Várhatóan ma fogadja el a parlament a szociális törvény módosításait, amely kimondja, hogy az egyén elsősorban maga felelős a saját szociális biztonságáért. Így az állam, ha nem is vonul ki teljesen, a jövőben jóval kisebb részt vállal a szociális ellátásból.
Október végén szúrta ki az Index, hogy változik a szociális törvény. Az eredeti törvénymódosítási javaslat – amely azóta sem sokat változott – rögzíti, hogy a szociális biztonság megteremtésében az egyénen túl a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, a karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak van felelőssége. Vagyis az állam szinte teljesen kivonul a szociális ellátási területről.
A 160 oldalas salátatörvénybe rejtett indítvány, amelynek lényege, hogy elsősorban az egyén felelős a saját szociális biztonságáért, enyhén szólva kicsapta a biztosítékot az ellenzéki képviselőknél. Olyannyira, hogy október 27-én, csütörtökön nem sokkal reggel 7 után ért véget az október 26-án, szerda reggel kezdődött parlamenti vita és obstrukció. Az egész éjszaka zajló, majdnem 24 órás vita tárgyát Szabó Tímea párbeszédes képviselő egy adott ponton nemes egyszerűséggel csak lex megdöglesznek nevezte.
A folyamatos obstrukciós vitában az ellenzéki képviselők mindenekelőtt azt szerették volna megtudni, hogy épp egy megélhetési válság kellős közepén miért akar az állam kivonulni a szociális szektorból. Hol van itt a szociális érzékenység? – tette föl a kérdést például Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, akinek meggyőződése, hogy az állam a szociális törvény mostani módosításával lemond szociálisan veszélyeztetett polgárairól.
Ungár Péter, az LMP társelnöke is úgy látja: az állam évek óta következetesen vonul ki a szociálpolitika területéről. Az országgyűlési képviselő azt is kiemelte, hogy az új szabályozás csak még hátrányosabb helyzetbe hozza a magyar nőket, hiszen itthon már így is elsősorban a nők látják el a gondoskodási feladatokat, és koruk előrehaladtával egyre több emberről gondoskodnak, ők nevelik a gyermekeket és gondozzák az idős, beteg szülőket, rokonokat, hozzátartozókat.
Az szintén szóba került az ellenzéki képviselők részéről, hogy a kormány ma GDP-arányosan kevesebbet költ szociális szolgáltatásokra, mint 2010-ben. Míg akkor még az uniós középmezőnyben szerepeltünk, tavaly már csak Lettországot és Írországot előzte meg Magyarország. Miközben az ellenzék azt is nehezményezi, hogy az állam nem lép fel a kilakoltatási anomáliákkal szemben sem, ahogy összességében nem ad esélyt a lent lévőknek.
Az ellenzék tehát azt akarja, hogy a kormány adjon magyarázatot a szociális törvény módosítására, illetve vonja vissza azt.
Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője az Indexnek írt publicisztikájában szintén részletesen érvelt amellett, hogy az államnak miért feladata továbbra is, hogy szociális biztonságot nyújtson állampolgárainak, különösen a nehéz helyzetbe került magyaroknak.
A kormány részéről pedig a következő ellenérvek hangzottak el:
Ma döntenek a szociális törvény módosítását is tartalmazó T/1620-as salátatörvény-javaslatról, amelyhez a múlt héten a Törvényalkotási bizottság T1620/13 szám alatt nyújtott be módosító javaslatot. Jelen állás alapján az állam a szociális biztonságot nyújtók sorában továbbra is utolsó helyre sorolná magát. A módosító szerint is elsősorban az egyéneknek, majd a családoknak, utánuk az önkormányzatoknak vannak a szociális ellátások biztosítására vonatkozó kötelezettségei.
A Törvényalkotási bizottság fideszes tagjainak javaslatára azonban történt egy kisebb változás az egyházak felelősségét illetően. A friss verzióban az egyén, a családtagok és az önkormányzat után már nem az egyházakhoz köthető karitatív szervezetek következnek, hanem egyből az állam. Így most az elképzelés, hogy az állam és az önkormányzatok együttműködnek az egyházi és a civil szervezetekkel. Az pedig az állam feladata, hogy kialakítsa a szociális intézményrendszer kereteit.
Az szintén új elem, hogy a kormány a szociális juttatások megállapításához az öregségi nyugdíjminimum alkalmazása helyett bevezeti a szociális vetítési alap fogalmát, leválasztva a szociális segélyek összegét a nyugdíjminimumról. Az egészségügyi törvény T/2031-es módosítása is a szociális ellátások rendszerére hat ki: ez a fekvőbeteg-szakellátás ápolási osztályain fekvő ellátottakat a szociális ágazat hatáskörébe utalja, az ellátás igénybevételét pedig térítésidíj-fizetéshez köti.
A tervek alapján ezt a típusú ellátást jövedelem és vagyonnyilatkozat alapján fizetnék az érintettek.
Az ellenzéken túl mindez a civil szféra egy jelentős részét is felháborítja. Több mint harminc szociális szolgáltató és érdekképviseleti szervezet gondolja úgy, hogy a szociális törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek és szembemennek az európai joggal is. Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson – áll az Alaptörvényben, amellett, hogy kapjon segítséget, aki nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel.
Többek között A Város Mindenkié, a Civil Kollégium Alapítvány, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, a Habitat for Humanity Magyarország és az Amnesty International és az aHang szerint is elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi válsághelyzetben, amikor egyre többen szorulnak segítségre, a kormány nem bővíti, hanem tovább szűkíti a szociálpolitika eddig is csekély eszköztárát, a szociális szakemberek segítői szerepét torzítja, és magára hagyja saját állampolgárait – szerepel a civil szervezetek közös közleményében, akik kedd délután készülnek újabb tiltakozó akcióval, ezen belül flashmobbal a Kossuth téren.
Hétfő estére a szociális törvény módosítása ellen szervezett tiltakozást a Kossuth térre az LMP, hogy a képviselők ne szavazzák meg az Országgyűlésben a szociális törvény módosítását. Ekkor a beszédek mellett a demonstrálók tiltakozásuk jeleként kétszáz gyertyából rakták ki a NEM szót az Országház kapuja elé. Jámbor András az eseményen kihangsúlyozta, azért is vonultak utcára, mert a parlament ma a szociális törvény módosítása mellett több más visszás javaslatról is szavaz.
Az ellenzéki képviselő, mint mondja, ezek egyike, hogy a rabszolgatörvénynek nevezett rendelet kimondja, hogy a munkáltató dönt hét nap szabadságról. Hozzátette: a betegség esetén nem járó végkielégítés is idesorolható. Míg az Országgyűlés előtt áll egy olyan törvénytervezet is, miszerint a köznyelven elfekvőnek nevezett egészségügyi ellátásban részesülő, nehéz helyzetben lévő magyarok sem számíthatnak már az államra – emelte ki Jámbor András.
A mai parlamenti menetrend szerint délután négy óra után kerül sor a végszavazásra, és fogadhatják el a parlamentben a szociális törvény módosításait, valamint annak kapcsolódó részeit.
(Borítókép: Getty Images)