A milliárdos magánvagyonok felhalmozása sérti a társadalmi igazságosság elvét, és ellentétes az arányos közteherviseléssel is. Ezzel indokolja Budapest vezetése, hogy jövő évtől bevezetik a Tiborcz-adó néven ismertté vált építményadót. Ahhoz azonban, hogy ezt a mintát a kerületi önkormányzatok a helyi gyakorlatba átültessék, törvénymódosításra lenne szükség. Karácsony Gergely ezt is javasolja.
A hasznos alapterület alapján kivetett ingatlanadó nincs tekintettel annak valós forgalmi értékére, ez pedig ellentétes lehet az arányos közteherviselés alkotmányos alapelvével és a társadalmi igazságossággal, ezért javasolta az építményadóról szóló rendelet módosítását az előterjesztő Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén.
A Tiborcz-adó néven elhíresült adóztatási forma az egymilliárd forintnál értékesebb ingatlanokat érinti.
Az adó alapját a korrigált forgalmi érték (a valós érték ötven százaléka) jelenti, ennek kétszázalékos, azaz a teljes becsült érték egyszázalékos értéke lesz a kivetett adó mértéke.
Karácsony Gergely javaslata szerint a magánszemélyek tulajdonában álló, egymilliárd forint feletti ingatlanok esetében – egyfajta adókedvezmény formájában – csak az egymilliárd feletti forgalmi értékre vetnék ki a Tiborcz-adót. Vállalkozások tulajdona esetén erre nincs mód, tekintettel arra, hogy ez az egyes piaci szereplők burkolt támogatásának minősülne.
Elvi szinten mindez azt eredményezi, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkező egy százaléktól kéri azt a köz, hogy évente a lakóingatlanjainak az egymilliárd feletti értéke után számított egy százalékkal járuljon hozzá a közszolgáltatásokhoz, közösségi szükségletek kielégítéséhez, míg a társadalom 99 százaléka számára a lakás utáni adómentesség változatlanul fennmarad
– olvasható az előterjesztésben.
A városvezetés elismeri, hogy az adó kivetési hatáskörébe a fővárosban csak a Margitsziget tartozik, ahol viszont nincs sok megadóztatható ingatlan, így az építményadóból befolyó többletbevétel sem lesz számottevő. Azt sem tudják, hogy hány ilyen ingatlan lehet, egyébként is az ingatlanok alacsony száma miatt a beazonosításuk sértené az adótitkot.
A korrigált forgalmi értéken számított adó a budapesti kerületek számára nem járható út, mivel rendkívül nagy adminisztratív terhet jelentene
az ingatlanok forgalmi értékének felmérése, arról nem is beszélve, hogy az érték meghatározása nagy valószínűséggel a korrupciót is magával hozná. Azt viszont a főváros vezetése kifejezetten javasolja a kerületi polgármestereknek, hogy a négyzetméter alapján számított tételes építményadó alól a magánszemélyek számára jellemzően biztosított adómentességet az egymilliárd forint értékhatár feletti ingatlanok esetén szüntessék meg, azaz szűkítsék a kedvezményezettek körét.
Karácsony Gergely javasolja az Országgyűlésnek a helyi adókról szóló törvény módosítását is, ami a főváros koncepciója szerint lehetővé tenné a helyi önkormányzatok számára, hogy adminisztrációs terhek nélkül a kiemelkedően magas értékű ingatlanok esetében értékalapon, míg a többi ingatlanra hasznos alapterület alapján vethessenek ki építményadót (megtartva a mentességek, illetve kedvezmények meghatározásának lehetőségét).
A napirendi vitában Kovács Péter fideszes polgármester a XIII. kerületi négyzetméterárakat alapul véve arra figyelmeztetett, hogy a rendelet elfogadása esetén 500–1800 százalékos adóemelésre mond igent a baloldal. Ezzel tönkre lehet tenni az adótárgyakat birtokló cégeket. Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője azt feszegette, hogy vajon a rendelet módosítását megszavazó baloldali polgármesterek valóban azt tervezik-e, hogy a saját kerületükben is bevezetik az értékalapú ingatlanadót (vállalva a több száz százalékos adóemelést). Úgy fogalmazott:
Ha a javaslat csak a főváros területére vonatkozik, akkor ez csak egy politikai blöff, ha meg komolyan gondolják, akkor szeretném tudni, hogy melyik polgármester akar élni kerületében a felterjesztési javaslatban foglalt, hasonló alapú és mértékű értékalapú adóztatás jogával.
Pintér Gábor fideszes képviselő azt mondta, hogy a Margitszigeten nyilvánvalóan nincs egymilliárdos érték feletti lakás, az ott lévő szállodák viszont kénytelenek lesznek a Duna-parton lévő hotelekhez képest sokszoros adóterhet vállalni.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes válaszában azt mondta, hogy a kormányzat egykulcsos adórendszere ellentétes a magánszemélyek arányos közteherviselésének elvével. Arra is emlékeztetett, hogy a törvény jelenleg is lehetőséget ad az önkormányzatoknak az értékalapú adóztatásra.
A javaslat arról szól, hogy legyen meg annak a törvényi lehetősége, hogy vegyes alapon lehessen bevezetni ott, ahol ezt szeretné a helyi önkormányzat, de csak ott.
Az ingatlan.com ingatlanhirdetései alapján egyébként látható, hogy sok kerület nem esik bele abba a körbe, ahol ilyen adótárgyak lennének. A közgyűlés végül az építményadóról szóló rendelet módosítását 18 igen, 12 nem és két tartózkodás mellett elfogadta.
(Borítókép: A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2022. szeptember 28-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)