.
Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.
Az új intézmény felállításáról 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett döntöttek azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján. A hatóságnál bárki panaszt tehet, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.
Nemrégiben részletesen megírtuk, hogy milyen javaslatok kerültek a parlament elé, milyen vállalásokat tett a kormány az uniós pénzekért. Hétfőn az Országgyűlés már elfogadta az első olyan javaslatot, amellyel hazahoznák az uniós forrásokat.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)