Még nem értük el az élelmiszer-infláció csúcsát – mondta Máhr András. A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese szerint bizonyos termékek esetében akár havi 20 százalékkal is tovább emelkedhetnek az árak.
Ugyan egy kisebb bevásárlásért kevesebbet kell fizetni az üzletben, mint egy hónappal ezelőtt, de ez a tojás, a tej hatósági ára, valamint a kenyér olcsó ára miatt volt – derült ki az ATV Híradó riportjából. A stáb által végzett bevásárlás alkalmával most száz forinttal került többe az alma, ami két hónapja még 299 forint volt. A listán szerepelt még két paradicsom is, amelynek ára kilónként 200 forinttal emelkedett.
A legolcsóbb tojás 799 és 699 forintba került, de novemberben is majdnem kétszer ennyibe került. A literes tejért egy hónappal korábban majdnem 600 forintot kértek el a boltokban, amelyért most csak ennek körülbelül a felét kellett fizetni. De olcsóbb lett a barna kenyér is, 200 forinttal, míg a 8 tojásos csigatészta ára 60 forinttal, a margarin 50 forinttal, a tejföl pedig 40 forinttal drágult.
A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese szerint még nem értük el az élelmiszer-infláció csúcsát. Máhr András kiemelte, bizonyos termékek esetében átlagosan havi 8-10, de akár 20 százalékkal is tovább emelkedhetnek az árak.
Elsősorban a hús, húskészítményekben kell számítani további növekedésre, a magyar sertés felvásárlási ára az a német árhoz kötött, ahol az elmúlt időszakban 20 százalékkal emelkedtek az árak
– mondta a Híradónak nyilatkozva a főtitkárhelyettes. Hozzátette, szerinte, ha a forint erősebb lenne, azt az üzletekben is lehetne érezni.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, a kormány újabb élelmiszerekre, a tojásra és az étkezési burgonyára is kiterjesztette az árstopot, ezzel enyhítve az infláció és élelmiszerár-emelkedés hatásait. Az árstopos élelmiszerek köre a következőkre bővült:
Az Agrárminisztérium legutóbbi közleménye szerint a kormány 2023. április 30-igmeghosszabbította az élelmiszerárstopot. Nagy István tárcavezető szerint az elhúzódó ukrajnai háború és az „elhibázott brüsszeli intézkedések” következtében kialakult szankciós infláció miatt van szükség az ársapkák fenntartására.
A közlemény szerint Nagy István kifejtette: az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek. Ennek a kötelezettségnek a betartását az árstopra vonatkozó egyéb előírásokkal együtt az általános fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a megyei és fővárosi kormányhivatalok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával ellenőrzik.
(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)