Fidesz–KDNP-s és ellenzéki vezetésű városok is részesülnek a kormányzati támogatásból, amelyet az energiaárak emelkedése miatt osztanak szét. Több polgármester is azt mondja, hogy örülnek a kompenzációnak, de ez nem elég. Azt is megtudtuk, hogy mekkora összeg hiányozhat az önkormányzati szektorból.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a kormány közel 44 milliárd forint értékben támogatja a 10 ezer lakos feletti városokat és fővárosi kerületeket – írtuk korábbi cikkünkben. A támogatott települések listáján kormánypárti és ellenzéki vezetésű városok is vannak.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy foglalta össze az önkormányzatok 2023 elején látható rezsihelyzetét az Indexnek, hogy
egy hajszálnyival jobb, mint 2022 végén. Az állami kompenzáció a töredéke a szükséges támogatásnak, de így is jól jön.
A városvezető két fontos tényezőt is kiemelt: a tél ellenére viszonylag enyhe idő van, így kevesebb volt a gáz felhasználási mennyisége. A másik, hogy a tőzsdei árak csökkentek, a települések a nyár végén tapasztaltnál jelentősen kedvezőbb feltételekkel vásárolhatnak energiát, a korábbi tíz-tizenötszörös árak helyett 2023 első felében az évekig megszokott ár négy-ötszöröséért juthatnak energiához.
A polgármester ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ettől függetlenül problémát okoz a magas infláció, ami érinti például a közétkeztetést, a bentlakásos intézményeket, miközben az önkormányzatok a reálbércsökkenés miatt is futnak az infláció után, ráadásul a szolidaritási adó mértéke is emelkedik.
Hajszálnyival jobb a helyzet, de ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok 2023-ban biztonságosan tudnak működni. Meglátjuk, hogy február közepén ki milyen költségvetést tud bemutatni. Hiánnyal tervezett költségvetést nem lehet benyújtani, kérdés, hogy a kormányhivatal ellenkező esetben milyen reakciót ad erre
– fogalmazott Gémesi György, aki kitért arra is, hogy az árak emelkedése miatt jelentős többletbevétele van a költségvetésnek, ennek ismeretében pedig csökkenteni lehetne az energiaáfát a távhőszolgáltatáshoz hasonlóan 5 százalékra.
A polgármester a javaslatok közé sorolta az energiamegtakarítással járó beruházások felgyorsítását is, megemlítve a nyílászárócseréket, a szigetelést, a gépészeti korszerűsítést, valamint a megújuló energiaforrások használatát. Gémesi György hozzátette: az uniós források egy részét erre kell használni, és az önkormányzatoknak is nagyobb szeletet kell biztosítani az ilyen beruházások megvalósításához.
A településvezetőt Gödöllő helyzetéről is kérdeztük.
Rezeg a léc, nagy a forrásigény, sérülés nélkül nem fogjuk megúszni az évet. Lesznek elmaradó útfelújítások, karbantartások, hogy ki tudjuk fizetni a béreket és az energiát. Létszámleépítést nem tervezünk, védjük az egzisztenciákat, ahol lehetett, ott már korábban csökkentettük a létszámot. Gödöllő helyzete sem jobb, mint a többi településé, de igyekszünk a hatalmas nyomás mellett is talpon maradni
– hangsúlyozta Gémesi György.
Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab kormánypárti polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az Index kérdésére arról beszélt, hogy a költségvetés módosításában 144 milliárd forint szerepel önkormányzati rezsitámogatásként, ennek egy részét osztották szét a héten.
Hamar jöhet még egy támogatási kör, az első negyedév után lehet majd látni, hogy ez mire volt elegendő. A 2021-es zárszámadás utolsó számai azt mutatják, hogy az önkormányzati szektor 800 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, ebből körülbelül 10 százalék megy energiára, ami 80 milliárd forint. Ötszörös áron számolva ez 400 milliárd forintos kiadás, a gazdasági társaságok nélkül
– foglalta össze a helyzetet Schmidt Jenő, hozzátéve: az energiaszolgáltató gazdasági társaságokat is támogatni kell, tíz éve fix áron nyújtják a szolgáltatást, a piaci ár és a rezsicsökkentett ár különbözetét ki kell pótolni, ez újabb 200 milliárd forintos tétel lehet.
A TÖOSZ elnöke ezzel együtt úgy számol, hogy 600 milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből. A 25 százalékos megtakarítást reálisnak nevezte, 450 milliárd forintot így is elő kell teremteni, de Schmidt Jenő arra nem számít, hogy a kormány ekkora forrást biztosítana.
