A hétközi kormányülés után a miniszterelnök péntek reggel fél 8-kor interjút adott a Kossuth rádióban. A kormányfő beszélt a háborúról, nemzeti konzultációról, Brüsszelről, szankciókról, ellenzékről, Soros Györgyről, a gazdaságról és az inflációról.
Orbán Viktor miniszterelnök január 27-én, péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt
A miniszterelnököt először arról a szerdán született döntésről kérdezték, amelynek értelmében Ukrajna német Leopard, illetve amerikai Abrams-típusú harckocsikat kap külföldről. A döntés után az ukránok azt is jelezték, hogy most már a vadászrepülő elküldését szeretnék elérni.
Orbán Viktor azt mondta: „Úgy kezdődött, hogy a németek azt mondták: csak sisakokat adnak, ők egy háborúba nem küldenek az élet kioltására alkalmas eszközöket. Már a harckocsiknál járunk. Ha az ember nem jelöli ki egy konfliktusban a határait, belesodródik” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő visszautalt arra is, hogy a héten a német külügyminiszter arról beszélt: az Európai Unió már hadat visel Oroszország ellen. Mint mondta, szerinte ennek a mondatnak azért nincs jelentősége, mert mindez nem a nyilatkozatokon múlik.
Hogyha te fegyvert küldesz […] akkor mondhatsz, amit akarsz, mindegy, te mit nyilatkozol, te benne vagy a háborúban
– fogalmazott Orbán Viktor, aki úgy véli: ha az ellenzék győzött volna a 2022-es választáson akkor „mi is elküldtük volna a tankjainkat, és mi is nyakig benne lennénk a háborúban”, mint fegyverszállító felek. „Éles nemzeti érdekünk van, ami azt adja ki, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból; a magyar emberek a békét választották. Ez egy olyan konfliktus, amit lokalizálni kellene, nem nemzetköziesíteni” – tette hozzá a kormányfő.
Mint fogalmazott, mindkét oldalon százezres nagyságrendben halhattak és sérülhettek meg a katonák közül. „Elemi emberi, erkölcsi érzék is azt követeli, hogy mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy befagyjon a front, legyen tűzszünet, kezdődjenek tárgyalások.”
A miniszterelnök szerint nemzetközi téren nagy nyomás van a magyar kormányon, hogy Magyarország belépjen a háborúba fegyverszállítóként. Mint fogalmazott: „Ütnek, vernek, rúgnak, harapnak bennünket.”
Orbán Viktor ezután tért ki a gazdasági válság és a brüsszeli szankciókról tartott nemzeti konzultáció kérdésére. Felidézte, hogy 2010-ben is szembesültek már azokkal a dilemmákkal, amelyekkel most szembenéznek. Szerinte akkor kulcskérdés volt, hogy a kormány folyamatosan maga mögött tudhassa a többség támogatását, ehhez módszereket kellett találni, közben pedig az alkotmányt is újra kellett írni, mert ez szerinte történelmi hiányosság volt.
Mint mondta, azokban az években gondolták ki a nemzeti konzultációt. A legfontosabb kérdésekről azóta rendszerint megkérdezték az embereket, ami szerinte „egy nagyon komoly demokratikus teljesítmény”. Úgy véli, nincs jelentősége annak, hogy a szankciós konzultációt hányan töltötték ki.
Ha nem élt vele, az azt jelenti, hogy rábízta a dolgot a többiekre. Pontosan elegendő ez az 1,4 millió ember ahhoz, hogy értsük, mit akarnak a magyarok
– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a nemzeti konzultáció szerinte egy hungarikum.
A miniszterelnök ezután úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben a nukleáris energia kérdése is terítékre kerül, nagy csatára számít, és abban a küzdelemben is segítséget jelenthet a konzultáció, amiből egyértelműen kiderül a magyar emberek véleménye.
Hozzátette: a brüsszeli tárgyalóasztalnál nem az az 1,4 millió ember ül, aki kitöltötte az ívet, hanem a miniszterelnök – őt kell legyűrni, és a kérdés az, hogy hagyja-e magát legyűrni a magyar miniszterelnök, függ a konzultációtól is. Arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy a brüsszeli tisztviselők szerint kevesen vettek részt a konzultáción, Orbán Viktor azt mondta: „megtisztelő, hogy van véleményük a belpolitikáról”, de amit ők mondanak, az nem oszt, és nem szoroz.
A kormányfő úgy véli, a szankciók „az ukránoknak nem segítenek, az oroszokat nem kényszerítik térdre, viszont iszonyatos károkat okoznak nekünk, magunknak”, Európának és Magyarországnak is.
