Hétfőn indult a „Tudásmenet” Miskolcról, ma a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt tüntettek. A helyszínen követtük az eseményeket.
„Január 7-én, szombaton 5 órára tüntetést hirdetünk meg, hogy megünnepeljük a Tudásmenet Budapestre érkezését, és hogy megmutassuk: 2022 csak a kezdete volt az oktatási mozgalomnak” – jelentették be a szervezők a Facebook-esemény leírásában. A menet hétfőn indult Miskolcról.
A demonstrációt a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt tartották, a felszólalók:
Helyszíni tudósítónk jelenti, hogy a tüntetők a Munkácsy Mihály utcában felállított színpad előtt már várják az első felszólalót. A demonstráció méretét nehéz megbecsülni, ugyanis a szűk utcában betömörültek az emberek, de nagyjából több százan lehetnek.
Először az esemény házigazdája, a pedagógus Berta Beáta lépett a színpadra,
méghozzá egy papírból készült, pintér Sándort ábrázoló figura társaságában.
Öten vállalták, hogy végigsétálják a Tudásmeneten a Miskolc–Budapest távolságot, és Berta Beáta után ők mentek fel a színpadra. A PSZ részéről Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás, valamint a PDSZ-től Szűcs Tamás képviseltette magát. Többek között arról beszéltek, hogy szabad, gyermekbarát, független oktatást szeretnének, és bíznak abban, hogy a szeretet rést ütött „a félelem és hallgatás falán”.
Elmondták azt is, hogy amit a 2022-es év nem oldott meg, azt majd idén megoldják, „úgyhogy készüljetek, mert folytatjuk”.
Folytatjuk, folytatjuk!
– skandálták erre válaszul a tüntetők, majd a meneten részt vevőknek a „Szép volt, fiúk!” rigmussal mondtak köszönetet azért, hogy eljöttek.
Ezután Rácz Béla roma közösségszervező lépett a színpadra, aki hangsúlyozta: csak egy Magyarország létezik, csak együtt tudják megüzenni a hatalomnak, hogy ők együtt képezik Magyarország részét. „Csakis együtt!” – skandálták erre a tüntetők.
Strbka Anna diák arról beszélt, hogy az oktatás nemzeti ügy. Azt is elmondta: olyan országban szeretne élni, ahol fel sem merül, hogy valaki szeretne-e romákkal egy iskolában tanulni.
Sok, budapesti elitiskolába járó társam meglepődik azon, hogy ebben az országban létezik ilyen mértékű szegregáció
– mondta a diák.
Rácz Béla kitért arra is, hogy a szegény és roma gyermekek egyetlen kitörési pontja az oktatás, ez pedig a tanárokon és a szülőkön is múlik, nem feltétlenül a kormányzaton. „Le tudják-e küzdeni a külön oktatás falait?” – mondta, utalva arra, hogy ez a romák egyik legnagyobb kérdése napjainkban.
A beszédek közben a színpad egyik oldalánál a szervezők arra hívták fel a résztvevők figyelmét, hogy egy közlekedőfolyosót szabadon kell hagyni az utcában.
A beszédek sorát zenével törték meg: a korábbi tüntetésekről már ismert, Mi vagyunk a grund! című dalra kezdtek rá a tüntetők. Közben az is kiderült, hogy január 30-ra ülősztrájkot hirdetnek.
Berta Beáta ezután a belügyminisztériumi számokra hivatkozva elmondta, hogy eddig több mint kétezer tanár élt a polgári engedetlenség eszközével. Ezzel az indokkal 14 pedagógust bocsátottak el állásából.
Rábai János, az egyik menesztett tanár fel is ment a színpadra. Pintér Sándornak üzenve elmondta: nem kell aljas, manipulatív képet festeni a diákokról. Kijelentette azt is, hogy
Pintér Sándor rendőrállamot szervez a rendőrállamban, ezt úgy fogják hívni, hogy Magyarország iskolái.
Szerinte börtönné alakítják az iskolákat. „Nem hagyjuk, nem hagyjuk!” – skandálta erre a a tömeg.
Ezután Felföldi Zsombor, az ADOM Diákmozgalom tagja beszélt, és azt mondta: úgy látja, Pintér Sándor nincs tisztában azzal, hogy az oktatásban nem robotok, hanem emberek dolgoznak, majd azt is hozzátette, hogy a kormány szerinte csak a radikális lépésekből ért, így ezekre van szükség.
A kormányt arra kérte, térjenek vissza a valóságba, és vegyék észre például a tanárhiány és az iskolák állapotát. Beszéde végén a tüntetőkkel közösen skandálta, hogy „folytatjuk”.
A következő, színpadra lépő pedagógus, Bosák Levente polgári engedetlen, törvénytisztelő és mégis törvényszegő állampolgárként mutatta be magát. A pécsi tanár azt mondta, hogy ő maga reménytelenül optimista, és arról is beszélt, hogy a demonstrálóknak ki kell dolgozniuk a szakmai ajánlatukat, helyi közösséget kell építeniük, és hálózatosodniuk kell.
K*rvára elegem van
– kezdte beszédét Simkó Edit tanár, aki már benyújtotta felmondását. Hangsúlyozta: negligálást, retorziót, fenyegetést kaptak a kormánytól, és a sajtóértesülésekben szereplő, a pedagógusokra vonatkozóan tervezett új minősítési rendszer szerinte csak arra alkalmas, hogy fenyegessen, büntessen, és pénzt vonjon el.
Leszögezte: az oktatás nemzeti ügy, távlatokban kell gondolkodni, de ma nincsenek államférfiak az országban, csak kicsinyes „fajankók és fajankák”.
Egy másik tanár, Pilz Olivér buzdítására „Szentgotthárd, Szentgotthárd!” rigmusba kezdtek a tüntetők, a város egyik iskolájában 29 tanár kezd polgári engedetlenségbe. Kiemelte azt is: fontos, hogy folytassák a küzdelmet.
Utána Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium menesztett tanára beszélt arról, hogy szerinte a NER egyik alappillére a felelősség áthárítása, és a NER a nemzetet rombolja. Pintér Sándorra kitérve elmondta:
ha a belügyminiszter saját bevallása szerint sem ért az oktatáshoz, akkor el sem kellett volna vállalnia a feladatot, vagy le kellene mondania.
Hozzátette: a pedagóguslét ma olyan, mint egy bántalmazó kapcsolatot eltűrni.
A tüntetés végén a felszólalók közösen álltak színpadra (a papírból készült Pintér Sándorral együtt), és a Mi vagyunk a grund! című dallal lezárták a demonstrációt. A tüntetés hivatalos zárása után a demonstrálók többsége rögtön elhagyta a helyszínt, fél 7 körül már csak néhányan beszélgettek kisebb csoportokban – jelentette helyszíni tudósítónk.
2022-ben több oktatásügyi sztrájk és demonstráció is volt, ezeket, valamint a kormány pedagógusbér-emelési terveit év végi cikkünkben foglaltuk össze. Arról, hogy 2023-ban mi várható, itt írtunk.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)