Momentumból a DK-hoz, DK-ból a Momentumba, Jobbik után a Momentumba, Jobbikból a DK frakciójába. Az elmúlt hetekben nagy a mozgás az ellenzéki pártok között: több ki-, majd belépés, illetve átlépés vagy csatlakozás történt. Az Indexnek nyilatkozó elemző szerint ismét felértékelődött a Gyurcsány Ferenchez való viszony kérdése; a DK mellett a Momentum mutat még komolyabb életjeleket; a kisebb, kevesebb egzisztenciát és ambíciót kielégíteni képes pártok karrierpolitikusai a nagyobbak felé gravitálnak.
Szeptemberben Facebook-oldalán jelentette be Déri Tibor újpesti polgármester, hogy nem indul újra a 2024-es önkormányzati választáson. „Családommal sokat beszéltünk erről, hogy mit követel meg a 2024 őszétől induló újabb ciklus, és egy kérésük volt, hogy kapjanak belőlem többet. Ez most úgy valósítható meg, ha nem indulok el polgármesterjelöltként a 2024-es önkormányzati választásokon” – indokolta döntését az ellenzéki politikus.
Már ebből a bejegyzéséből is sejthető volt, hogy a háttérben politikai indulatok vannak. Déri azt írta, hogy döntéséről tájékoztatta az érintetteket:
Voltak olyanok, akik ezt megértéssel fogadták, és a támogatásukról biztosítottak, melyet ezúton is köszönök; és voltak olyanok, akik ezt másképp értelmezték. Lelkük rajta.
Az újpesti polgármester pártja, a Momentum közleményben jelentette be, hogy felfüggesztik Déri Tibor tagságát. „Egy, az elmúlt időszakban kialakult bizalmi válság miatt a Momentum vezetése napokkal ezelőtt vizsgálatot kezdeményezett a kialakult helyzet tisztázására. Ennek a vizsgálatnak az eredményét Déri Tibor nem megvárva szeptember 5-én arról tájékoztatta az újpesti frakciószövetséget, hogy nem indul 2024-ben a polgármesteri pozícióért. Tette mindezt a Momentum vezetésének jóváhagyása nélkül, tovább mélyítve a felek között fennálló bizalmatlanságot. Ebből kifolyólag hozta meg a Momentum elnöksége a felfüggesztésről szóló döntését” – közölte a Momentum elnöksége.
Október 19-én Déri Tibor ismét a közösségi oldalát használta arra, hogy közölje, „valami végérvényesen megváltozott”, ezért kilépett a Momentumból, egyúttal csatlakozott a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójához, a pártba azonban nem lépett be. „Politikusi munkámat helyben, párton kívüli polgármesterként folytatom, ám Újpest jelene és jövője, a városrész fejlődése továbbra is szívügyem, ezért nem hagyom magára fővárosi képviselőként sem a kerületet” – tette hozzá. A DK üdvözölte Déri csatlakozását fővárosi frakciójához.
Ezzel még nem ért véget a Momentumból a DK irányába történő vándorlás, november végén a Demokratikus Koalíció Folytatódik az átlépési hullám címmel arról tájékoztatott, hogy Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő csatlakozott a DK-hoz.
Nem mellékes, hogy Bodrozsán a kecskeméti képviselőség mellett az újpesti önkormányzatnál polgármesteri titkárságvezető – közkapcsolati tanácsadó (2022. január 28-i nyilvános vagyonnyilatkozatában ez szerepel). Momentum-közeli forrásaink Déri Tibor jobbkezeként jellemezték Bodrozsánt, akinél csak idő kérdése volt, hogy mikor távozik a pártból a polgármester kilépése után.
A Momentum előremenekült, amikor szentendrei politikusának, korábbi elnökségi tagjának ki- és átlépését december 9-i közleményben jelentette be, emellett az újonnan csatlakozókról is hírt adott.
Buzinkay György, a Momentum korábbi szentendrei jelöltje távozik a pártból, és Gyurcsány Ferenc mellett folytatja. Buzinkay azután döntött így, hogy a Momentum vezetése és szentendrei alapszervezete világossá tette számára: nem tudnak ígéretet tenni arra, hogy a Momentum őt indítja újra abban a szentendrei választókerületben 2026-ban, ahol 2022-ben is vereséget szenvedett
– tájékoztatott a Momentum. A közleményben azt is leszögezték, hogy nem osztogatnak évekre előre politikai pozíciókat, a választáson való indulás jogát minden politikusnak saját magának kell kiérdemelnie a teljesítményével és az elhivatottságával.
