Két héttel ezelőtt itt számoltunk be a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának első Árnyékkormányinfójáról. A második tájékoztatón újra Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter és Kálmán Olga, az árnyékkormány szóvivője ismertette javaslatait.

Kiterjesztenék a kkv-k támogatását

Dávid Ferenc gazdasági árnyékminiszter, valamint Varju László energia- és rezsiügyi árnyékminiszter az alábbi javaslatokat dolgozta ki a kis- és középvállalkozások támogatására:

• A kormány döntésével szemben szektorsemlegessé tennék a rezsitámogatást, nemcsak az energiaintenzív termelővállalatok részesülhetnének benne, hanem a szolgáltatószektorban működő kkv-k is.
• A támogatási időszakot a fűtési szezon végéig, legalább hat hónapra meghosszabbítanák.
• Azt is javasolják, hogy a kkv-szektor cégeinek energiaár-terhelését a 2021. évi energiaköltségük háromszorosának mértékében kell jogszabály útján korlátozni.
• Megtiltanák az energiaszerződések egyoldalú módosításának lehetőségét.
• Felgyorsítanák a megújuló energiaforrásokat érintő beruházások engedélyezési eljárásait.
• Eltörölnék a céges napelemeknél az 50 kilowattos áramátvételi korlátot.

Béremelést adnának a pedagógusoknak

Az oktatási területért Barkóczi Balázs árnyékminiszter a felelős, a következőket javasolják:

• Az elbocsátott pedagógusokat azonnali hatállyal visszahelyeznék a munkájukba, a figyelmeztetéseket és a fegyelmi büntetéseket visszavonnák.
• A pedagógusilletményt a kormány által ajánlott tíz százalékon felül további 45 százalékkal emelnék. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bérét is emelnék.
• A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel, oktatással töltött munkaidejét 22 órában maximálnák. Törvényben garantálnák a túlórák kifizetését.
• Visszaadnák azoknak az önkormányzatoknak az iskolák fenntartását, amelyek kérik, és képesek is a fenntartásra.
• Visszaadnák a tanároknak a sztrájkjogot, bíróság dönthetne az ilyenkor szükséges szolgáltatás mértékéről.

Kötelező lenne a napelemek telepítése

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó javaslatcsomag Oláh Lajos környezetvédelmi és klímaügyi, valamint Varju László energia- és rezsiügyi árnyékminiszter nevéhez fűződik.

• A lakóterülettől mért 12 kilométeres szélerőmű-építési korlátot két kilométerre csökkentenék úgy, hogy a szélturbina ne okozzon 35 decibelnél nagyobb zajterhelést lakott területen.
• A tájképvédelmi és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével felmentést lehetne adni a magassági és a teljesítménykorlát alól.
• Összesen 1500 megawatt teljesítmény eléréséig gyorsítanák az engedélyeztetési eljárást.
• Meghatározott esetekben, például madárvonulási időszakokban az illetékes miniszter felfüggeszthetné a szélerőművek éjszakai működését.
• Eltörölnék a napelemek termékdíját.
• Nullaszázalékos áfakulcsot alkalmaznának a napelemeknél.
• Egyablakos ügyintézéssel gyorsítanák a napelemek telepítésének engedélyeztetését.
• 2026-tól minden olyan új köz- és kereskedelmi épületre, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 250 négyzetmétert, kötelező lenne napelemet telepíteni. 2027-től valamennyi ilyen épületre kötelező lenne a telepítés, 2029-től az új építésű lakóépületekre is kiterjesztenék ezt a programot.
• Átfogó energiatározó programot indítanának.
• Engedélyeznék a kis teljesítményű napelemek telepítését például erkélyre, teraszra.
• Nagyobb mozgásteret engednének az energiaközösségek kialakításának.

Önkormányzati energiaár-sapkát vezetnének be

Az önkormányzatok támogatására Szaniszló Sándor önkormányzati árnyékminiszter, valamint Szitka Péter főtanácsadó állított össze javaslatokat.

• Jogszabályi ársapkát vezetnének be az önkormányzati energiabeszerzésekre, az ár nem lehetne magasabb a lakossági piaci árnál.
• A távhőszolgáltatás alapjául szolgáló földgáz ára is maximum a lakossági piaci földgáz árának szintjét érhetné el.
• Módosítanák a 2023-as költségvetést, elengednék a 2023-ra fizetendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulást.
• Visszaadnák az önkormányzatoknak a gépjárműadó negyven százalékát.

A fentieken túl Benedek Szilveszter mezőgazdasági árnyékminiszter javaslatára kezdeményezik, hogy az aszálykárosultak kárenyhítési alapját ötszázmilliárd forinttal töltsék fel.

(Borítókép: Demokratikus Koalíció / Facebook)