Kriminológus szakértők szerint a héten történt újbudai gyilkosság a rendszerváltás óta a tizenharmadik rendőr-gyilkosság volt Magyarországon. 2016-ban rázta meg utoljára az országot egy rendőr erőszakos halála.
2016 október 26-án történt a rendszerváltás óta a tizenkettedik rendőrgyilkosság, amelynek elkövetőjét, Győrkös Istvánt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a csütörtök esti újbudai a tizenharmadik.
Az újbudai rendőrgyilkosság elkövetéséért gyanúsított férfiról a házban lakó egyik szemtanú lapunknak elmondta, hogy sűrűn járt le a közeli edzőterembe, gyakran nyúlt szerekhez is, szeretett kötözködni.
Németh Zsolt kriminológus szerint a legtöbbször fegyverrel oltják ki a rendőrök életét, de a gázolás sem ritka. A késelés viszont legutoljára 1992-ben volt rá példa.
Nem gyakori dolog, hogy rendőröket megölnek egyébként a világon sehol sem. Amerikában halljuk, hogy gyakoribb, ahol valószínűleg a rendőrök kicsit kíméletlenebbül vagy könyörtelenebbül lépnek fel
– mondta a kriminológus az ATV-nek. Szerinte az ilyen tragédiák ritkasága miatt talán a szakma sincs felkészülve a halálos támadásokra.
Nem jellemző a rendőri munkára az hogy itt harcolni kell és le kell fektetni az embereket meg harcképtelenné kell tenni, lehet hogy erre sem vagyunk eléggé érzékenyek
– fogalmazott Németh Zsolt. Hozzátette, bár nem ismeri az intézkedés körülményeit, egy zavart emberhez általában orvost is ki szoktak hívni, illetve hivatalosan ki is kell küldeni a rendőrök támogatására.
Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint is általában zavart állapotban követik el a hasonló cselekményeket. „Egy ilyen gyilkosság hátterében az esetek többségében kóros elmeállapot áll” – mondta Makai Gábor, aki úgy magyarázta, hogy annyira beszűkül az illető tudata, hogy nem tud józanul gondolkodni. Az elkövetők gyakran próbálják elérni, hogy a bíróság ne tekintse őket beszámíthatónak.
„Igazságügyi pszichiáter és igazságügyi pszichológus fogja vizsgálni, ők meg tudják és higgyünk abban, hogy meg tudják állapítani hogy ez az ember ott abban a helyzetben beszámítható volt-e vagy sem” – folytatta Makai.
Ha kiderül, hogy beszámítható volt a gyilkos, a büntetőjog sokkal súlyosabban bünteti a hivatalos személyek elleni erőszak miatt is. Az újbudai gyilkosság elkövetőjét is ez alapján kap ítéletet.
Civil személy sérelmére elkövetett emberölés alapesetben 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ezzel szemben a hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés az egy minősített esetnek tekinthető, ezáltal szigorúbb, 10-től 20-évig vagy akár életfogytiglanig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény
– árulta el Király Enikő, büntetőjogi védőügyvéd.
A megkérdezett szakértők mind úgy vélik, hogy egy ilyen tragédia és az országos gyász akár növelheti is a rendőri pálya népszerűségét, hiszen megerősíti a rendőri pálya fontosságát azáltal, hogy tudatosul az emberekben, hogy a rendőr a civilek életét védi.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)