Reagáltak az ellenzéki pártok a hírre, hogy az Európai Bizottság kizárná azokat a magyar egyetemeket az Erasmus+-programokból, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
A Népszava írt először arról, hogy az Európai Bizottság illetékesei december végén levélben tájékoztatták az érintett egyetemeket és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A lap szerint 21 egyetem búcsúzhat az Erasmustól.
A Jobbik szerint az Európai Bizottság lépése nagyon komoly hátrány mind az egyetemisták, mind az oktatók szempontjából, illetve a kutatói együttműködést is hátráltatja. Közleményében a párt felidézte: mindvégig felhívták a figyelmet arra, hogy a közalapítványi forma csorbítja az Európában „a középkor óta igazi konzervatív értékként kezelt autonómiát”.
„A 21. században az egyetemek olyan tudásközpontok, és olyan formában képzik a tanárokat, hogy aztán a magyar polgárok minél szélesebb köre legyen felvértezve azokkal a tudáshalmazokkal és készségekkel, amelyek egy gyarapodó és kiteljesedett élethez szükségesek” – közölte a Jobbik.
A párt felszólítja a fideszes kormányt, hogy
azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat arról, hogy minél előbb – különösen a nagy tudományegyetemek – visszakerüljenek állami fenntartásba, ahogy az a kontinentális Európában mindenhol szokásos.
Aktív fideszes minisztereknek és a párthoz köthető személyeknek a Jobbik álláspontja szerint semmi keresnivalójuk a kuratóriumokban. „A klebelsbergi konzervatív fordulat keretén belül, amelyben a mi politikai közösségünk hisz, nemcsak a közoktatásra, hanem a felsőoktatásra is kiemelt figyelmet és támogatást kell juttatni a jelenlegi nehéz gazdasági és szociális válságban. Ez a valódi konzervatív politika és értékválasztás” – olvasható a Jobbik közleményében.
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője szerint nincs rendben, hogy az Európai Bizottság kizárásának a magyar diákok legyenek a vesztesei.
„Annak ellenére nincs, hogy az egyetemek fideszesítését kezdetektől botrányosnak és elfogadhatatlannak tartom – ugyanis ez a korrupció egyik legbiztosabb eszköze. Szijjártó Péter külügyminiszter például havi bruttó 1,5 millió forintért tagja a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványnak. A fideszes politikusokkal feltöltött közalapítványok gazdálkodása biztosan nem a magyar diákok érdekeit szolgálja” – közölte Cseh Katalin a Facebook-oldalán.
Az európai parlamenti képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni „a Fidesz-kormány korruptságát”, például a jogállamisági mechanizmust megfelelő eszköznek tartja.
A magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul
– tette hozzá a momentumos politikus.
Donáth Anna európai parlamenti képviselővel levelet írtak az Európai Bizottság illetékeseinek, amiben arra kérik őket, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására – anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei.
A Demokratikus Koalíció szerint az Európai Bizottság már tavaly ősszel jelezte, hogy nincs rendben az állami egyetemek fideszes alapítványokba „űzése”; az is az egyik feltételük volt, hogy a kormány szüntesse meg a jelenlegi helyzetet.
Orbán Viktor semmit nem tett, ennek pedig most súlyos következményei vannak: 21 magyar egyetem marad ki az Erasmusból, a döntés pedig akár a cserediákprogramot is érintheti. A Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyúlt be azért, hogy a magyar egyetemek visszakerülhessenek az Erasmus-programba!
– közölte Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese.
A párt törvényjavaslata megtiltaná, hogy az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kaphassanak helyet. A DK szerint ezzel elhárulna az az összeférhetetlenség, ami miatt most 21 magyar egyetemet zártak ki az Erasmus-programból. „Láthatóan mára a DK és az árnyékkormány jelenti az egyetlen reményt arra, hogy a magyar hallgatók továbbra is biztosan részt vehessenek az európai cserediákprogramban” – tette hozzá Arató Gergely.
Az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban – közölte Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője.
A zöldpárt szerint a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert, és most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat.
„A magyar állam ellenszolgáltatás nélkül nagyon rövid idő alatt lemondott szinte az összes felsőoktatási intézményéről, és adta át azokat magánalapítványoknak. A magánosítást az Orbán-kormány az EU-tól lehívható oktatási forrásokkal és a nyugaton bevett egyetemi mintával indokolta, hogy az egyetem működjön az államtól szabadabban. A végeredmény ellentétes. A Fidesz az egyetemi autonómia szabadság lábát kiütötte, az egyetemek állammal való együttműködését fideszes politikusoktól való függőségbe taszította. Döntően költségvetési forrásból működő politikai kinevezettek vezette magánegyetemeket hoztak létre, amelyek saját lábukon nem állnak meg” – olvasható az LMP-s politikus közleményében.
Keresztes László Lóránt szerint korábban okkal mondták azt, hogy az egyetemi rendszer megújítása össznemzeti ügy, mert „a ma feladata a holnap boldogulását készíti elő”. Az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi a fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként.
„A fideszes egyetemi modellváltással az állam gyakorlatilag kilépett a felsőoktatás fontos szereplőinek köréből – szögezte le Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, a kulturális bizottság alelnöke. – Előrelátható volt, hogy az egyetemek alapítványi kiszervezésének súlyos következményei lesznek. Az Európai Bizottság döntése az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram forrásainak felfüggesztése súlyos hátrányokat okoz a magyar egyetemi felsőoktatási szférának, az intézményeknek és több tízezer hallgatónak.”
Hozzátette, hogy az MSZP szerint nem engedheti meg magának a magyar felsőoktatás, hogy lemondjon ezekről a forrásokról, és ha nem tudja a felsőoktatási kormányzat ezt a helyzetet megoldani, akkor a magyar hallgatók tízezrei esnek el nemzetközi kapcsolatépítéstől és új tudás megszerzésétől, amely összességében Magyarország további lemaradásához vezet.
Az MSZP levélben fordul Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal.
Keressen megoldást arra, hogy Magyarország ne veszítse el az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram nyújtotta lehetőségeket és forrásokat
– írta az MSZP, hozzáfűzve, hogy kizárt, hogy a decemberi döntésről a kormány nem értesült.
Egyúttal arra szeretne választ kapni, hogy milyen lépéseket szándékozik tenni vagy tett eddig a kormány, hogy ne érje hátrány a hallgatókat, valamint tett-e már bármit a helyzet megoldásáért, hogy az uniós programokból ne essenek ki az érintett egyetemek?
„A kormány a közoktatást és a felsőoktatást eltérő módon központosítja – folytatódik az MSZP levele. – Az előbbit bürokratikus hivatali rendszeren keresztül, az utóbbit pedig úgy, hogy vezető fideszes politikusokat állít a közalapítványi kuratóriumok élére. Miközben a kormány az egyetemek autonómiájának növelését a kormányzati beavatkozások megszüntetését kommunikálja, valójában közvetlen politikai irányítás alá helyezi azokat. E megoldással az is a célja, hogy a Fidesz jelenleg és a kormányzati hatalmának elvesztése esetén is meghatározó befolyást gyakoroljon a leendő magyar értelmiség egészének ideológiai arculatára.”