Buzinkay György hosszú közleményben indokolta döntését, többek között azt írta, hogy „csak Dobrev Klárával lehet legyőzni Orbán Viktort”, ezért csatlakozik a DK-hoz. Ugyanakkor az ellenzéki politikus szerint „a Momentum identitást vesztett”, azt is hozzátette, hogy nem hisz a jobbra tolódásban, amerre a párt most tart. Azt írta: április 3-án végérvényesen kiderült, hogy nem lehet sokpárti az ellenzék, kell egy domináns balközép ellenzéki párt, amelyik diktálja a tempót, kijelöli az igazodási pontokat, adja a vezetőt.
Mára világossá vált számomra, hogy a Demokratikus Koalíció az a párt, amely képes vezetni az ellenzéket. Az egyedüli ilyen párt. Vagy a DK mögött sorakozunk fel, vagy örökké a Fidesz marad kormányon
– közölte Buzinkay, aki szerint az ellenzéki oldalon egyértelműen kiemelkedett egy vezető: Dobrev Klára.
A Momentum azzal próbálta ellensúlyozni a kilépések hírét, hogy az új csatlakozókra is kitért december 9-i közleményében:
„A Momentum Mozgalom folytatja a munkát és az új többséget építő szövetség létrehozását. Az elmúlt hónapban Stummer János, a Jobbik korábbi alelnöke és Pálmai Attila, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt politikusa is csatlakozott a párthoz. Nemrég pedig a DK szolnoki politikusa, Miskolczi László vált a párt rendes tagjává.”
Az exjobbikos Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának volt elnöke november közepén jelentette be a Momentum vezetőivel közösen, hogy csatlakozik az ellenzéki párthoz, mert „megértették, hogy ennek az országnak a jelenéről és jövőjéről csak őszintén lehet és érdemes beszélni”.
Stummer János egy májusi tisztújító kongresszus után lépett ki a Jobbikból, miután alulmaradt Jakab Péterrel szemben az elnökválasztáson. Akkor közölte: nyilvánvalóvá vált számára, hogy a Jobbik nem azon az úton kíván továbbhaladni, amely az ország jövője szempontjából üdvös. Legutóbb az Indexnek azt mondta, hogy a Jobbik „intrikus belharcai során mostanra elveszítette »politikacsináló«, illetve a párt helyzetének reális értékeléséhez szükséges intellektuális képességét”. A Momentummal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Egy olyan új többség megteremtésén dolgozik, amely nem az ellenzéki oldalon akar erőt felmutatni, hanem a kormány leváltására is képes.”
Stummer János belépése nem maradt visszhang nélkül, több támadást kapott ő és a Momentum is. A politikus azt mondta: aki politikai fordulat alakítója vagy résztvevője, annak mindig számítania kell kezdeti meg nem értésre.
Az idő majd igazol engem és a Momentum elnökségét. A Momentum nyit, mert nem akar világ életében a saját kis buborékának foglya lenni, én pedig jövök, mert úgy látom, hogy ebben a politikai közép képviseletét felvállaló közösségben az én jobboldali gondolkodásomnak is van helye
– fogalmazott Stummer János.
A Kutyapártból átlépő Pálmai Attila Facebook-oldalán azt írta, hogy egy közösség tagjaként mindig jobban hasznosulnak a kreatív energiák, és ez a közösség számára a Momentum. Miskolczi László szolnoki önkormányzati képviselőt állítása szerint sok kudarc érte ebben az évben, és csak úgy tud további politikai szerepet vállalni, ha megtalálja azt a pártot, ahol a demokratikus értékek teljes mértékben fellelhetők. „Ez a párt pedig a Momentum Mozgalom, aminek néhány hete rendes tagja lettem” – írta december 9-én Facebookon.
November végén adta hírül a DK sajtóosztálya, hogy frakciócsoportjához csatlakozott a Jobbikból kilépő Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő.
„Szabolcs tíz éve elszántan dolgozik Miskolc jobbá tételéért, egyéni választókörzetében, az Avason kitartóan és hatékonyan képviseli az ott élők problémáit, küzd és harcol azért, hogy Miskolcnak ez a városrésze élhető, fejlődő, összetartó közösséggé váljon. Büszkék vagyunk rá, hogy ezt a jövőben a DK frakciócsoportjában teszi” – közölte a DK.
