A vitaest leírása alapján előzetesen ezt a kérdést tervezték körbejárni a felek: „Orbán Viktor kormányra kerülése után meghirdette a keleti nyitást, azonban az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta vitákat vált ki, hogy mennyire kell Magyarországnak kelet felé nyitnia. Van azonban élet Oroszországon kívül is, hiszen a kormányfő a közelmúltban a türk államokkal és Erdogannal is találkozott. Hogyan alakul a Kelet-politika a háború óta, és mi a keleti kapcsolatok jövője?”.

Elhibázott volt-e a keleti nyitás? – hangzott a vitaest első kérdése. Menczer Tamás válaszát azzal kezdte, furcsa lenne, ha azt mondaná, hogy elhibázottnak tekintik a keleti nyitás politikáját. Kifejtette, 2015 óta dolgozik a Külügyminisztériumban, akkor kezdődött a migrációs válság, később jött a koronavírus-járvány, majd a háború. Ilyen helyzetben azt nevezte a legfontosabbnak, hogy definiálják, mi a magyar érdek: a migrációnál a biztonság, a koronavírusnál az emberéletek mentése, a háborúnál a béke.

Külgazdasági fókuszú, nem eltartott kisujjal szalonokban diskurálós külpolitikát visznek. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország minden évben beruházási rekordot és exportrekordot dönt, egészséges beruházási szerkezet mellett. Beruházások nélkül – folytatta – nem lenne fenntartható „a világon egyedülálló” családtámogatási rendszer, vagy nem lenne például 13. havi nyugdíj.

A keleti nyitás sikeres és folytatandó stratégia

– hangsúlyozta Menczer Tamás.

Tompos Márton azzal indított, hogy a kormány 2012 környékén hirdette meg a keleti nyitás politikáját, de ha megnézzük a 2014–2021 közötti számokat, akkor azt látjuk, hogy a V4-ek között a legkisebb volt a magyar bővülés keleti irányba. Menczer Tamás más számokkal készült, és jelentősen magasabb keleti irányú magyar bővülést említett, mint a Momentum képviselője.

Tompos Márton szerint, ha az volt a deklarált cél, hogy csökkentsük a nyugati függőségünket, akkor az nem történt meg. „A keleti nyitást helyes iránynak tartja?” – kérdezte Menczer Tamás vitapartnerétől. A momentumos politikus ebben a formában nem tartja helyesnek, de

a keleti nyitás létezhetne mint transzparens és politikai áldozatot ilyen szinten nem vállaló konstrukció.

Menczer Tamás világossá tette: a cél nem az volt, hogy a nyugati irányú export csökkenjen, vagy azt ne növeljék, keleti és nyugati irányba is nőtt a magyar export.

A keleti nyitás nem nyugati zárást jelent, hanem azt, hogy minden irányba – délre is – építünk gazdasági kapcsolatokat

– hangsúlyozta az államtitkár, jelezve azt is, hogy a beruházásokért öldöklő verseny folyik a piacon.

„A drága jó baloldali kollégák…”

Menczer Tamás részletezte, hogy minden irányba igyekeznek a diplomáciai, kulturális és politikai kapcsolatok mellett gazdasági kapcsolatokat is építeni. A külgazdaság fókuszú külpolitika nem kizárólag keleti, hanem nyugati és déli irányba is megy, jelentős mértékben kiegészülve az energetikai beszerzéssel.

Tompos Márton azzal egyetért, hogy globális nyitásra van szükség. Úgy gondolja, hogy ezt három területre érdemes felosztani: külkereskedelem, külpolitika és biztonságpolitika. A mérleg egyik serpenyőjében ott vannak a beruházások és az export, a másik serpenyőjében pedig az, hogy ez mibe kerül. A képviselő szerint kérdés, hogy „azok a gesztusok, amelyeket az Orbán-kormány gyakorol Oroszország felé, mennyire fizetődtek ki”. A Momentum politikusa a külügyi szerverek feltörését is megemlítette, hozzátéve, „így nehéz kölcsönös tiszteletről beszélni”.

