Az Országgyűlés oktatási vitanapján ütköztették érveiket a kormánypárti és az ellenzéki képviselők az iskolákat, a diákokat és a tanárokat érintő kérdésekben.
A Momentum kezdeményezésére szerda délután parlamenti vitanap vette kezdetét az oktatás helyzetéről. Az eseményen a kormány képviselői mellett meghívott tanárok, diákok és szülők is jelen voltak, ők a karzatról figyelték a felszólalásokat.
A Momentum egy 9 pontból álló – érdekképviseleti szervezetekkel is egyeztetett – határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely tartalmazza
A parlamenti vitán elsőként Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium államtitkára szólalt fel. A kormány nevében azt mondta: örülnek a vitanapnak, a pedagógusok számukra ugyanis nemcsak egy statisztikai adatot vagy egy elvont fogalmat jelentenek, a családtagjaik, barátaik között is rengetegen tanítanak.
Az oktatás tehát személyes ügy, nem száraz szakpolitika
– hangsúlyozta. Az államtitkár szerint érdemes megvizsgálni, hogy mit tett a baloldal, és mit tett a jobboldal az oktatás területén. Iskolaépítés vagy iskolabezárás? Béremelés vagy bércsökkentés? Ösztöndíj vagy tömeges elbocsátás? – Rétvári Bence úgy véli, ezeket a kérdéseket érdemes mérlegre tenni.
Az államtitkár hosszan sorolta, hogy mit tett a kormány az elmúlt 12 évben: többek között állami fenntartásba vette az elszegényedő iskolákat, ingyenessé tette minden gyerek tankönyvcsomagját, 21. századi Nemzeti alaptantervet hoztak létre, megháromszorozták a gyermekétkeztetés forrásait, megduplázták az iskolapszichológusok és a gyógypedagógusok számát, illetve bevezették az iskolaőri rendszert és a mindennapos testnevelést, ingyenessé tették az első nyelvvizsgát.
Rétvári Bence kiemelte, hogy a fenti lépések ellenére további fejlesztéseket terveznek, és ma már nem kérdés, hogy béremelésre szükség van.
Béremelés lesz is, két hónap múlva. (...) Nem a béremelés ténye tehát a kérdés, hanem a mértéke
– fogalmazott. Az államtitkár hozzátette: a nyár elején már a költségvetési törvényben is rögzítették a béremelés tényét, eszerint 80 milliárd biztosan rendelkezésre áll, de ez az uniós források függvényében akár több száz milliárd forint is lehet. A cél, hogy 2025-re a diplomás bér 80 százalékát keressék a pedagógusok.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a választások óta négy alkalommal egyeztetett a kormány a szakszervezetekkel, illetve jövő héten is lesz egy egyeztetés.
A baloldal viszont megpróbált rátelepedni a megmozdulásokra. Mivel saját politikai eseményeiken kevesen vannak, ők mennek oda, ahol sokan vannak
– hangsúlyozta, majd megjegyezte: szelfizésben a top 3-as listát Szabó Tímea, Jámbor András és Tordai Bence vezeti. Az államtitkár végül felkérte a baloldali politikusokat, hogy ne akadályozzák a pedagógusbér-emelést.
Megérdemlik a pedagógusok, hogy a jobb- és a baloldal összefogjon értük
– jelentette ki Rétvári Bence.
Ezt követően Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy 2010 óta folyamatosan azt hallani: az oktatás összeomlott, a tanulók teljesítménye gyenge, és tragédia, hogy csak 16 éves korig tankötelesek a gyerekek.
Egy dezinformációs hadművelet zajlik ezekben a kérdésekben
– hangsúlyozta, majd több olyan statisztikai adatot is ismertetett, amelyek a fenti állításoknak ellentmondanak.