Még november 16-án jelentette be Szilágyi Szabolcs Facebook-oldalán, hogy kilépett a Jobbikból, úgy érezte, hogy tudására és közel egy évtizedes képviselői tapasztalatára már egyre kevésbé van szükség, így világossá vált számára, hogy útja és a Jobbiké szét kell hogy váljon. Később a DK-ról azt írta, hogy az előválasztás során ismerkedett meg közelebbről az ellenzéki párt helyi közösségével, és már akkor látszott, hogy jól tudnak együtt dolgozni. Szilágyi Szabolcs szerint arra a kérdésre, hogy „miért, a Gyurcsány jobb volt?”, ma az az egyértelmű válasz, hogy „igen, jobb volt”.
Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével című blog szerzője szerint az áprilisi országgyűlési választás után egyértelművé vált, hogy újabb fejezet következik az ellenzéki térfélen. Ismét előtérbe került az autonóm politizálás igénye, az ellenzéken belüli versengés és dominanciaharc, amit a vezetői válságok, illetve a szervezeti konszolidáció hiánya fel is erősít.
A kisebb ellenzéki pártok szemében az Orbán-rendszerhez való viszony mellett ismét felértékelődött a Gyurcsány Ferenchez való viszony kérdése, a DK pedig árnyékkormánnyal, árnyék-Kormányinfóval és sorozatos leigazolásokkal igyekszik demonstrálni, hogy az egyedüli olyan szereplő maradt az ellenzéki térfélen, amelynek van politikai tömegvonzása, narratívaépítő képessége
– fejtette ki az Indexnek az elemző, aki szerinte a Momentum mutat még komolyabb életjeleket. „Ám a sorozatos vezetőváltások, politikai önellentmondások, a generációváltás varázsának szertefoszlása, a vezetői kvalitás- és identitásbeli problémák itt is szélesre tárják a kaput az átigazolásokra, akár pozitív, akár negatív előjellel” – tette hozzá.
Az átigazolásokkal kapcsolatban az elemző azt mondta: a kisebb, kevesebb egzisztenciát és ambíciót kielégíteni képes formációk karrierpolitikusai gravitálnak a nagyobbak felé. Az ellenzéki pártok belső sorainak rendezése még nem zárult le, a helyzet képlékeny, a felszín alatt egyidejűleg munkálnak a sértődések és a következő országos választásokra (EP-választás, önkormányzati választás) való helyezkedés. A vezetőváltásokkal együtt járó belső pozícióharcok pedig egyszerre termelnek ki renegátokat, a bizalmatlanságból fakadó, bizonyos fokú belső bénultságot és előremenekülést.
Képletesen szólva a törzsszövetség felbomlását követően a klánok háborúja zajlik, és egyelőre nyitott kérdés, hogy kinek a vezetésével egyesülhetnek ismét ezek a szereplők, egyáltalán szükség van-e mindenkire
– jelentette ki Kovács János.
Az elemző úgy látja: az ellenzéki pártoknak nincsenek kész receptjeik, és nincs elég szellemi, szervezeti és pénzügyi erőforrásuk sem ahhoz, hogy „kétfrontos háborút vívjanak”: hiteles kormánykritikával reagáljanak a napi történésekre, és árnyékba, reaktív szerepbe kényszerítsék a többi ellenzéki formációt.
„Az ellenzéki térfél töredezettsége mellett a már korábban is zajló átigazolások újabb hulláma az egyes pártokon belüli töredezettségre is rávilágít. Ez a rosszul vezetett, gyenge közösségi identitással és kevés pozícióval, erőforrással rendelkező pártokra nézve komoly veszélyt jelent, míg az összetartóbb, a vezető szerepet következetesen építgető, küldetéstudattal rendelkező formációk számára az ellenzéki torta újraszeletelése, az expanzió lehetőségét hordozza” – mondta lapunknak Kovács János.
Nemrégiben cikket közöltünk az ellenzéken belüli erőviszonyokról, illetve a Momentum és a Demokratikus Koalíció vetélkedéséről. Mindkettő gravitációs pont lenne az ellenzéki térfélen, de még nyitott kérdés, hogy melyikük stratégiája bizonyul célravezetőbbnek. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint integráló ereje jelenleg csak ennek a két ellenzéki pártnak van.
„Az igazi lakmuszpapír az európai parlamenti és az önkormányzati választás lesz, de nehezen tudom elképzelni, hogy más pártok önmagukban talpon maradjanak, az pedig végképp nem látszik, hogy integráló szerepbe tudnának kerülni. Ha lenne bennük ilyen potenciál, az már megmutatkozott volna az elmúlt tizenkét évben” – fejtette ki az elemző az Indexnek.
(Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc 2022. október 29-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)