A német kancellár hűvösen, visszafogottan fogadta a magyar miniszterelnököt Berlinben a hét elején – erről írt cikket a Politico. Mindeközben nemrég újabb fejlemények történtek az uniós források ügyében is, ahol a németek egy Magyarországgal szemben kritikus állásfoglalást támogattak.
Orbán Viktor hétfőn utazott el a német fővárosba, ahol Olaf Scholz kancellárral is tárgyalt számos politikai kérdésről. A Politico most a találkozót értékelve írt arról, mi lehetett a magyar miniszterelnök egyik célja a hivatalos látogatással.
Mint ismert, néhány hete felvetődött, hogy az Európai Bizottság – a jogállamisági problémák miatt – befagyaszthatja a Magyarországnak járó forrásoknak egy jelentős részét, ha a kormány nem teljesít bizonyos feltételeket a következő időszakban. Azóta a kormány számos vállalást és lépést tett ezzel összefüggésben, de némi haladékot is kértek a bizottság által kitűzött novemberi dátumhoz képest.
Az uniós tagországok nagykövetei szerdán döntöttek arról, hogy további egy hónapot adnak Magyarországnak, amivel december 19-éig hosszabbíthatják meg az intézkedések határidejét (a Politico szerint a határozat csütörtökön válik hivatalossá, amikor a tagországok belügyminiszterei is ellenjegyzik mindezt). A lap úgy véli, hogy Orbán Viktor azért is utazhatott el Berlinbe a hét elején,
hogy e fontos döntés előtt megszerezze a németek támogatását.
Arról nem tudni, hogy az Olaf Scholzcal folytatott tárgyaláson mi hangzott el ezzel összefüggésben, de a Politico két apró jel alapján felhívta arra a figyelmet, hogy a miniszterelnököt láthatóan hűvösen fogadták Berlinben:
A Politico azt is hozzátette, hogy a kormányfői találkozó ellenére Németország szerdán is tett egy olyan apróbb gesztust, amely a magyar kormány ellen irányult. Ugyanis a németek is támogatták azt a kritikus hangvételű állásfoglalást, amelyet a szerdai nagyköveti ülésen a Benelux országok és Írország tett közzé. Az állásfoglalásban azt is javasolták az Európai Bizottságnak, hogy
november végén készítsenek „egy alapos kockázatelemzést” arról, hogy a magyar kormány által végrehajtott reformok valóban megoldják-e a problémákat.
Azt is kérték továbbá a bizottságtól, hogy e kockázatelemzés eredményének megfelelően már november végén is fejtsék ki álláspontjukat arról, hogy meg kell-e vonni a forrásokat Magyarországtól vagy sem.
Minderről a német külügy szóvivője azt nyilatkozta a Politico szerint: elkötelezettek amellett, hogy gyors és fenntartható megoldás szülessen a magyar jogállamisági problémák kérdésében, és hogy a jogállamisági mechanizmust következetesen alkalmazzák Magyarországon.
A miniszterelnök maga is beszélt a német kancellárral folytatott tárgyalásról. Hétfő délután egy konferencián még azt mondta, hogy gyümölcsöző volt a megbeszélés, közel két órán keresztül tartott, minden nehéz és komplikált témáról szót ejtettek, és „mindenki elégedett lehet” a tárgyalás eredményeivel.
Kedden, a Cicero és a Berliner Zeitung nevű német lapok közös rendezvényén már egy árnyalatnyival kritikusabban beszélt ugyanerről a tárgyalásról. Akkor azt mondta: a német kancellárnak egy toleranciaajánlatot tett azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet. Ennek jegyében pedig azt kérte a kancellártól, hogy
legyen toleráns a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponttal szemben.
Orbán Viktor ezután annyit mondott, hogy Olaf Scholz ezt az ajánlatot meghallgatta, ami már önmagában is előrelépés, mert Angela Merkel korábban helyből elutasította ezt a javaslatát. A több mint egyórás beszélgetés egy másik pontján viszont – a Politico szerint – úgy fogalmazott a miniszterelnök: előremutató volt a megbeszélés a német kancellárral, csak éppen „nem ért el semmit” abban az értelemben, hogy nem állapodtak meg semmiben a német kormányfővel.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy három témában különböztek össze a német kancellárral:
A JOGÁLLAMISÁGGAL, A MIGRÁCIÓVAL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ EGYIK LEHETSÉGES REFORMJÁVAL KAPCSOLATBAN.
Ez utóbbi azt takarja, hogy az EU-ban az utóbbi hónapokban felmerült: az uniós külpolitikát érintő döntéshozatalban el kellene törölni az egyhangú döntéshozatalt, és minősített többséget kellene bevezetni helyette.
Orbán Viktor szerint Olaf Scholz hétfőn azt mondta, hogy támogatná ezt a változtatást, a magyar miniszterelnök viszont határozottan elutasította ezt – ami azért nem meglepő, mert a reform ötlete a magyar kormány állandó vétói miatt merült fel, és egy ilyen változtatással elvesztenék a vétózást mint politikai fegyvert az unióban.
(Borítókép: Olaf Scholz fogadja Orbán Viktort Berlinben 2022. október 10-én. Fotó: Tobias Schwarz / AFP)