Kiemelte például, hogy a hazai és a nemzetközi felméréseken is egyre jobb eredményeket ér el az ország, példaként említette az országos kompetenciamérést, amelyen a nyolcadikosok matematikából 2009-ben még 1601 pontot szereztek, míg 2018-ban már 1624-et. Hangsúlyozta, hogy javulás látható a szövegértés terén is, ahol 10 év alatt a diákok átlagosan 29 ponttal jobb eredményt értek el.
Hasonló eredményekről lehet beszámolni a TIMMS-felmérés esetén is, ahol a magyar eredmény az uniós átlag felett van, olyan országokat előzünk meg többek között, mint Franciaország, Svédország vagy Anglia. Maruzsa Zoltán kiemelte azt is, hogy a magyar köznevelési rendszer a járvány alatt is megállta a helyét.
Nem látszik semmiféle összeomlás
– emelte ki, hozzátéve, hogy egyedül a PISA-méréseknél rontottunk, de „a csökkenés minimális”.
Az államtitkár kitért arra is: a tanulmányi eredmények mellett abban is nagyot léptünk előre, hogy a családi háttér már nem nyomja rá annyira a bélyegét a tanulmányi előmenetelre, mint korábban.
„Az oktatás hátránykompenzációs szerepe javult” – jelentette ki. Ezzel kapcsolatban szintén egy PISA-mérést idézett, amely szerint 2009-ben még a teljesítménykülönbségek 26 százalékáért felelt a családi háttér, 2018-ban ez a szám már csak 19,1 volt.
„Kihívások persze mindig vannak” – folytatta Maruzsa Zoltán, majd felsorolta, hogy a béren túl milyen területeken szeretne még előrelépést a kormány. Idetartozik a differenciálás lehetősége, a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó tanárok munkájának extra elismerése, továbbképzési lehetőségek, kedvezményekre feljogosító pedagógusigazolvány bevezetése, a digitalizációs lehetőségek bővítése.
Orosz Anna a karzaton figyelő diákok, szülők és pedagógusok köszöntésével kezdte felszólalását. Ők azok, akik személyes kockázatot vállalva álltak ki azért, hogy elmondják, „az iskolák helyzete tarthatatlanná vált”. A Momentum politikusa arra kérte a kormánypártiakat, hogy a felelősség hárítása helyett érdemi válaszokat adjanak a kérdésekre és követelésekre. Úgy látja, hogy
az oktatás válsághelyzetben van, az anyagi és szakmai megbecsülés hiánya miatt 16 ezer pedagógus hiányzik.
Orosz Anna szerint minden kormánytag azzal hárít, hogy az EU-n múlik a bérrendezés, miközben szabadságharcot vívnak a nemzeti szuverenitásunkért, és kikérik maguknak, hogy az unió beavatkozzon a belügyeinkbe. „Akkor miért az uniótól teszik függővé a béremelést, amikor az teljes mértékben belügy?”
A politikus hangsúlyozta: a felmérésekben tapasztalt teljesítményromlásból is látható, hogy mekkora a baj. Orosz Anna leszögezte: „Nincs fontosabb nemzeti ügy az oktatásnál, és annak megalázó helyzetéért saját magukon kívül senki mást nem hibáztathatnak. Sem az Európai Uniót, sem a szankciókat, sem az ellenzéket, sem bármelyik másik kitalált ellenségképüket”. Világossá tette, hogy cselekedni is csak a kormánypártok tudnak az azonnali és átfogó reformok érdekében.
„Szoktak beszélgetni a saját gyerekeikkel, tudják, hogy mit lát egy magyar diák az iskolában, hogyan telik egy tanítási napja?” – kérdezte Tóth Endre a kormánypárti képviselőktől. A Momentum politikusa összefoglalta, hogy a kabátot nem kell levenni, mert 18 fok van, a diáknak az informatikateremben időutazásban lehet része, „a technológia gyorsabban változik, mint ahogy Orbán Viktor megtanul okostelefont használni”, a legmodernebb programok nem is futnak a számítógépeken, nincs vécépapír a mosdóban, elméleti testnevelésóra van, a történelemtanár helyettesíti a fizikatanárt, olyan haszontalan lexikális tudással tömik a diákok fejét, amit az interneten is kikereshetnének. Végül holtfáradtan hazafelé indulva még különórák, házi feladatok és a másnapi dolgozatra készülés vár rájuk.
