Számos változás lesz a felsőoktatásban a törvény módosítása miatt, amelynek részletei nemrég láttak napvilágot.
A felsőoktatási törvény szerint eddig az egyetemek és főiskolák egyoldalúan megszüntethették azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát, akik ugyanabból a tantárgyból hatszor megbuktak. Ezt a passzust most törölték a jogszabályból, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag lehetetlen lesz kibukni a felsőoktatásból. A hallgatói jogviszonyt ezentúl csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt (például ha valakinek fizetési hátraléka van, vagy állami ösztöndíjas félévei elfogytak, de önköltséges formában nem szeretne tanulni) lehet majd elveszíteni − írta meg az Eduline.
Az átsorolás szabályai is változtak, nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas helyet, mint eddig, a felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, pontosan milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. Az egyetemek többsége már tavaly ősszel nyilvánosságra hozta az új szabályzatot: a legtöbb helyen a korábbinál alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az állami ösztöndíjas helyet.
A nyelvvizsgát is törölték a diploma kiadásának jogszabályi feltételei közül. Ezentúl a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A döntés ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy a már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is − sőt több egyetem már most arról tájékoztatta hallgatóit, hogy azok is felmentést kapnak, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak.
Csák János kulturális és innovációs miniszter júliusban jelentette be, hogy 2023-tól nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. Ősszel az egyetemek és főiskolák nyilvánosságra is hozták új felvételi szabályzatukat, amelyből gyorsan kiderült: a legtöbb szakhoz 2023-tól nem kell majd emelt érettségi, beérik a középszintű vizsgával is.
2023-ban már központi minimumponthatár sem lesz – eddig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig 50 pontot kellett gyűjteniük. Aki ennél kevesebbet szerzett, sem fizetős, sem állami ösztöndíjas képzésre nem juthatott be. A végleges ponthatárok persze a legtöbb szakon ennél jóval magasabbak voltak.
(Borítókép: Kovács Anikó / MTI)