Mint mondta, a németek már készítettek egy számítást arról, hogy a háború, és azzal együtt a szankciók, mekkora veszteséget okoznak Németországnak. Ők arra az eredményre jutottak, hogy idén 175 milliárd euró lesz a vesztesége a német gazdaságnak.
Én megkértem a mieinket, hogy egy hasonló módszertannal számolják ki, mit jelent Magyarországnak a háború és a szankciók. És arra jutottunk, hogy ebben az évben Magyarország el fog veszíteni 3764 milliárd forintot. Ez az elmaradt növekedés, a magyar nemzeti össztermék [GDP] 4,8 százaléka
– mondta Orbán Viktor, aki szerint ez az összeg majdnem akkora, mint az összes magyar állampolgár által befizetett személyi jövedelemadó, és a magyar emberek is értik, hogy mekkora károkat okoznak a szankciók, ezért utasítják el azokat.
A kormányfő szerint a külföldi, „globalista, liberális” médiumok nem veszik figyelembe azt, hogy az emberek ellenzik a szankciókat. Szerinte Magyarországon ez nem így van, és „mi egy sokszínű médiaszabadságban élünk”, mert idehaza van bal- és jobboldali sajtótermék is, amelyek másképp írnak a háború kérdéséről. Ezzel ellentétben szerinte a német sajtóban mindenhol egyhangú, a háborút támogató álláspontokat lehet olvasni.
Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy mit gondol a „guruló dollárok”, az ellenzéki pártok és médiumok külföldi támogatásának ügyéről. Orbán Viktor szerint az utóbbi hónapok legfőbb tanúsága az volt, hogy nemcsak dollárbaloldal, hanem dollármédia is létezik.
Ideje, hogy ezzel szembesüljünk mindannyian. Talán nem árt a baloldali szavazóknak sem, nem árt nekünk sem, jobboldaliaknak, mert lehetne bizonyos kérdésben együttműködniük baloldaliaknak és jobboldaliaknak […], és az emberek számára különösen fontos, hogy tudják, melyik hír mögött milyen pénzügyi megfontolások húzódnak meg
– mondta Orbán Viktor, aki szerint a támogatási rendszer a Soros-hálózat jegyeit hordozza magán, „Soros-technikával” működik.
Végül, a jelenleg is zajló nemzetbiztonsági vizsgálatról beszélve a miniszterelnök hozzáfűzte: „Nyilván a pénz forrásánál is meg fogjuk találni ezt a derék magyar honfitársunkat, Soros Györgyöt.”
Orbán Viktor szerint az infláció ellen már beadták a gyógyszert, a vakcinát a magyar gazdaságnak.
Én úgy számolok, hogy valamikor február-március tájékán a láz, az inflációs láz csökkenni kezd […]. Az év végére, 2023 decemberében az infláció egy számjegyű lesz. Ez egy küzdelem, az inflációt nem nézni kell, hanem tenni kell ellene
– mondta Orbán Viktor, aki szerint a jegybank és kormány összehangoltan dolgozik az infláció csökkentésén, és ennek eredményét az emberek is látni fogják a következő hónapokban, és arra kérte őket, hogy még egy kicsit tartsanak ki, februárig-márciusig.
Az interjú végén leszögezte: olyan szankciókat nem fognak átengedni, amelyek az inflációt növelhetik, és ezért ellenezni fogják az orosz atomenergiára vonatkozó szankciókat is. „Nem fogom hagyni, hogy a nukleáris energiát bevonják a szankciók körébe. Ki van zárva” – zárta a beszélgetést a miniszterelnök.
A teljes beszélgetés itt meghallgatható:
A kormányfő legutóbb január 13-án, pénteken adott interjút a rádióban, akkor megemlékezett az Újbudán halálra késelt rendőrről, és leszögezte: a kormány gondoskodni fog a gyászoló családjáról.
Két héttel ezelőtt kiemelte, Magyarország nem megdermedni akar, hanem aktívan válaszol a kihívásokra. Többek között védelmi vonal kiépítésével, itt példaként a rezsivédelmi alap bevezetését említette. A kormányfő két fontos célt megfogalmazott 2023-ra: mint fogalmazott, az év egyik legfontosabb feladata, hogy megvédjék a munkahelyeket, valamint az, hogy az év végére egy számjegyűre csökkentsék az inflációt. A miniszterelnök január 13-ai rádiós interjújáról itt olvashat bővebben. Arról, hogy mikor lesz Orbán Viktor évértékelője, itt írtunk; arról, hogy a miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban kötetlen beszélgetésen fogadta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit, itt írtunk.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, pénteki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.
(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádió stúdiójában, ahol interjút adott a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban 2022. július 15-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)