Az ilyen napokból egy stresszes, túlterhelt gyerekkor áll össze.
Tóth Endre hangsúlyozta: ha a kormánypártiak egy pillanatra felülemelkednek a saját alternatív valóságukon, akkor látják, hogy nemzeti konszenzus alakult ki a jelenleginél jobb és modernebb oktatás szükségességében.
Szabó Szabolcs vitathatatlan ténynek nevezte, hogy a pedagógusok bére „gyalázatosan alacsony, az állam gyakorlati értelemben kizsákmányolja a pedagógusokat”, az alacsony fizetés miatt egyre többen hagyják ott a pályát, és egyre kevesebben jelentkeznek tanári szakokra. A momentumos képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy „gyakorlati értelemben kiherélték” a pedagógusok sztrájkhoz való jogát.
Gelencsér Ferenc rögzítette: tizenkét éve nincs oktatási minisztérium, és lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. A Momentum elnöke reméli, hogy a parlamenti pártok képviselői mindenekelőtt magyarként és nem pártpolitikusként definiálják magukat, „az oktatás helyzete nem lehet pártpolitikai kérdés”. A frakcióvezető több követelést is megfogalmazott, néhány ezek közül: a közoktatás irányítási rendszerének felülvizsgálata, önálló oktatási minisztérium létrehozása az oktatási ügyekben jártas és tapasztalattal rendelkező személy vezetésével, tanulásra alkalmas hőmérséklet, a tankötelezettség 18 évre történő visszaállítása, iskolafelújítási program, az intézmények modern, digitális eszközökkel való felszerelése.
Zsigó Róbert, a Fidesz képviselője is felszólalt, beszédében hangsúlyozta: nincs vita arról, hogy a tanárok nagyobb anyagi megbecsülést érdemelnek.
Célunk, hogy jelentős béremelés menjen végbe, üdvözöljük, hogy az Európai Bizottság együttműködő az ügyben
– mondta. Felidézte, hogy a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormány ezzel szemben egy teljes havi bért vett el a pedagógusoktól, elbocsátottak 15 ezer pedagógust, több száz iskolát bezártak, és százmilliárdokat vontak ki az oktatásból. „Most ha segíteni nem tudják az uniós megállapodást, akkor legalább ne hátráltassák azt” – jelentette ki.
Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció képviselője, az árnyékkormány oktatási és kulturális minisztere úgy véli, hogy már a döntéshozók is „kezdik felfogni, hogy mekkora a baj, de ez csak a látszat”.
A kormány pontosan tudja, hogy a magyar oktatást csak leépíteni lehet, ellopni nem
– jelentette ki. Kitért arra, hogy szerinte a mostani helyzet nem csak a bérről szól. Mint mondta: „Az oktatás soha nem látott válságban van, és ebbe a válságba a mostani kormánypártok lökték be”.
A DK-s politikus hangsúlyozta: jelenleg 16 ezer tanár hiányzik a közoktatásból, ami nem csoda, „hiszen ki akarna úgy iskolában dolgozni, ha még egy délutáni takarító is többet keres, mint az a pedagógus, aki angol nyelven tanít történelmet”.
Barkóczi Balázs végül kiemelte, hogy Dobrev Klára személyesen tárgyalt a szakszervezetek képviselőivel. „Meghallgattuk az oktatási szereplőket, amit önök nem tettek meg” – jegyezte meg a kormánypárti képviselőknek címezve.
