„Erre statisztikai adatok is vannak, még az Egyesült Államokban állapították meg, hogy a támadó 2,75 százalékos előnyben van a rendőrökhöz képest, egyrészt mert tud a szándékáról, másrészt pedig cselekedeteiket nem jogszabályi keretek határozzák meg, úgy, mint a hivatalos szervek esetében” – ismertette az Indexnek Végh József. A kriminálpszichológus elmondása szerint a lőfegyvernél a késes támadás veszélyesebbnek tekinthető.

Mire észreveszi a sértett vagy a társa, addigra már sok esetben sérülés történt. Ezzel szemben a pisztoly elsülése előtt nagyobb arányban képes a másik fél reagálni

– fejtette ki. 

A rendőrök számára pszichológiai tréningeket összeállító szakember arra a kérdésünkre, hogy fel lehet-e készülni arra, hogy társukat a szemük láttára éri súlyos vagy halálos támadás, elmondta: kiképzésük része, hogy megtanuljanak az adott helyzetben szakszerűen és ne emocionálisan reagálni a váratlan szituációkra. „Az érzelem vezényelt cselekedet alatt nagyobb a hibalehetőség” – emelte ki. 

A lélektaktikai tréningek során éles helyzeteket szimulálnak, amelyek azt szolgálják, hogy ne az érzelmi gondolkodás, hanem hivatásuk szabályai szerint reagáljanak. Ezt a tréninget negyedévente el kell végezni, hogy az ösztönös cselekedeteket felülírva tudjanak a tisztek viselkedni az akciók során. „Sok olyan neurológiai programot kell újraírni, mint például az a genetikai ösztönünk, hogy ember embernek nem olthatja ki az életét, ugyanakkor a fegyveres támadók ártalmatlanítására szükség lehet, a protokoll szerint nem halált okozó sérülésekkel” – részletezte a szakértő. 

A szoljon.hu értesülése szerint az újbudai rendőrgyilkosság elkövetője összefüggésbe hozható azzal a pár nappal korábban Szolnokon történt esettel, amikor egy férfi bombamerénylettel fenyegetőzött egy honvédségi épület előtt. A kriminálpszichológus ezt úgy értékelte: ha valóban ugyanaz a két eset elkövetője, akkor úgy tűnik, hogy azért provokálta többször a fegyverrel rendelkező hivatalos szerveket, mert ki akarta végeztetni magát. 

Végh József azzal kapcsolatban, hogy változtat-e valamit a rendőri intézkedési protokollon az, hogy mentális betegség vagy tudatmódosító szerek okozzák a zavartságot, elmondta, ugyanúgy kell fellépniük a tiszteknek.

A drog vagy az alkohol szintén az agyi folyamatokra hat, és a felszívódás bizonyos fázisában akár elmebetegség tüneteit is produkálhatja

– részletezte a kriminálpszichológus, aki szerint a rendőrök számára az adott helyzetben fontosabb azt felismerni, hogy valódi fenyegetésről van-e szó, és ez alapján cselekedni. 

Mint ismert, Sz. Szilárd abban a házban élt, ahol az eset történt, így – a szakértő szerint – az ott lakók is komoly veszélyben voltak. Kérdésünkre, hogyan lehet felismerni, ha egy ember a környezetünkben veszélyes lehet ránk nézve, elmondta, több tünet is utalhat erre. „Érzelmi, gondolkodási és viselkedési zavar együttese jellemzi az elmebetegeket, például ha valaki nem az időjárásnak megfelelően öltözködik, ápolatlan, mereven nézi az embert – fejtette ki a szakértő, aki hozzátette, hogy ha a mentális zavartság mellett fenyegető módon közelít másokhoz vagy hozzánk az illető, az aggodalomra adhat okot. – A beszéd számára önkifejezés, nem pedig kommunikáció, azaz nem tudja elmondani, hogy mit fog tenni, de tisztában van vele – magyarázta. Végh József azt is elárulta, hogy régebben rendőrként számos ilyen személlyel találkozott, de a laikusoknak nehéz eldönteniük, hogy közülük ki képes valódi agresszióra. – A zavartan viselkedő embertől jobb, ha távol tartjuk magunkat” – tanácsolta a kriminálpszichológus.

(Borítókép: Rendőrök és mentők Budapest XI. kerületében, egy Lecke utcai társasház előtt 2023. január 12-én éjjel. Fotó: Mátyus Tamás / MTI)