A szomszédos ukrajnai háború Magyarországot és a NATO keleti országait arra késztette, hogy gyorsítson a haderőfejlesztésein, sőt ez lett a szövetség elsődleges prioritása. Magyarország 2026-ra tűzte ki egy nehéz, egy közepes és egy könnyű fegyverzetű lövészdandár létrehozását, melyek közül a nehézdandár a NATO-val közös feladatokat látja el.
Év végétől folyamatosan érkeznek az új gyalogsági harcjárművek, a Hiúzok.
Az új alakulatok létrehozásánál és felfegyverzésénél a Magyar Honvédség főleg a német mintára alapoz. A nehézfegyverzetű egységek szállítják védetten a gyalogos katonákat a hadszíntérre, miközben az úgynevezett „páncélgránátosok” fegyverzetükkel támogatják őket.
A tatai nehézdandár alapjárműve a lánctalpas Hiúz, melyet a német Rheinmetall cég gyárt és az újonnan épülő zalaegerszegi gyárban szerelik össze.
Az Infostart szerint 1970-ben rendszeresítette az akkori Német Szövetségi Köztársaság azt a Marder elnevezésű lánctalpas járművet, amellyel hatásosan támadták a szovjeteket. Stabilan védett, gyors mozgású és nagy tűzerejű jármű volt, amíg az 1980-as évekre elavultakká nem váltak. A Szovjetunió szétesése után a Marder 2 fejlesztését a német vezetők elvetették, mert egy korszerűbbet akartak létrehozni, amely még olyan feltételeknek is megfelelhetett, mint a várandós nők védelme. A Puma nevet kapta a harcjármű, melyet tíz évig fejlesztettek és egy harckocsiéval vetekedett az ára. Annyira drága lett, hogy hadrafoghatósága sokáig kilátástalan volt, ezért egy olcsóbb megoldást kerestek.
A Puma megfizethetőbb változata lett a Hiúz, melyet a Rheinmetall mérnökei fejlesztettek – eredeti nevén KF41-es Lynx. A Magyar Honvédség 2020-ban 218 darab Hiúz beszerzéséről állapodott meg, melyből 2023 végéig 46-ot hoz be a német cég. A többit 2029-ig a zalaegerszegi gyárban készítik el, miután Magyarországra települ a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall hadipari és járműipari cég egyik leányvállalata, hogy 2024-től Lynx harci járműveket gyártson.
A Hiúz legnagyobb erőssége az erős védelem, a nagy tűzerő, a mozgékonyság és az úgynevezett moduláris felépítés.
Eszerint a Hiúz viszonylag egyszerűen átalakítható különböző feladatokra, illetve bázisán még egy sor más járművet is elő lehet állítani. A tervek szerint parancsnoki, felderítő, sebesültszállító, légvédelmi/drónelhárító, páncéltörő rakétás és aknavetős változat is készül majd.
A különféle járművek ugyanazokból a fődarabokból épülnek, ezért az üzemeltetésük és alkatrészellátásuk is sokkal gazdaságosabb.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábban azt mondta, hogy Magyarország a GDP két százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
Az ukrajnai háború jelenlegi állására reagálva pedig kedd este azt mondta, „azonnal képesek vagyunk reagálni, ha bármi történik”. A lengyel területet ért rakétatámadásról, amely két embert megölt, azt mondta, miután egyeztetett a NATO főtitkárával és több ország védelmi miniszterével, hogy egyelőre mindenki nyugalomra inti a lakosságot.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szerdai percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.
(Borítókép: A Lynx KF41 harcjármű az átadási ünnepségen a Petőfi Sándor Laktanyában 2022. október 15-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)