Hollik István abban a reményben vesz részt a mai ülésnapon, hogy kemény, de érdemi, fair vitát tudnak folytatni a magyar köznevelés rendszeréről, mert „valóban vannak olyan kihívások, amelyekre érdemes választ találni”.
Csalódnom kellett, mert még csak négy baloldali képviselő szólalt meg, de ebből teljesen világossá vált, hogy önök nem akarnak szakmai vitát folytatni. Önök a köznevelés és pedagógusok helyzetét kihasználva csak a hatalmi céljaik elérése érdekében jöttek ide. Ez egy régi baloldali szokás.
A kormánypárti képviselő szerint erre bizonyítékokat is adtak, az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében a kormány beterjesztett számos javaslatot, az ellenzék ezeket nem szavazta meg, a politikus következtetése alapján így a pedagógusbér-emelésre is nemet mondtak.
Nacsa Lőrinc köszönetet mondott a pedagógusoknak az áldozatos munkájukért. A KDNP képviselője arról érdeklődött az ellenzéki képviselőknél, hogyan indulhattak olyan DK-s és MSZP-s logók alatt, amelyekhez 15 ezer pedagógus elbocsátása, 381 iskola bezárása és a tanárok fizetéscsökkentése kötődik. A képviselő hangsúlyozta: az ellenzék kivonja magát a nemzeti ügyekből, mert a nemzeti ügy szent, konszenzust kíván, nem hangulatkeltést, nem napi pártpolitikai célokra történő felhasználást.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke azzal kezdte felszólalását, hogy pontosítani kívánja a kormánypárti narratívát, ugyanis álláspontja szerint a baloldal nem bocsátott el 15 ezer pedagógust.
Valójában arról van szó, hogy nem volt fenntartói joga
– hangsúlyozta, majd feltette a kérdést, hogy ha olyan gyönyörű a hazai oktatás, mint azt Maruzsa Zoltántól és Rétvári Bencétől volt hallható, akkor miért lett gyújtópont ez az ügy, miért tüntetnek ennyien hazánkban.
Kunhalmi Ágnes kijelentette: Pokorni Zoltán, a Fidesz korábbi oktatási minisztere sem értett egyet azzal az oktatáspolitikával, amit az Orbán-kormány eszközölt az elmúlt években. „Önöknek ez kellemetlen, de Pokorninak igaza volt” – jelentette ki.
Kunhalmi Ágnes szerint a kormány az elmúlt években 800 milliárd forintot vett el a tanároktól, miközben az iskolákat nem fejlesztette. „A kérdés nem csak a bérekről szól” – jegyezte meg.
Ander Balázs szerint a „termelési beszámolókból” a tagadás köszön vissza, vagy ha nem tagadja a problémát a kormány, akkor racionalizálja, megpróbálja rákenni másra a felelősséget, most is előjött Brüsszel. A képviselő jelezte: a Jobbik frakciója megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a pénzek hazahozhatók, de ezeket a pénzeket nem olyan módon kell kezelni, ami nem a magyar nemzet javát szolgálja. A jobbikos politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy
kettős iskolarendszer működik, az elit egyes tagjai olyan iskolákba járnak, ahol több millió forint is lehet a tandíj évente, a többieknek marad a lepusztult közoktatás.
Brenner Koloman kifejtette: azért gondolják hibás kormányzati struktúrának azt, amit az elmúlt tizenkét évben láttak, és azért gondolják, hogy olyan oktatási minisztériumra van szükség, amely az óvodától az egyetemig minden területet átfog, mert az ő holisztikus szemléletük szerint az az egység, amit oktatásügynek neveznek, nem vehető szét különböző területekre, nem lehet ezeket különböző minisztériumokhoz rendelni. A Jobbik képviselője a kiegyensúlyozott szakmai vita lefolytatásának fontosságát hangsúlyozta, amely nem csak arról szól, hogy Brüsszelre mutogatnak.
