Október 5-e a pedagógusok világnapja, az UNESCO 1994 óta tiszteleg a tanárok munkája előtt ezen a napon. Október 5-én, szerdára, a pedagógusok világnapjára országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az érdekvédők azt kérik a részt vevő oktatási intézményektől, hogy a mai napon ne vegyék fel a munkát, ám a törvényeket tartsák be.

A tiltakozás jegyében már az ország számos pontján megalkották az iskolák diákjai, pedagógusai, valamint a részt vevő szülők a szerda reggelre meghirdetett, tekintélyes méretű élőláncokat. Szerda délután is folytatódnak az akciók, a két nagy pedagógus-szakszervezet az alapvető jogok biztosa fővárosi, illetve vidéki kirendeltségeinek nyújtja be az összegyűjtött panaszokat.

Ezt követően délután 17 órakor hídfoglalás lesz a tanárokért a Grund szervezésében. Az esemény leírásában ismertetik: „Tartsatok velünk október 5-én (szerdán) 17 órától 19 óráig a Margit hídon, hogy újból megmutassuk a kormánynak, hogy a tanárok jelenlegi helyzete tarthatatlan, és hogy joguk van sztrájkolni, hiszen a sztrájk alapjog!”

Mint ismert, ma már jogszabály írja elő a sztrájk alatti, még elégséges szolgáltatási kötelezettséget, vagyis azt, hogy mi az a minimumellátás, amit a tanároknak a munkabeszüntetés ideje alatt is teljesíteniük kell. Vagyis a szabályok értelmében a gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell.

Nem javasolják a polgári engedetlenséget

A kérdésre válaszolva, hogy mi a Nemzeti Pedagógus Kar álláspontja a mai tiltakozó akciósorozattal kapcsolatban, a szervezetet vezető Horváth Péter az Indexnek elmondta: szeptemberi küldöttgyűlésükön is arról volt szó, hogy a sztrájk a tiltakozásnak egy teljesen egyértelmű, jogszerű kifejezése, különösen a köznevelés mai állapotát látva – tette hozzá. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az más kérdés, hogy egy újabb sztrájk hozhat-e érdemi változást.

A sztrájkon túl – amit a PDSZ, illetve a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is javasolt – a Nemzeti Pedagógus Kar is úgy véli, hogy a polgári engedetlenség egy rendkívül kockázatos formája a tiltakozásnak. (Ez az a verzió, amikor a pedagógus a saját egyéni kezdeményezésére úgy dönt, hogy a munkát olyannyira nem veszi föl, hogy be sem teszi a lábát az iskolaépületbe. A polgári engedetlenség alkalmazása vezetett a kölcseys tanárok múlt pénteki és mai elbocsátásához.)

A polgári engedetlenséget egy minden oldalról nagyon nehezen kezelhető helyzetnek tartjuk: a pedagógusok elbocsátása hatalmas csapdahelyzet mindenki számára. Hiszen aki ezt a tiltakozási formát választja, elvileg tisztában van azzal, hogy emiatt jogkövetkezmények érhetik. Miközben joggal érezhetik most úgy sokan, hogy a közneveléshez kötődő sztrájkkal kapcsolatos jogok közelmúltbeli megváltoztatása gyengítette a pedagógussztrájkok érdekérvényesítő képességét

– osztotta meg a dilemmákat Horváth Péter az Indexszel. Hozzátette: az is kétségtelen, hogy a korábbi pedagógussztrájkok Magyarországon eddig egyetlenegyszer sem hoztak kézzelfogható eredményt, vagyis akármilyen jogszerű, a sztrájk műfaja kissé kiüresedett az utóbbi időben. Ám Horváth Péter még ennek ellenére is vallja: az iskolaigazgatóknak arról kellene meggyőzniük a pedagógusokat, hogy lehetőség szerint inkább ne a polgári engedetlenséggel demonstráljanak.

A polgári engedetlenség a munkáltató részéről azért lehet problémás, mert mégiscsak egy olyan eszközről, egy olyan önkéntes munkabeszüntetésről van szó, amely egy iskola esetében óhatatlanul hátrányt okoz a gyerekeknek, valamint az ott dolgozó tanárkollégáknak, akiknek helyettesíteniük kell az illetőt. Erre pedig a munkáltatónak is lépnie kell valamit. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mit jelent az, hogy legyen arányos a büntetés mértéke a polgári engedetlenségnél

– árnyalta a képet a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Horváth Péter úgy látja, hogy az egyik oldal azt mondja: pár óra vagy két-három nap elmaradása miatt egy pedagógus munkaviszonyát megszüntetni erős túlzás, miközben a másik oldal azzal érvel, hogy aki szándékosan megtagadta a munkát, teljes joggal számolhatott azzal a következménnyel, hogy elveszíti közalkalmazotti státuszát; úgy, hogy erre előzetesen figyelmeztették is, hogy súlyos kötelezettségszegés, amit elkövet – összegezte a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Győrben alig sztrájkolnak

Az eddigi kormányzati megnyilvánulások után Horváth Péter szerint január előtt szinte biztosan nem történik érdemi változás a pedagógusbérek emelésének ügyében, az pedig nyilvánvaló, hogy a kormány által kilátásba helyezett tízszázalékos pedagógusbér-emelésnek a többszörösére lenne szükség – osztotta meg a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, hogy mit vár a mai tiltakozó akciósorozattól.

Horváth Péter arról is beszélt, hogy az általa igazgatott győri Révai Miklós gimnáziumban a mai egy teljesen átlagos szerda, náluk nem sztrájkolnak a tanárok, ahogy a polgári engedetlenséget sem alkalmazzák, illetve egyelőre a gimnázium diákjai sem készültek tiltakozó akcióval. Győrben egyelőre csak szerveződik valamiféle, helyi iskolákon átívelő demonstráció, amely várhatóan egy tanításon kívüli megmozdulás lesz. Ez szervezés alatt van, és a Révai tanárai közül is sokan csatlakoznának hozzá.

A Révai Miklós gimnázium igazgatója úgy tudja, hogy a győri tankerülethez tartozó közel hetven intézmény közül ma mindössze négy-öt iskolában sztrájkolhatnak a pedagógusok. Arról pedig korábban már beszámolt az Index, hogy Győrben a helyi szakképzési központok sajátos megoldást találtak az elszálló energiaárak kompenzálására: úgy vonnak össze helyi technikumokat, hogy az egyik iskola diákjai a másik iskola épületébe költöznek, és a délelőtti műszak mellett bevezetik a délutáni iskolát is.

Az Indexen folyamatosan követjük az eseményeket, percről percre tudósításunkat IDE kattintva érheti el.

(Borítókép: Élőlánc a Keleti pályaudvar és a Döbrentei tér között 2022. október 5-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)