Eredményes évet zárt 2022-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Célkörözési Osztálya. 15 ezer napot ültek le azok, akik nem akarták leróni pénzbüntetésüket, bujkálni pedig csak ideig-óráig lehet.
Még mindig sokan gondolják úgy, hogy a boldogulás egyik lehetséges útja, ha semmibe veszik a törvény betűit. Kit az ingatagon magyarázható szükség, kit a könnyebb megélhetés reménye vezet a bűn útjára, de kéz a szívre, hosszú – sőt igen gyakran rövid – távon a legtöbben legalább egyszer bebuknak, csak nagyon keveseknek adatik meg az olyan bűnözői karrier, ahol sikerül végig a homályban maradni.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdai sajtótájékoztatója is emellett tett tanúbizonyságot.
Célkörözési osztályunk 2022-ben rendkívül sikeres évet zárt
– mondta kezdésként Sulyok Viktor János rendőr ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának vezetője.
Ez a számok nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy tavaly a célkörözési osztály munkatársai 807 embert kaptak el elfogatóparancs alapján. Ezzel összesen 1061 körözési eljárást zártak le. A számok közötti eltérést a logika és a valóság szerint az indokolja, hogy több olyan bűnelkövetőt is lekapcsoltak, akik ellen nem is egy körözés volt érvényben, ezért nekik különösen indokolt volt, hogy állandóan a hátuk mögé nézzenek. A jelek szerint viszont hiába.
Sulyok Viktor János elmondta: a célkörözési osztály a feladat ellátása során titkos információgyűjtések, illetve köztereken akciók szervezésében igyekszik akár több éve bujkáló, több körözéssel rendelkező bűnözőket felkutatni.
Ez azért is fontos számukra, mert ezek a személyek jellemzően az elfogatóparancs ideje alatt – miután nem kezdték meg a rájuk kirótt büntetés letöltését – további törvénysértéseket követnek el, ezért mindenki számára csak hasznos, ha mielőbb rács mögé kerülnek.
A rekorderünk ellen 16 elfogatóparancs volt érvényben
– mondta a rendőr ezredes, hozzátéve, ez erősen kétes rekord.
A felsorolásból kiderült, hogy a tavalyi csúcstartó nem volt válogatós, a számláján az ittas vezetéstől kezdve a lopáson, jármű önkényes elvételén át közúti baleset okozásáig egészen szélesre sikeredett a paletta.
Az is elhangzott: még mindig sok az olyan, körözés alatt lévők száma, akik ellen akár hétkilenc elfogatóparancs van érvényben. Általában két-három éves büntetési tételek azok, amelyek végrehajtására nem vonultak be tavaly az elfogottak. Az itteni rekorder összesen több mint kilencévnyi büntetést halmozott fel, amit embercsempészésből és egyéb büntetési tételekből hozott össze.
A rendőr ezredes kiemelte: feladatellátásuk során gyakran társszervekkel, valamint a bűnügyi vezetési osztállyal hajtják végre az elfogásokat, emellett vidéki kollégáikkal is együttműködnek, ha szükséges.
Megnézték azt is, a nem szerinti leosztás hátha mutat valami érdekességet.
Jóval magasabb számban fogtunk el férfiakat, tehát ez természetszerűen abból is következik, hogy eleve az adatbázisban is sokkal több férfit köröznek
– mondta Sulyok Viktor János. Ez konkrétan azt jelenti, hogy tavaly 675 férfit és 132 nőt fogtak el az osztály munkatársai, ami nem csupán azt jelenti, hogy bőven volt feladat, hanem azt is, hogy az eredményességgel sincs gond.
Összesen 228 embert fogtak el amiatt, mert a számukra kiszabott pénzbüntetést nem fizették meg. Ez közel ötvenmillió forintos tételnek felel meg. Többen közülük gondolkodóba estek, majd 133-an úgy döntöttek, inkább mégis fizetnek, mert mindenhol jó, de azért mégis jobb a saját otthonban álomra hajtani a fejüket. Ezzel összesen 28 millió forintnyi tartozást róttak le. A maradék 95 ember viszont úgy döntött, inkább ül néhány napot vagy hetet, de nem fizet.
A célkeresési osztály tevékenységébe szorosan tartozik a gyanús eltűnések vizsgálata.
Sulyok Viktor János elmondta: tavaly több mint 170 eltűnéses eljárás volt folyamatban. Ezekből igyekeznek leválogatni azokat a gyanús körülménnyel rendelkező körözéseket, amelyek esetleg túlmutatnak magán az eltűnésen, azaz nem zárható ki, hogy súlyos bűncselekmény áll a háttérben.
A rendőr ezredes kifejtette: ha az adott személy eltűnés előtti magatartása ellentmond annak, ami egyébként az eltűnés körülményeiből adódna, az azt jelentheti, hogy valakinek érdekében áll, hogy ne találjanak rá. A legjellemzőbb ezekre az esetekre az üzleti, pénzügyi, elszámolási vita.
Tavalyi két ilyen ügyünk volt, amiben sajnos sikeresek voltunk
– mondta a rendőr ezredes, hiszen az eredményt beárnyékolja az, hogy az eltűntekre nem élve találtak rá.
Ezekről az ügyekről egyelőre még nem szolgálhatott információkkal, hiszen az eljárás még folyamatban van, de korábbi eseteket említett.
Az egyikben egy újpesti építkezési vállalkozó felesége jelentette be, hogy előző reggel férje elindult az üzlettársaival találkozni, akikkel elszámolási vitája volt. Az újpesti nyomozók elég szemfülesek voltak ahhoz, hogy soron kívül értesítették a célkörözési osztályt. A gyanú be is bizonyosodott. Egy nap alatt sikerült a környezetből olyan tanúkat felkutatni, akik igen hamar saját magukkal is ellentmondásba keveredtek. Három ember ellen különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt indítottak eljárást.
A másik hasonló ügy azért volt érdekes, mert ez egy vidéki történet volt. Egy nő jelentette be édesanyja eltűnését. Pár napja nem tudott vele beszélni, csak SMS-ben. Ez még nem lett volna ok a gyanúra, csakhogy ezek a szöveges üzenetek merőben eltértek attól, ahogy a bejelentő édesanyja írni szokott. Miután az édesanya lakcíme budapesti volt, így a megkeresést megküldték a IX. kerületi rendőrkapitányságra, akik értesítették a célkörözési osztályt. A nyomozók felkeresték a nő élettársát, aki már az első beszélgetések során teljesen ellentmondó állításokat fogalmazott meg arról, hol lehet a keresett nő.
Nem tétováztak sokat, egy halottkereső kutyával mentek a helyszínre, és sajnos a szomszéd telken megtalálták az eltűnt nő elásott holttestét.