Október végén befejeződik a tavi viharjelzési szezon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) április 1-jétől október 31-ig a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot működtet, a viharjelzést és a riasztást a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosítja. Azaz október 31-én utoljára működik ebben a szezonban a jelzőrendszer – olvasható az OMSZ honlapján.
Az OMSZ egyik legfontosabb feladata az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése. Ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés.
A viharjelzési szezon első hat hónapja a Balaton keleti medencéjében átlagosan szeles, míg nyugaton öt százalékkal gyengébben szeles lett. Az idei viharjelzési szezonban öt erős vihar érte el a Balatont és térségét, júniusban kettő, júliusban három alkalommal. Az erős viharok négy alkalommal érintették a parti állomásokat, míg egy alkalommal csak a tóban elhelyezett platformon mértek 90 km/h fölötti szélsebességet. Ez utóbbi esetben a Keszthelyi-medencében elhelyezett műszer egyúttal a szezon legerősebb viharát regisztrálta 107 kilométeres széllökésekkel, amely június nyolcadikán vonult át egy szupercellás zivatar kíséretében.
A parti állomások közül a balatonőszödi mérte a legerősebb szelet (104 km/h-t), amely július elsején egy hidegfront átvonulása nyomán jött létre. Az átlagos szélsebességeket tekintve tavainknál a július volt a legszelesebb hónap, míg a május a sokéves átlagnál jóval kevésbé volt szeles.
A hőmérsékleti viszonyokat tekintve az április a szokásosnál mintegy 1,5 fokkal hűvösebben alakult, majd májustól augusztusig az átlagosnál melegebb időszak következett.
A nyári meleghez szokva szeptember második felét már különösen hűvösnek éreztük, ugyanakkor a hónap átlaghőmérséklete a Balatonnál megfelelt az 1991–2020-as évek átlagának. A nyári hónapok középhőmérséklete Siófokon 23,9, Keszthelyen 22,1 Celsius-fok lett, ami legalább 1,5 fokkal meghaladta a sokéves átlagot.
A hőségnapok száma – amikor a levegő hőmérséklete meghaladja a 30 Celsius-fokot – a Balaton nagyobb részén 36 nap, míg a kisebb vízfelületű Velencei-tónál 41 nap volt. 35 fok feletti léghőmérséklet a Balatonnál öt, a Velencei-tónál 11 napon fordult elő.
A nyár legmelegebb hónapja az augusztus lett. A szezon legmelegebb napjain 36-37 fok körül alakult a csúcshőmérséklet, ami elsősorban júliusban és augusztusban, de már június végén Siófokon, illetve a Velencei-tónál is előfordult.
A csapadék a szezon folyamán egyenetlen elosztásban hullott. A legszárazabb hónap az október, a július, a május és az augusztus volt. A nyári hónapok közül egyedül júniusban mértek az átlagot elérő vagy azt meghaladó mennyiségű csapadékot. Júliusban az elvárt havi csapadékösszeg fele, keleten csak egyharmada hullott.
2022-ben az első- és másodfokú viharjelzések összesített fenntartási ideje a Balatonnál nem érte el a szezon teljes hosszának 35 százalékát. A Velence-tónál ez az érték 20,5 százalék lett.
Az első- és másodfokú viharjelzések fenntartására legrövidebb ideig a Tisza-tónál volt szükség. Az elsőfokú viharjelzés 749,5 órát, a másodfokú viharjelzés mindössze 172,5 órát volt érvényben, amely értékeket összesítve a teljes fenntartási idő nem érte el az ezer órát.
(Borítókép: Villámlás a viharban Révfülöpnél és Zánkánál Balatonlelléről fotózva 2017. július 11-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)