Menczer Tamás a szerverek feltörésére úgy reagált, hogy sokan támadják ezeket, „sokan akarnak sok mindent tudni, ez egyáltalán nem meglepő, a magyar szakszolgálatok feladata az infrastruktúra védelme”. Megjegyezte azt is, hogy Angela Merkelt „kik hallgatták le, nem az amerikaiak voltak?”.

Az államtitkár kiemelte, magyar szemmel és magyar fejjel gondolkodik, a magyar érdeket képviseli, minden nemzetközi együttműködésnél azt mérlegelik, hogy mi a magyar érdek, ha a „pró serpenyőben” több van, akkor lépnek, ha kevesebb, akkor nem lépnek.

A drága jó baloldali kollégák azt, hogy magyar érdek, a koordináta-rendszerükben nem tudják értelmezni, sosem képviselték, mindig valamilyen igazodási pontot kerestek

– szúrt oda Menczer Tamás a baloldalnak.

Tompos Márton nem venné a bátorságot, hogy kijelentse, képes-e valaki magyar fejjel gondolkodni vagy sem.

Vita az akkumulátorgyárról

A debreceni akkumulátorgyár építése körül kialakult vitával több cikkben is foglalkoztunk. Menczer Tamás az ellenzéki kritikákkal kapcsolatban elmondta, Németországban ugyanez a cég épített gyárat, aminek a szocialista és zöld politikusok tapsoltak.

Tompos Márton az akkumulátorgyár ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy ehhez rengeteg áram és víz kell, miközben Magyarország jelentős részben importálja az energiát, és visszatérő aszállyal küzd. Úgy gondolja, hogy Debrecen helyzetét kell nézni, amikor megítélik a kérdést.

Az államtitkár szerint is fontos megnézni a lehetőségeket és az erőforrásokat, „kétségtelenül nagy vízigénye van egy ilyen gyárnak”. Az ilyen gyárakat azért tartja fontosnak, mert belátható időn belül az új autók többsége valamilyen szinten elektromos módon működik, ez a jövő autóipara, ezért is van óriási verseny a hasonló beruházásokért. A vízigényre vonatkozó aggályokat azzal igyekezett eloszlatni, hogy a gyár 70-80 százalékban szürkevízzel tud működni, ez nem ivóvíz, hanem tisztított szennyvíz.

Elvitathatatlan joga minden embernek, hogy tisztességes válaszokat kapjon a kérdéseire, ez nagyon fontos. A rémhírkeltés, a politikai hisztériakeltés a tények szerint nem megalapozott

– fűzte hozzá Menczer Tamás, hozzátéve: máshol baloldali és zöld politikusok üdvözlik ezeket a beruházásokat, nálunk nem, „ez érdekes politikai kérdéseket vet fel”, de nem akart kitérni a „guruló dollárokra”, mert „a képviselő megró engem”.

Túl magas politikai ár?

A vita későbbi pontján Tompos Márton újra elmondta, a globális nyitás üdvözlendő törekvés, de

a politikai ára, amit az ország fizet, az sok relációban túl magas,

itt többek között a letelepedési kötvények ügyét említette. A Momentum azt javasolja, hogy bármilyen irányú nyitásról van szó, először itthon kell rendet tenni, hogy az oktatásban, az egészségügyben, a szociális politikában, az adópolitikában stabilitás és fejlődés legyen, mert ha képesek stabil környezetet teremteni a cégeknek, azok megtalálják maguknak a piacot, ehhez a humán erőforrásba is be kell fektetni. Tompos Márton úgy véli, hogy az Európai Unió részeként erősebbek vagyunk, és felhívta a figyelmet az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozásról szóló népszavazási eredményekre: a magyar emberek kifejezték, hogy a nyugati közösség tagjai szeretnének lenni.