144 milliárd forintot már előírtak, év közben még lehet támogatás, ha a beszerzési árak nem mennek lejjebb. Az enyhe időjárás miatt most szerencsénk van, de nem látjuk, hogy milyen árak lesznek fél év múlva. Reálisan nézve összességében körülbelül 250 milliárd forintos kormányzati támogatást el tudok képzelni
– vélekedett a polgármester.
Schmidt Jenő Tab működésével kapcsolatban kifejtette: éves szinten körülbelül 50 millió forintot költöttek energiára, és bár használnak geotermikus energiát, vannak napelemeik, hűtő-fűtő szivattyúik, százmillió forinttal így is emelkedhetnek a rezsiköltségeik. Támogatásból 60 millió forintra számít, a fennmaradó összeget belső átcsoportosításokkal és ingatlaneladásokkal lesznek kénytelenek fedezni.
A kormány tételesen közzétette a települések és a megítélt összegek listáját is. A legnagyobb támogatás a kormánypárti vezetésű Debrecen mellett szerepel, 3,1 milliárd forinttal.
Az MSZP-s Nemény András által vezetett Szombathely 632 millió forintban részesül. A politikus Facebook-oldalán arról írt, hogy komoly vállalásokat tettek, aminek része egy „szigorú, de megalapozott”, hozzávetőleg egymilliárd forintos megtakarítási program.
Az energiaárak emelkedése miatt viszont 4,2 milliárd forinttal nagyobb hiánnyal számolunk, amire a kapott összeg és a megtakarítás együtt sem biztosít fedezetet. Amennyiben a kormány az itt megtermelt forintokat nem vonná el, azaz nem kellene az iparűzési adóbevételből 3 milliárd forintot befizetni az államnak, úgy minden segítség nélkül meg tudnánk oldani ezt a válsághelyzetet is. Reméljük, ez ügyben is lesz előrelépés a jövőben
– részletezte a polgármester, hozzátéve: azt még nem tudják, hogy mennyivel kevesebb normatív támogatást kapnak a kötelező feladataikhoz, ennek ismeretében tudnak majd pontos költségvetést készíteni februárban.
Nemény András végül megjegyezte: „A tisztesség azt kívánja, hogy megköszönjem a tárgyalópartner és a döntéshozó korrektségét, azt, hogy az elbíráláskor Szombathely esetében tényleg csak az elvégzett munka számított.”
Eger 930 millió forint kompenzációban részesül, Mirkóczki Ádám szerint ez lélekszámarányosan az egyik legmagasabb összeg.
Ugyanakkor nincs okunk az örömre, hiszen a város vesztesége 2023-ban több mint 3 milliárd forintra tehető, így 2 milliárd forint továbbra is hiányzik
– jelezte a polgármester, aki 2019-ben ellenzéki támogatással, de egyesületi színekben nyerte meg a választást.
Mirkóczki Ádám leszögezte, hogy „nem lesz pénz sem rendezvényekre, sem számos más területre, mert 2 milliárd forint továbbra sem áll rendelkezésünkre a kiadásaink fedezetére”.
Nem szerepel a támogatott városok listáján Hódmezővásárhely. Márki-Zay Péter Facebook-oldalán megjegyezte, hogy „a kormány a mostani döntése nyomán 44 milliárd forintot osztott ki a településeknek az energiaköltségeik támogatására, mi azonban hiába tárgyaltunk személyesen Balla György miniszteri biztossal még októberben, állami támogatás nem érkezett Vásárhelyre. Nehezen tudom ezt másként értelmezni, mint hogy valaki, vagy valakik lobbitevékenységet folytattak a háttérben, hogy Hódmezővásárhely ne kapjon állami támogatást. Erről szerettem volna megkérdezni Lázárt Jánost is, azonban a térség önkormányzati képviselője és a kormány minisztere valamiért nem vette fel többszöri megkeresés alkalmával sem a telefont, és vissza sem hívott. Vajon kinek áll érdekében, hogy politikai alapon büntessék Hódmezővásárhelyt és a helyi lakosokat?”
Cser-Palkovics András kormánypárti polgármester viszont azt közölte posztjában, hogy „az önkormányzatoknak juttatott támogatás mértékének megállapítása teljességgel mellőzte a politikai hovatartozás mérlegelését, hiszen jelentős kormányzati támogatásban részesülnek az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok is”. Székesfehérvár egyébként 237 millió forintot kap.
A budapesti kerületek támogatásával külön cikkekben, itt és itt foglalkoztunk bővebben.
(Borítókép: Marjai János / MTI)