„Megszokhattuk önöktől, hogy nem mondanak igazak, ez ma sem történt másképp” – kezdte felszólalását Szabó Tímea, aki a KSH táblázatát mutatva arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedekben csökkent a GDP-arányosan oktatásra fordított összeg. A Párbeszéd frakcióvezetője többek között arra volt kíváncsi, miért nem akkor költötték az uniós forrásokat pedagógusbér-emelésre, amikor rendelkezésre álltak a források, miért „a kretén vadászkiállításra” és stadionokra költöttek?
Megható ez a frissen támadt érdeklődés a fideszes és KDNP-s képviselőktől a magyar oktatás helyzete iránt. Nem láttam önöket a tüntetéseken, nem mernek kimenni az emberek közé
– vette át a szót Tordai Bence, aki úgy fogalmazott: „jó lenne, ha egy kicsit összekapnák magukat”, a XX. századból átjönnének a XXI. századba, és a gyerekek érdekét figyelembe vevő oktatási rendszert dolgoznának ki.
Jámbor András rögzítette: a megélhetés és a tudás a minden, az országnak az a minden, ha polgárai el tudják képzelni és meg is kapják az előrelépés esélyét, ezért nem olyan országot kell teremteni, ahol a munka a végcél.
Dúró Dóra a kormánypártok és az ellenzék előtte felszólaló képviselőit is kritikával illette, amikor azzal indított, hogy
rendkívül elkeserítő hallgatni a felszólalásokat, az embernek az az érzése, hogy önöknek nincs más céljuk ezzel a vitával, mint hogy pártpolitikai alapon megnyerjék azt.
A Mi Hazánk képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypártiak kiválasztják azokat a statisztikákat, amelyek javultak, a baloldaliak kiválasztják azokat, amelyek romlottak, és felolvassák azokat. A Fidesz azt próbálja bizonyítani, hogy jobban kormányoznak, mint Gyurcsány Ferencék tették, „ami önmagában nem egy magas mérce”, a baloldal pedig azt igyekszik képviselni, hogy a Fidesz rosszabb, mint az előző kormányok voltak.
Dúró Dóra édesanyaként látja, hogy mi történik nap mint nap az iskolában. Ténykérdésnek nevezte, hogy Magyarországon a pedagógusok korfájára nézve nem sok biztató adatot láthatunk. Hiteltelennek tartja a Brüsszelre mutogatást, mert megvan a lehetőség arra, hogy hazai forrásból emeljék a pedagógusok bérét.
Kanász-Nagy Máté szerint, ha valóban az oktatás problémáit nézik, akkor két dimenzióba lehet ezeket csoportosítani. Vannak akut és vannak hosszú távú, krónikus kihívások. Az akut problémák közé sorolta a pedagógusok bérhelyzetét, a betöltetlen álláshelyek számát. A hosszú távú problémák között említette az igazságtalanságot, ami esélyegyenlőtlenséget jelent. A részvételiség szempontjából a fenntartói modellt emelte ki, kifejtve, hogy elvették a településektől az iskolákat, a helyi szint beleszólása gyakorlatilag megszűnt. Végül a fenntarthatósággal összefüggésben közölte, hogy minden tárgy keretében szóba kell hozni ezeket a kihívásokat.
Csárdi Antal szerint a kormánypárti képviselők hazudnak, ezt nevezte az egyik legnagyobb problémának, „hazudnak, amikor nemzeti konszenzust szeretnének”, és akkor is, amikor a pedagógusok tiszteletéről beszélnek, vagy amikor azt mondják, hogy az uniós forrásokhoz köze van a tanárok bérének, mert ez mindig a nemzeti költségvetésből volt kigazdálkodva.
Ha ezt nem tudják megcsinálni, akkor nagy baj van.
Oktatási ügyek az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai során is felmerültek, ahogy az azonnali kérdések órájában is, amelyben Orbán Viktor válaszolt az ellenzéki képviselőknek.
(Borítókép: Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője 2022. november 2-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)