Menczer Tamás az Európai Unió és a NATO viszonylatában egyetértett, „Magyarország ezeknek a szövetségi rendszereknek a tagja, és az is marad. Ez nem jelenti azt, hogy nincs önálló, szuverén politikánk és külpolitikánk”. Ugyanakkor azt is elmondta, ha Tompos Márton arra gondolt, hogy olyan döntéseket közösen hozzanak meg, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak, akkor az Európai Egyesült Államok koncepcióját fogalmazta meg, amelyet visszautasít. Koncepciószerűen azzal egyetért, hogy rendnek kell lennie egy országban a beruházásokhoz, Magyarországra jönnek a beruházások, ebből azt a következtetést vonta le, hogy politikai és gazdasági értelemben is rend van.

Tompos Márton az európai elköteleződés alatt azt értette, hogy nem próbálnak levetetni orosz oligarchákat a szankciós listákról, vagy nem fürkészeket küldenek vakcinákért, hanem közösen szereznek be. Azt erős logikai ugrásnak látja, hogy a beruházások érkezése bizonyítja, hogy rend van az országban, a beruházók inkább az adókedvezményeket látják és azt, hogy „megvásárolja a kormány a munkahelyeket” a támogatásokkal, ráadásul jelentős részben nem is magyar embereknek adnak munkát, és nem magyar beszállítókkal dolgoznak – Menczer Tamás szerint az ide érkező cégek jelentős részben magyar beszállítókkal dolgoznak.

Menczer Tamás a járványügyi beszerzésekre reagálva rögzítette, nehéz volt a közös beszerzésben részt venni, mert Ursula von der Leyen nem adta meg a telefonszámokat az sms-ekhez – utalva az Európai Bizottság elnökének vakcinabeszerzős ügyére. A fürkészekre vonatkozó megjegyzéssel összefüggésben arról beszélt, hogy orvosokat kértek arra, karácsonykor menjenek Kínába, hogy mielőbb megkezdődhessen a kínai vakcina vizsgálata. A járvány elleni védekezést nem tartja elhibázottnak, és örül, hogy sok minden raktárba került, nem kellett emberéletek mentésére felhasználni, de nem akart volna olyan döntést hozni, aminek következtében valakinek azért nem jut ellátás, mert a kormány valamit nem vásárolt meg. Menczer Tamás mindig büszke lesz arra, hogy egy világjárvány idején a magyar emberekért dolgozhatott, azt határozottan visszautasítja, hogy bárki lopott volna, sőt, ki is kéri magának, az életmentésen dolgoztak minden beszerzéssel.

Hogyan ér véget a háború?

Menczer Tamás az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Tompos Márton korábban többször is a győztes oldal választásáról beszélt, amit Ukrajnának tart.

Ebben a háborúban senki nem győz, itt mindenki veszít, ezért kellene a háborút befejezni

– hangsúlyozta az államtitkár, azzal folytatva, hogy a mindenkit sújtó válság végét egy olyan katonai eredményhez kötni, amiről nem tudják, hogy mikor jön el, nem is tudják, eljön-e, olyan értelemben háborúpárti álláspont, hogy a háború folytatásáról szól, de ők a békét szorgalmazzák.

Tompos Márton erre reagálva közölte, hogy ennek a háborúnak akkor lesz vége, amikor Ukrajna győzni fog. Ezt nem saját maga találja ki, a szakértők mondják azt, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb támadásra van erőforrása. A Momentum képviselője azt szeretné, hogy

az oroszok még ma kitakarodjanak Ukrajnából, és véget érjen a háború.

Menczer Tamás érti, amit vitapartnere mond, de az oroszok ott vannak Ukrajnában, a háborút elítéli a magyar kormány, és azt akarják, hogy ma hallgassanak el a fegyverek, üljenek tárgyalóasztalhoz a felek. Tompos Márton úgy reflektált, hogy nem lehet leülni az asztalhoz, ha valaki az ország egy részét elfoglalja, nem tárgyal a betörővel arról, hogy „a nappali a tiéd lehet”. Menczer Tamás viszont úgy gondolja, a béketárgyalásokat egy politikai döntés alapján meg lehet kezdeni.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)