A CEU Politikatudományi Tanszékének professzora az egyetem Bécsbe költözését ezzel indokolta. A politológus úgy fogalmazott, hogy ha legalább részben feladják függetlenségüket, nem lehetetlenítette volna el az Orbán- kormány az intézmény magyarországi működését.
„A Magyar Tudományos Akadémiával is ez volt a problémája. Talán nem akart konkrét kutatókat eltávolítani, de az intézetek élére ültetett saját emberekkel meg akarta teremteni annak lehetőségét, hogy ezt bármikor megtehesse.
Mindezzel megtörheti a függetlenséget, kikényszerítheti az öncenzúrát, és így megpuhíthatja a kutatók gerincét.
Gondolom, a CEU is maradhatott volna, ha, mondjuk, beveszi a kuratóriumba Schmidt Máriát. Nyilván ez fel sem merült” – mondta el Bozóki András a Népszavának adott interjúban, majd arra a kérdésre, hogy lesz-e még CEU Budapesten, azt felelte, hogy a Nádor utcai épület még a tulajdonukban van, ahol esetleg lehetnek még kurzusok, de a súlypont Bécsben marad.
A politológus úgy értékelte az akadémiai intézetek átalakítását, az egyetemi modellváltásokat, hogy a kormány autoriter módon alakítja kultúrpolitikáját. „A Miniszterelnökség igazgatója konkrétan megmondja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kit vehet fel és kit nem. Ezzel az NKE megszűnt egyetem lenni. A Mathias Corvinus Collegium elnevezésű NER-intézmény minden pénzt megkapott, a Libri részleges felvásárlása révén jelen van a könyvkiadásban” – vélekedett a CEU oktatója, aki hozzáfűzte: ezeket a folyamatokat nem lehet visszafordítani, új kulturális korszakot kellene nyitni, amit propagandaeszközökkel nem lehet megtenni.
Orbán az intézményeket hadállásoknak tekinti, tehát arra törekszik, hogy elfoglalja azokat. Régi és új pártkatonák állnak a fontosabb múzeumok élén
– fejtette ki a Népszavának. Bozóki András kiemelte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem is ennek a kierőszakolt modellváltásnak esett áldozatul, amire válaszként megalakult a FreeSZFE – „ezzel próbáltak védekezni az egyre inkább önkényes hatalom támadásával szemben”.
A CEU tanára az ötödik Orbán-kormány megalakulását illetően a lapnak úgy fogalmazott, hogy „nem voltak szabad választások”.
Az nem szabad választás, hogyha nem jut el legalább közel hasonló mennyiségű információ az emberekhez mindkét oldalról. Ahol a kormányt nem lehet demokratikus választásokon legyőzni, az a rendszer nem demokrácia
– vélekedett. Bozóki András szerint ugyanakkor ez Orbán Viktor személyén túlmutat, mert őt a magyar társadalom termelte ki és fogadta el, ezért Nyugaton ekkora sikereket nem tudott volna elérni. A politológus úgy látja, hogy az autoriter attitűd nemcsak a kormányzásban, a parlamenten belül – az ellenzéki képviselők javadalmazási függősége miatt –, hanem magán a Fideszen belül is érvényesül.
„Fidesz mint párt már nem létezik, helyébe a pártállam lépett”
– húzta alá.
A CEU professzora arról, hogy a miniszterelnök idén rendhagyó módon október 23-án nem Budapesten, hanem Zalaegerszegen tartott beszédet, azt mondta: a fővárosban már elveszítette az utcát. Ugyanakkor a politológus nem biztos abban, hogy a kormánypárt magasan kvalifikált értelmiségei meg tudják hódítani a vidéki kistelepülések lakóit.
(Borítókép: Bozóki András. Fotó: Kallos Bea / MTI)