A magyarok több mint 80 százaléka igénybe vette már a magánegészségügyi rendszert, tízből hatan az elmúlt egy évben fordultak meg a magánellátásban, a 30 év alattiak között pedig ennél jóval többen választották ezt az utat. Ennek ellenére a betegek szerint fontosnak tartott tényezők alapján már nem teljesített túl jól a szektor – derült ki az Ipsos felméréséből.
A legtöbben vérvizsgálatért, fogászati vagy nőgyógyászati kezelésért mentek, szolgáltatót pedig még mindig az ár alapján választanak. A gyorsabb ellátás szintén fontos.
Kiderült az is, hogy a magyarok mikor tekintenek egy szolgáltatást betegbarátnak: a legtöbben az empátiát, az udvariasságot, a gyorsaságot, a várakozás hiányát és a rájuk szánt időt emelték ki. Ezek alapján pedig bőven van még tér a fejlődésre a szolgáltatóknál.
A magyarok döntő többsége, 83 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, ez a Közép-Magyarországon és Budapesten élők, valamint a magasabb státuszúak között jellemzőbb.
A fiatalok különösen nyitottak a magánellátás iránt, a 30 év alattiak körében már 96 százalékos az arányuk – derült ki az Ipsos szerkesztőségünkhöz eljuttatott közvélemény-kutató reprezentatív felméréséből, amelyet a betegbarátprojekt számára készített. A betegbarátprojekt nevű új kezdeményezés azt szeretné bemutatni, mit tartanak a betegek fontosnak a magánegészségügyben. Célja egy olyan minősítési rendszer kialakítása, amellyel a betegek számára fontos paraméterek mentén lehet értékelni a magánegészségügyi szolgáltatókat.
A kutatásból kiderült, hogy a koronavírus-járvány felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, évek óta fokozódó keresletet.
A megkérdezettek csaknem kétharmada, 63 százaléka az elmúlt egy évben, ezen belül 49 százalék az elmúlt hat hónapban fordult meg a magánegészségügyben. Azok között, akik az elmúlt egy évben jártak magánellátásban, már 83 százalékos a 30 év alattiak aránya.
A magánegészségügy szárnyal, ennek ellenére eddig nem készült olyan átfogó felmérés, amely azzal foglalkozott volna, mire van szüksége leginkább a betegeknek, mi alapján választanak szolgáltatót, és mit tartanak fontosnak az ellátásnál, azaz mitől lesz egy szolgáltatás betegbarát – mondta Vaszary Ádám, a betegbarátprojekt tulajdonosa.
A betegbarátprojekt célja kettős: egyrészt a magánegészségügyi ügyfelek számára fontos tényezők alapján kialakítunk egy értékelési rendszert, amely visszajelzést ad a szolgáltatóknak a teljesítményükről. Ezek alapján pontosan látják majd, mit várnak el tőlük a páciensek, és milyen szolgáltatásokat érdemes még fejleszteni. Másrészt az értékelési rendszer alapján a betegbarátnak ítélt szolgáltatóknál a betegek is pontosan tudják, mire számíthatnak. A szolgáltatóválasztás így jóval átláthatóbb és könnyebb lehet
– vélekedett Vaszary Ádám.
Kiemelte, hogy nem az ellátás orvosszakmai színvonalát mérik. A betegbarát jelzőt ezek alapján a többség elsősorban a beteghez való hozzáálláshoz köti, amiben a beteg az első, és a személyzet kedvesen, udvariasan, empatikusan bánik vele. A megkérdezettek 38 százaléka a gyorsaságot, a várakozás hiányát, 20 százalék pedig a betegre szánt időt, az alapos, teljes körű kivizsgálást jelölte meg.
Azonban bőven van még tér a fejlődésre a magánszolgáltatóknál, ezeken a területeken ugyanis még a legmagasabb értéket mutató Emineo Magánkórház sem érte el az 50 százalékos értékelést, a vizsgált 30 top egészségügyi szolgáltató eredménye alapján pedig az elégséges szint közelében van mindössze az értékelés 35,5 százalékos mutatóval.
A magánellátásban korábban részt vevők elsősorban az ár-érték arányt nézik, amikor szolgáltatót választanak, 28 százalékuknak ez a fő döntési szempont, míg 68 százaléknak ugyan nem ez a legfontosabb, de figyelembe veszi.
Az elérhető időpontok a második helyre kerültek, lényegesen elmaradva a szolgáltatás árától: az elérhetőség a megkérdezettek hét százalékánál volt a legfőbb döntési szempont, és 55 százalék vette figyelembe. A szolgáltató megközelíthetősége 49 százaléknak számít, és mindössze hat százaléknak ez a legfontosabb.
Minden tizedik válaszadónál a személyzet hozzáállásán, valamint az alkalmazott orvosok személyén múlik leginkább, hogy melyik intézményt választja.
Azok, akik már igénybe vették a magánellátást, utoljára leginkább vérvizsgálatokért vagy fogászati kezelésért mentek, ezeknek az aránya 39 és 38 százalékos.
A top tíz ellátástípus közül a harmadik helyre a nőgyógyászat került, a megkérdezettek negyede, 25 százaléka utoljára ezt a vizsgálatot vette igénybe magánúton. Utána következik az ultrahangvizsgálat 15 százalékkal, majd a bőrgyógyászat és a vizeletvizsgálat 14-14 százalékkal.
Viszonylag kevesen választották a magánellátást a képalkotó vizsgálatokért, a röntgen és az MR aránya mindössze nyolc- és hatszázalékos volt.
A nőknél egyértelműen a nőgyógyászat vezeti a toplistát: 46 százalékuk utoljára ilyen szakrendelésen járt magánegészségügyi ellátás keretében. Negyven százalékuk vérvizsgálatra, míg 35 százalék fogászati kezelésre ment. A férfiaknál a fogászat került az első helyre 41 százalékkal, utána pedig a vérvizsgálat és a bőrgyógyászat következik.
(Borítókép: Getty Images)