A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg, hogy az Országgyűlés az Európai Bizottság kérésére a jogállamisági eljárás „eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról” hozott döntést az utóbbi napokban. Az életbe léptetett 2022. évi LVI. törvénnyel több korábbi törvényt (összesen 16-ot) módosítanak, 

Az új törvényben egyenként szabályozták le azt, hogy mely tisztviselők vagyonnyilatkozatánál állnak be változások. Ezek alapján érintve van

• minden olyan tisztviselő, akit a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény „politikai felsővezetőként” határoz meg (vagyis: a miniszterelnök, a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkárok). 
• A köztársasági elnök,
• az Országgyűlés képviselői és nemzetiségi szószólói,
• az Alkotmánybíróság tagjai,
• a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese,
• az MNB elnöke, alelnökei, felügyelőbizottságának tagjai, valamint a Monetáris Tanács bizonyos tagjai,
• a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese,
• a Médiatanács tagjai,
• az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,
• az alapvető jogok biztosa és helyettese,
• a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,
• a Költségvetési Tanács elnöke,
• a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai,
• a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának elnöke és tagjai.

Az előírások szerint a felsoroltaknak először a 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint kell vagyonnyilatkozatot benyújtaniuk, méghozzá 2023. január 31-éig,

E tekintetben egyébként a szabályozás részletei egyenként különböznek. A politikai felsővezetőknek és az MNB-tisztviselőknek például kivétel nélkül minden családtagja vagyonnyilatkozatát csatolniuk kell, miközben a többi tisztviselőnek rendszerint csak „a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének” vagy „a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát” kell csatolnia a szövegezés értelmében. 

Leszögezték azt is, hogy a nemrég felállított Integritás Hatóság ellenőrizheti ezeket a vagyonnyilatkozatokat „és jogosult vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást lefolytatni”, valamint további vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni. A törvény a kihirdetését követő napon, vagyis csütörtökön életbe is lépett (néhány paragrafustól eltekintve, amelyek a jövő év elején szintén hatályossá válnak).

Bár a magyar törvények időben érvénybe léptek, Brüsszelben most még áll a bál, mivel egy nem várt fejlemény veszélybe sodorta azokat a Magyarországnak járó uniós forrásokat, amelyek miatt a fenti törvények meghozatala mellett döntött az Országgyűlés.

(Borítókép: Index)