A Magyarországnak szánt uniós pénzek egy részének befagyasztására tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amely párhuzamosan jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egyfajta biztosítéknak nevezte a befagyasztott összeget, és azt is megindokolta, miért.
Az Európai Bizottság részéről befagyasztott összeg egyfajta biztosíték, hogy a magyar kormány folytatja a vállalások végrehajtását – fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
A miniszter a műsorban egyfajta lehetséges értelmezésként ismerte el azt a megközelítést, miszerint végső soron minden egyes uniós pénz sorsa a korrupciós aggályoktól függ.
Hozzátette ugyanakkor, hogy bízik az EB-vel történő további megállapodásban. Mint fogalmazott, majd a mérkőzés végén szeretné értékelni a szerdai döntést, mert még vannak teljesítendő határidők, de ezek álláspontja szerint mind olyan feladatok, amelyek előreláthatók.
A beszélgetéskor az is elhangzott, hogy az Európai Bizottságnak tett tizenhét ígéreten túl a kormány tíz újabb teljesítendő feladatot kapott. Navracsics Tibor úgy látja, nézőpont kérdése, hogy újnak számít-e ez a 10 feladat, mivel ezekről korábban is szó volt, egy részük ráadásul csak egyszerű értelmezési kérdés.
Navracsics Tibor elmondta, hogy a kölcsönös bizalmatlanság az oka a kormány és a bizottság közti ellentéteknek, továbbá egyfajta kulturális különbség. Emiatt a miniszter úgy véli, folyamatos kommunikációra van szükség, így van esély a megállapodásra.
A területfejlesztési miniszter kifejtette, hogy az Európai Bizottságnak volt olyan követelése, amely megítélése szerint nem jogos, ám azt mégis közvetítette a kormány felé, ugyanakkor nem árulta el, melyik követelés volt az.
Navracsics Tibor szerint a befagyasztott összeg egyfajta biztosíték az EB részéről, hogy a magyar kormány folytatja a vállalások végrehajtását, és ha teljesítik a legkésőbbi, márciusi határidejű ígéretüket is, akkor remélhetőleg felszabadítják a 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget is. Hozzátette: ő ebben bízik, és ezt a bizottság idáig még nem cáfolta.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, az Európai Bizottság szerdán támogatta az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási terv elfogadását, azonban ezzel párhuzamosan javaslatot tett 7,6 milliárdnyi, vagyis mintegy 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás befagyasztására.
Az 5,8 milliárd eurónak megfelelő helyreállítási alap összegének megkapásához még vannak kötelezettségei a kormánynak.
A bizottság indoklása szerint
NEM ELEGENDŐ A 17 VÁLLALÁS MAGYAR KORMÁNYZAT ÁLTALI MEGVALÓSÍTÁSA. AZ EB EZÉRT FENNTARTOTTA SZEPTEMBERI JAVASLATÁT, AMELY SZERINT 7,5 MILLIÁRD EURÓNAK MEGFELELŐ FELZÁRKÓZTATÁSI FORRÁST KELL FELFÜGGESZTENI HÁROM OPERATÍV PROGRAM (JOGÁLLAMISÁGI, A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS A KOHÉZIÓS) 65-65 SZÁZALÉKOS ARÁNYÁBAN.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, amennyiben Magyarország teljesíti a jogállamisági mérföldköveket.
A helyreállítási alap támogatása 5,8 milliárd euró, mintegy 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. Azonban ennek is vannak még feltételei.
A helyreállítási programnál 27, míg a felzárkóztatási pénzeknél 17, úgynevezett horizontális feltétel teljesítését várja el az Európai Bizottság a magyar kormánytól.
A helyreállítási programnál esedékes 27 vállalásból 4 vonatkozik az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére – mondta a biztos. Az uniós testület értékelése szerint Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón arról beszélt, hogy 2023-ban 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, 1500 milliárd forintnak nincs akadálya, és további ezermilliárdnál is elhárulhatnak az akadályok.
A folyósítás inkább a második fél évben történhet, de ez nem jelent gondot az előfinanszírozási rendszer miatt. A miniszter leszögezte: a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, a problémák inkább az energiaárakkal vannak. A kormány úgy számol, hogy minden uniós forráshoz hozzáférünk 2023-ban.
(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. november 30-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)