A kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, de a marxizmus megmaradt Magyarországon – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerdán a The Bold Truth About Hungary című videóblogban.
Schmidt Mária Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár podcastjában a legfontosabbnak azt nevezte, hogy 1990 után Magyarországon megkezdődött a múlt újbóli feldolgozása, hiszen 45 éven keresztül csak egyfajta történelemszemlélet volt engedélyezve.
„Úgy gondoltuk, hogy a legfőbb ideje, hogy most már birtokunkba vegyük a saját nemzeti történelmünket, a saját nemzeti múltunkat” – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy a Terror Háza Múzeum létrejötte nagyon fontos lépés volt efelé.
Az intézményt alig tíz évvel a diktatúra bukása után nyitották meg, és egyszerre mutatta be a náci, valamint a kommunista elnyomást, melyek megkínozták a magyar embereket. Még a múzeum helyszíne is erre utal, hiszen az épület egyszerre volt a nyilaskeresztesek és a kommunista politikai rendőrség központja – tudatta a főigazgató, aki szerint a múzeum elmeséli az 1956-os forradalom történetét, azt, ahogy a magyar emberek fellázadtak a kommunista elnyomás ellen, és hősies harcot vívtak a szabadságukért.
Bár a kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, a marxizmus megmaradt Magyarországon, ahogy Nyugat-Európában is vezető ideológiává vált.
Amikor mi ezzel szemben fogalmaztuk meg a saját véleményünket, egy alternatív magyarázatot vagy egy másfajta történelemszemléletet próbáltunk érvényre juttatni, akkor ezt mindenki a személyére nézve támadásként élte meg
– mondta a főigazgató, aki szerint a magyarországi kulturális elit egyszerűen nem volt hozzászokva a szabadsághoz, a vitákhoz és az érveléshez, s amikor ezeket a vitákat elveszítették, azt nagyon nehezen viselték.
Arra a kérdésre, hogy a nemzet képes-e ellenállni „mindannak, ami Nyugatról ömlik ránk” általános filozófiai és történeti módszertani szinten értve, azt válaszolta, hogy bizakodó, hiszen az, hogy Nyugaton Marxnak, míg Németországban Leninnek szobrot állítanak, ellenérzést vált ki a magyar emberekből. „Mit akarnak már megint velünk megcsináltatni a nyugatiak, azt, amin mi már keresztülmentünk 45 évig, csak azért, mert ők tőlünk soha nem hajlandóak tanulni?” – tette fel a kérdést a történész.
Hozzáfűzte, soha senki nem kérdezte meg tőlünk, hogy milyen volt 45 évig a kommunizmus alatt élni, mert Nyugaton ragaszkodnak az illúziójukhoz, vagyis ahhoz, hogy a szocializmus igazságosabb és jobb kort eredményez.
Kitért arra is, hogy Brüsszel, Washington vagy Berlin nem tűri el, hogy nekik ellentmondjanak, ezért folynak „koncepciós perek Magyarország ellen”, amikor kiáll a saját érdekei mellett.
„Legkésőbb 2015-ben kinyílt a szemünk, amikor a migrációs válságban a megkérdezésünk nélkül olyan dolgot akartak ránk kényszeríteni, amit mi már megtapasztaltunk a múltban” – emelte ki.
Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van, és senkinek nem jut eszébe, hogy a véleménye miatt bármilyen hátrány érhetné, míg például Amerikában boszorkányüldözés folyik, Németországban tapintható a félelem, és az emberek nem mernek megszólalni sem
– vélekedett Schmidt Mária.