A korábbiaknak megfelelően most is több politikus csatlakozott a reggeli élőlánchoz. 

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a Parlament környékéről posztolt. 

„Nem szabad megállni, folytatni kell a tiltakozást, a kormány csak a folyamatos nyomásgyakorlásból ért. Ma is rengetegen vannak Budapest utcáin. Hajrá, pedagógusok, diákok, szülők! Tanár nélkül nincs jövő!” – írta közösségi oldalán a politikus.

Jámbor András a Kálvin térről jelentkezett be, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kislánya iskolájával csatlakozott az élőlánchoz. Mint írta: zúg a nincs tanár, nincs jövő, dudálnak az autósok.

10 kilométernyi tanár, diák és szülő a szabad oktatásért – ezt Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési képviselője írta Facebook-oldalán. A politikus a Margit hídról posztolt.

Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa sem hagyta ki a reggeli élőláncot, Dél-Buda országgyűlési képviselője a Szabadság híd környékén tűnt fel.

„Szabad ország, szabad oktatás” – skandálják a tiltakozók Budapest belvárosában. 

Egyre többen vannak például a Kossuth Lajos téren, a Parlament környékén már teljesen összeállt az élőlánc, ugyanez igaz a Deák Ferenc térre, és a rakpart is alakul.

Helyszíni tudósítónk jelentése alapján az élőláncot főképp diákok alkotják, akik azt kérik: „Fizessétek ki a tanárainkat.”

Miközben egymást érik a pedagógussztrájkok és a tiltakozások egyéb formái, az Alkotmánybíróság a héten már másodszor tűzte napirendjére a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvény normakontrollját.

Egy tanár – aki kérte személyes adatai nyilvánosságra hozatalának mellőzését – alkotmányjogi panaszában szóvá tette, hogy a támadott törvény szabályai teljes mértékben kiszolgáltatják az érintetteket. Ha a sztrájkolni kívánó pedagógusok eleget tesznek ugyanis a követelményeknek, nem valósítanak meg valódi munkabeszüntetést, hiszen gyakorlatilag úgy kell folyni az oktatásnak, mintha nem is lenne sztrájk.

A sztrájkügyben a kormány képviseletében Varga Judit igazságügyi miniszter fejtette ki írásban az álláspontját, ami a következő:

„A köznevelés zavartalan működése érdekében szükséges a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit meghatároznia köznevelési intézményben tartandó sztrájk esetén. A tervezet a gyermek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéséhez való alapjogát kiemelten figyelembe véve differenciált szabályozást alakít ki.”

Az ülés további részleteiről itt írtunk.

Budapesten 8 óra környékén elkezdett alakulni az élőlánc. Diákok, szülők és pedagógusok táblákkal, molinókkal üzenik a kormánynak: változást akarnak.

„Hívjuk fel a figyelmet az oktatás egyre súlyosabb problémáira! Álljunk ki a saját és az ország jövőjéért! Egy célért, egy időben, egységesen! Egy ország, sok láncszem, egy cél” – írták a tiltakozás szervezői Facebookon.

Országos élőláncot szervezett az Egységes Diákfront – Pala Mozgalom. Szerkesztőségünkbe küldött levelükből kiderül: összesen 43 város és több száz intézmény csatlakozását várják.

A budapesti helyszínek a következők: Margit híd – Alsó rakpart – Kossuth tér – Kiskörút (Deák, Astoria, Kálvin, Fővám) – Szabadság híd – Budai felső rakpart.

Az ifjúsági szervezet a végleges szakaszbeosztásokat is közzétette.

Buda:

 Pest:

Több iskolában már hétfőn elkezdődött a munkabeszüntetés, a csatlakozó pedagógusok személyenként változó időtartamban immár ötödik napja vesznek részt sztrájkban vagy polgári engedetlenségben.

Az egyhetes sztrájk ötlete két Külső-Pesti Tankerület alá tartozó intézménytől, a Karinthy Frigyes Gimnáziumtól és a Brassó Utcai Általános Iskolától indult el, de a tiltakozáshoz a hét során egyre több helyről csatlakoztak.

Az akció keretein belül szerdán egy demonstrációt is tartottak a Külső-Pesti Tankerületnél. Az eseményen elhangzott: „Tanárok nélkül nincs jövő, lesz viszont tudatlanság, abból félelem, amiből végül gyűlölet fakad.”

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) utoljára november 7-én egyeztetett a követelésekről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral.

A politikus a mintegy két és fél órás egyeztetésen ismertette a kormány hosszabb távú terveit.

A korábbiakhoz képest némi elmozdulást jelent, hogy a döntéshozók már 2025. január 1-ig felzárkóztatnák a pedagógusbéreket a diplomás átlagkereset 80 százalékára.

Az ütemezés a következő:

• 2023-ra a diplomás átlagbér 65 százalékát,
• 2024-re a 72 százalékát,
• 2025-re pedig a 80 százalékát tennék ki a tanári fizetések.

Ígéretként elhangzott az is, hogy a kormány ezt 2030-ig indexálja, így az átlagkereset emelkedését a pedagógusbérek is lekövetnék.

A következő egyeztetés várhatóan november végén, december elején lehet, az érdekvédők szerint „a kormány most kivár”.

November 18-ra ismét országos munkabeszüntetést hirdettek a pedagógus-szakszervezetek. Az idei tanévben ez már a negyedik munkabeszüntetés, az érdekvédők sztrájkkövetelései továbbra is a következők:

• Idei, legalább 45 százalékos béremelés a pedagógusoknak!
• 130 százalékos emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben!
• A heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése!
• A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!
• Legyen januártól olyan bérrendszer mind a pedagógusok, mind pedig az őket segítők számára, amely biztosítja az illetmények értékállóságát!

A szakszervezetek úgy vélik, hogy a fenti követelések önmagában nem elegendők az összeomlott közoktatás helyreállítására, ám ezek az első és egyben legfontosabb lépések.

Az Indexen percről percre követhetik az eseményeket. Tartsanak velünk!