Az Európai Bizottság még december végén tájékoztatott több alapítványi fenntartású, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő magyar felsőoktatási intézményt arról, hogy kizárná őket az Erasmus+ programokból. A döntésre azóta az egyik minisztérium, valamint Navracsics Tibor uniós források elosztásáért felelős miniszter is reagált.
Nagyon bízom benne, hogy az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét – reagált Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter arra a döntésre, amely szerint nem kaphatnának támogatást az Erasmus+ programon keresztül azok az egyetemek, amelyek alapítványi fenntartásúak.
A döntés az alábbi egyetemeket érinthetné:
A tárcavezető – aki egyben a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke – az RTL Híradónak arról is beszélt, hogy az EB korábban két követelést fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Az egyik az volt, hogy a közérdekű alapítványok beszerzései is tartozzanak a közbeszerzési eljárás hatálya alá.
A másik követelmény arról szólt, hogy a kormány dolgozzon ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. Navracsics Tibor úgy látja, a kabinet mind a kettőt teljesítette, ráadásul elmondása szerint
a tárgyalásokon egyszer sem merült fel, hogy az Európai Bizottság kifogásolná az aktív politikusok részvételét a közérdekű alapítványok kuratóriumaiban.
Hétfőn a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) is reagált az Európai Bizottság döntésére. A tárca MTI-nek elküldött közleményében leszögezte: idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai.
Mint írták, az Európai Bizottság decemberi döntése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló és a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról – tették hozzá.
Az ellenzéki pártok is reagáltak a döntésre. A Jobbik szerint az Európai Bizottság lépése nagyon komoly hátrány mind az egyetemisták, mind az oktatók szempontjából, illetve a kutatói együttműködést is hátráltatja. Közleményében a párt felidézte: mindvégig felhívták a figyelmet arra, hogy a közalapítványi forma csorbítja az Európában „a középkor óta igazi konzervatív értékként kezelt autonómiát”.
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője úgy látja: nincs rendben, hogy az Európai Bizottság kizárásának a magyar diákok legyenek a vesztesei.
A Demokratikus Koalíció szerint az Európai Bizottság már tavaly ősszel jelezte, hogy nincs rendben az állami egyetemek fideszes alapítványokba „űzése”; az is az egyik feltételük volt, hogy a kormány szüntesse meg a jelenlegi helyzetet.
Orbán Viktor semmit nem tett, ennek pedig most súlyos következményei vannak: 21 magyar egyetem marad ki az Erasmusból, a döntés pedig akár a cserediákprogramot is érintheti. A Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyújt be azért, hogy a magyar egyetemek visszakerülhessenek az Erasmus-programba!
– közölte Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese.
„A fideszes egyetemi modellváltással az állam gyakorlatilag kilépett a felsőoktatás fontos szereplőinek köréből” – szögezte le Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, a kulturális bizottság alelnöke.
Az MSZP levélben fordul Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal.
Az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban – közölte Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője.
A zöldpárt szerint a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert, és most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat.
(Borítókép: Navracsics Tibor. Fotó: Szabó Réka / Index)