Szenes Zoltán nyugalmazott altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy most zajlik a második nagy fordulat a háborúban. Kitért arra is, hogy az oroszoknak a legfrissebb fejlemények után mi lehet a reális hadicélja a háborúban, és hogy mi történhetett a fél hónappal ezelőtt felrobbantott krími hídnál.
Szenes Zoltán szerint az első nagy fordulat az ukránok szeptember elején történt keleti, harkivi ellentámadása volt, akkor ugyanis először történt meg az, hogy – a nyugatról érkezett haditechnikai eszközök segítségével – az ukránok nagy területen visszaszorították az orosz csapatokat.
A szakértő – aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa és a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke – szerint a háború második nagy fordulata Szergej Szurovikin orosz tábornok hadszíntérparancsnokká való kinevezése volt, amely két hete történt meg. Kifejtette: Szurovikin kinevezése óta jól láthatóan megváltozott az oroszok stratégiája.
Folyamatosan mennek a civil infrastruktúra, kritikus infrastruktúra, közműrendszerek, villamos művek elleni támadások, tehát tulajdonképpen ez egy új stratégia. Ezt a légierő-elmélet úgy hívja, hogy mélységi stratégiai bombázás vagy pusztítás, aminek az a célja, hogy a légierő fölfalja az adott ország lakosságát, illetve az erejét a pusztítással annyira meggyengítse, hogy az ellenfél feladja a háborút
– mondta az InfoRádiónak Szenes Zoltán.
Hozzátette azt is: létezik egy olyan hadelméleti teória, amely szerint önmagában a légierővel meg lehet nyerni a háborút, és erre építhetnek most az oroszok – bár szerinte ez valójában nem lesz elég, hiszen a második világháborúban is kellettek például a szárazföldi erők a szövetségesek győzelméhez. A volt vezérkari főnök mindemellett elismerte, hogy az oroszok új stratégiája jelentősen gyengítheti az ukrán háborús gépezetet.
Ukrajna azóta folyamatosan hátországban védekezik, nemrégen nyilatkozta Zelenszkij, hogy a villamosrendszerük harminc százaléka nem működik, és ebből fakadóan a hátország gyengítése gyengíti a támadó műveleteket is, a logisztikát, a szállításokat, a figyelmet. Ezzel szerintem az oroszok azt akarják elérni, hogy időt nyerjenek, hogy az úgynevezett részleges mozgósításban minél több erőt át tudjanak vinni a területekre
– fogalmazott Szenes Zoltán.
A szakértő arról is beszélt, hogy délen, Herszonban már zajlik az orosz visszavonulás, és szerinte egy-két hét múlva onnan már a Krím félszigetre fognak visszavonni minden erőt, mivel nem tudják másképp biztosítani a csapataik utánpótlását. Hozzátette azt is, hogy a fejlemények fényében az orosz hadicélok is erősen korlátozottak lehetnek most már – de a Donbász teljes elfoglalása még most is reális cél lehet.
Szerintem a reális maximális célja az orosz politikai katonai vezetésnek az lehet, hogy esetleg a donyecki megyét visszafoglalják, hogy a két népköztársaságnál elmenjenek a határig. Luhanszk, az már gyakorlatilag az övék, Donyeck megyének körülbelül még negyven százalékát el kellene foglalni, nagyon lassan megy, és látszik, hogy a másik két körzetnek [Herszon és Zaporizzsja – a szerk.] a határait nem akarják elérni
– fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.
A volt vezérkari főnököt arról is megkérdezték az interjúban, hogy szerinte mi történhetett a kercsi hídnál, amelyet fél hónapja robbantottak fel.
Szenes Zoltán erre azt mondta: hihetőnek tartja azt, hogy ez egy jól megszervezett diverzáns akció volt. „Benne voltak ukránok, oroszok, örmények állítólag, én ezt elhiszem” – mondta, hozzátéve azt is, hogy a hidat őrző oroszok vagy hanyagok voltak (amiatt, hogy nem ellenőrizték a szállítmányt), vagy pedig lefizették őket, ez is egy lehetséges magyarázat.
Szenes Zoltán korábban, június elején az Index kibeszélő című műsorának is a vendége volt, a vele készült videós interjú itt megtekinthető. A háborúról szóló hétfői percről percre közvetítésünket pedig itt tudják elérni.
(Borítókép: Megsemmisült lakóház Ukrajnában 2022. október 22-én. Fotó: Clodagh Kilcoyne/Reuters)