A Tanítanék Mozgalom alapítója, Törley Katalin szerint az oktatási rendszer rettenetesen szegregált, ami egy dél-amerikai típusú katasztrófához vezethet. Schermann Fruzsina szerint tudatosan döntött a kormány arról, hogy tankerületi szintre viszi le a kommunikációt, hogy leplezze a felülről jövő döntés mögött álló személyeket.
Törley Katalin első reakciójában, amikor megtudta, hogy elbocsátották a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, volt egy „végre” hangulat. Azt érezte, hogy valamit áttörtek, és tudta, hogy ennek lesz következménye, majd két másodperccel később rázuhant ennek a súlya – mondta a Tanítanék Mozgalom alapítója a Spirit FM Harcosok klubja című műsorában.
Napokig nem tudta, hogy a postai küldeményben az elbocsátása van-e, de bejárt dolgozni, és két napig tartotta utolsó óráit. Mint mondta, azzal még nem foglalkozott, hogy meggyászolja az elveszített munkahelyét.
Mind az öten, akiket elbocsátottak a Kölcseyből, bírósághoz fordultak, a bíróság már elfogadta a keresetüket, arra várnak, hogy kiírják az első tárgyalást. Törley Katalin elmondta, kollégái sokkos állapotba kerültek az elbocsátások után, egyszerre akartak tenni valamit, és meg voltak rendülve.
Nézték a tanítványainkat, akik szintén egy több száz fős traumatizált közösséggé váltak
– jellemezte a közösséget az elbocsátások idején Törley Katalin. Tudomása szerint a
helyükre nem vettek fel mást, csoportösszevonásokkal, órarend-átszervezéssel, pluszmunkával oldják meg a kiesett tanárok helyettesítését.
A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a tiltakozók dolga, hogy azt a hálózatot és terjedést megvalósítsák, ahol be lehet vonni a leszakadó régiókban dolgozó intézményeket is, ugyanis olyan problémákról is szót kell ejteni, mint a szegregáció, a lemorzsolódás, az esélyegyenlőtlenség.
Az lenne a megoldás, ha bevonnák azokat az iskolákat, melyek sokkal nehezebb sorsú közegben működnek – vélekedett. Furcsállta, hogy
megtorpanásra késztette a hatalmat az, hogy az elbocsátások a tiltakozásokat megerősítették.
Úgy gondolja, hogy a tankerületi vezetők annyira kicsi végrehajtók, hogy nem mertek volna ilyen lépést megtenni, az elbocsátásokat inkább felsőbb utasításoknak gondolja, amiket a tankerületi igazgatókra fognak.
Az ADOM Diákmozgalom elnöke, Schermann Fruzsina szerint tudatos döntés, hogy tankerületi szintre viszik le a kommunikációt, mert
minden lehetséges eszközt megragadnak ahhoz, hogy a tanárokat félelemben tartsák, próbálják ellehetetleníteni az állandó félelemérzet fenntartásával
– hangoztatta Schermann Fruzsina, aki tagadhatatlannak nevezte, hogy a nívósabb iskolákból indult a megmozdulás, ezért abban bízik, hogy ez onnan csak tovább tud terjedni. Erre jó példa, hogy rengeteg élőlánc szerveződött. A kölcseys tanárok kirúgása volt a fordulópont a társadalmi összefogásban, amiről Schermann Fruzsina az Indexnek részletesen beszámolt a Kibeszélőben.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának oktatói, kutatói, doktoranduszai és dolgozói kifejezték szolidaritásukat a közoktatásban dolgozó kollégáikkal és az ott tanuló diákokkal. Eddig 123-an írták alá a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott nyilatkozatot, melynek tartalma a következő pontokban foglalható össze:
Az október 23-i tanártüntetésről elmondta, nem egy településről vagy városról van tudomásuk, ahonnan közösen vonattal utaztak Budapestre a szülők és a diákok. A 70-80 ezer fő, aki részt vett a tüntetésen, nem csak budapestiekből állt.
Törley Katalin is megerősítette, találkozott olyanokkal, akik kisebb és nagyobb vidéki településekről érkeztek a demonstrációra. A következő lépés szerinte az lesz, hogy a vidéki településeken is megszületnek ilyen események. De azért sokkal nehezebb tiltakozásba kezdeni a kisebb településeken, jobban szem előtt vannak a tanárok, és kevesebb a lehetőségük.
Az iskolákban, óvodákban, szakképző iskolákban dupla prés alatt szenvednek a fiatalok és a tanárok is, hiszen meg kell felelni a NAT-nak, ugyanakkor van igény, követelés a diákok részéről az autonóm, kritikai gondolkodás iránt – vélekedett Törley Katalin.
Problémásnak nevezte, hogy elvették a helyi döntéseket, mert helyben jobban figyelhettek volna a diákok igényeire, valamint ezzel még jobban megerősítették a több évtizede fennálló, nagyon súlyos problémát, ami, úgy véli, társadalmi tragédiához fog vezetni.
A magyar iskolarendszer szélsőségesen szelektív, hamar vannak felvételi vizsgák, ahol a „jókat” elkülönítik a „rosszaktól”,
amivel Törley Katalin szerint a „fehér középosztálybeli” értékeket jól hozó gyerekeket leválasztják azokról, akik ezt nem tudják hozni. „Ezzel a rendszer rettenetesen szegregált, ami egy dél-amerikai típusú katasztrófához tud vezetni, aminek már most a szélén vagyunk” – hangsúlyozta a mozgalmár.
(Borítókép: Törley Katalin a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál 2022. szeptember 30-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)