A globalizációs kihívásokkal szemben kizárólag a precíziós bűnmegelőzés lehet hatásos – nyilatkozta az Indexnek Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója. A tábornok szerint akkor vagyunk hatékonyak, ha megtanulunk globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni.
„A 2000-es évek elején bekövetkezett digitális ősrobbanás gyökeresen átalakította életünket, amely – számos előnye mellett – újabb kriminális veszélyeket jelent” – nyilatkozta az Indexnek Garamvölgyi László. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) kommunikációs igazgatója szerint a fejlődés megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, amely vonatkozik az űrtechnológiára is.
„Európában először az NBT kezdte meg az űrprevenció kidolgozását, amelynek értelemszerűen az első lépése a rizikófaktorok, a kriminális kockázatok azonosítása és elemzése volt” – mondta az igazgató, aki hozzátette, ezért vették fel a kapcsolatot Ferenczi Orsolya űrkutatóval.
A hidegháborúhoz hasonlóan a 21. század első felében is folyik a birodalmak versengése. Jelenleg nem az Egyesült Államok és a Szovjetunió rivalizál, mert utóbbi helyett Kína a nagy befutó.
Nemcsak a világűr kolonizálása, hanem az űrfegyverek rendszerbe állítása is zajlik. Például mostanra már majd’ annyi katonai műhold van, mint polgári célú
– állította Garamvölgyi László, aki hozzátette, értelemszerűen számos visszaélés, csalás és szélhámosság is jelen van.
„Elég arra utalni, hogy az űreszközöket manipulálják, frekvenciát lopnak, de sorozatosak a holdbéli – de már a marsi – telkek parcellázása, ami persze nagy kamu” – tette hozzá Garamvölgyi László. Szerinte a csalók mindig a hitelesség és a hivatalosság látszatára törekszenek: van publikus alapja a dolognak, hiszen épp most civakodik Amerika és Kína a Hold „kisajátításán”, miközben – a nemzetközi jog szerint – senki nem szerezhet égitesten tulajdonjogot.
A kommunikációs igazgató szerint 15-20 évvel ezelőtt jelentek már meg olyan dolgozatok, amelyek a 21. századot kockázattársadalomként írják le (Ulrich Beck), vagy reflexív társadalomként (Anthony Giddens). Ezek lényege, hogy újabb és újabb rizikófaktorok jelennek meg, amelyek biztonsági kockázatot jelentenek. Giddens ezért mondta, hogy a társadalom tagjainak folyamatosan figyelnie kell a rizikófaktorokat, gondolkodni és reagálni a veszélyek elhárításával.
Más gondolkodók – például Stephen Hawking – továbbmentek, hangsúlyozva, hogy gellert kapott az evolúciónk, és az egész rasszal baj van. Hawking két dologtól féltette az emberiséget: egyfelől a genetikailag kódolt, zabolátlan erőszaktól, másrészről a mesterséges intelligenciák esztelen és kontroll nélküli alkalmazásától.
„Kétségtelen a 21. század emberének számos globalizációs kihívással kell szembenéznie: gazdasági, energia-, klíma-, társadalmi válságok, háborús konfliktusok, migráció, terrorizmus, édesvízkészletek elapadása és persze a kriminalizáció. Világos tehát, hogy többkomponensű nehézségről van szó, ami társadalomlélektani szempontból eléggé veszélyes” – mondta Garamvölgyi László, aki szerint hozzá kell még vennünk azt is, hogy a civilizáció degenerálódik és – ebből következően is – demoralizálódik. „Summa summarum, a globalizációs kihívásokkal szemben kizárólag a precíziós bűnmegelőzés, a minőségileg hatékony prevenció lehet hatásos.”
A kormány 2013-ban fogadta el – egy széles körű társadalmi vita után – a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát (NBS), amelynek végrehajtásával a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot bízta meg. A dokumentum illeszkedik és kapcsolódik valamennyi stratégiához (ifjúsági, drog-, sport-, vidékfejlesztési stratégia stb.) Az NBS meghatározta a társadalmi beavatkozási területeket, így kiemelten foglalkozik a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az időskorúak védelmével, a települések biztonságával és a reintegrációval. „Tekintettel arra, hogy az NBT a bűnmegelőzés csúcsszerve, így a tanácsban valamennyi állami szerv, minisztériumok, közbiztonsági-rendvédelmi szervek, polgárőrség, civil szervezetek delegáltjai ott vannak, akik a prevencióban érdekeltek” – ismertette az igazgató.
Szerinte a cél nyilvánvaló: a bűnalkalmak mérséklésével, az áldozattá válás megelőzésével és a bűnismétlés akadályozásával csökkenteni a bűncselekmények számát, valamint javítani az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét és fejleszteni a bűnmegelőzés kultúráját.
Akkor hatékony a prevenció, ha megtanulunk globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni
– mondta az igazgató. Az NBT-nek számos programja fut, valamint több bűnmegelőzési projektet támogatnak. „Nemrégiben elnyertük az Európai Bűnmegelőzési Fődíjat. Büszkélkedhetünk azzal is, hogy a Csalóakadémia kisfilmsorozatunkat már több mint másfél millióan látták. Megjelentettünk bűnmegelőzési meséket, bűnmegelőzési »krimiket«, és a világon először elkészítettünk Taurin Trauma címmel, egy bűnmegelőzési musicalt, amely most is a Móricz Zsigmond Színház repertoárján van.”
Nils Christie norvég kriminológus már 1978-ban megállapította, hogy a hatályos büntetőjogi eszközök képtelenek a bűnözés kezelésére. Szerinte szabadságvesztéssel már nem lehet a megrögzött, visszaeső bűnözőket fenyegetni, mert hatástalanok. Ő a bűnmegelőzés fontosságát preferálta. Az ókor egyik legnagyobb sztoikus filozófusa, Lucius Annaeus Seneca már megfogalmazta a lényeget: ha megtörténik egy bűncselekmény, azzal már nem kell foglalkozni, a tettest meg kell büntetni, de arra kell törekedni, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.
„Tőrőlmetszett prevenciós gondolatok” – vélekedett a tábornok, aki szerint pontosan Cesare Beccaria olasz kriminológus – az 1764-ben megjelent Bűnökről és büntetésekről című könyvében – fogalmazza meg, hogy a bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. Azóta ez a bűnmegelőzés szlogenje. „Könnyű belátni, ha egy bűneset megtörténik, akkor nyomozni kell, felderíteni, elfogni a tettest, vádat emelni, bírósági eljárást lefolytatni, a büntetést végrehajtani, de ha megelőzzük, akkor ez mind megspórolható.”
(Borítókép: Garamvölgyi László. Fotó: Bálint Csaba)