Nyugat-Európában és a tengerentúlon mindennaposak a zsidók ellen elkövetett bűncselekmények, miközben Magyarországon virágkorát éli a zsidóság – állítja az Indexnek adott interjúban Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke.
A főrabbi az Indexnek arról is beszélt, hogy
David Nirenberg amerikai történész egy cikket publikált a The Wall Street Journalben, ahol a magyar miniszterelnököt antiszemitának nevezte. Ön nyílt levélben visszautasította a vádat. Érkezett válasz?
Meglepően gyorsan érkezett, ami nagy örömmel töltött el. Bevallom, egyáltalán nem számítottam válaszra. Azt hittem, hogy csak egy levél lesz az esszé írójának a postaládájában. David Nirenberg megköszönte az észrevételeimet és a véleményemet az írásával kapcsolatban. Úgy érzem, pozitív viszonyban váltunk el. Megerősítettem – ahogy a nyílt levelemben is tettem –, hogy bármilyen hasonló kérdésben, ami a magyarországi zsidóságot érinti, mind magánemberként, mind főrabbi mivoltomban szívesen állok rendelkezésére.
Időnként néhány nyugati szerző antiszemitizmussal vádolja meg az Orbán-kormányt, illetve magát a miniszterelnököt. Miért?
Ez leginkább a nyugati sajtóra jellemző, bár láttam már ilyen cikket magyar szerző tollából is, aki egy elég komoly pozíciót tölt be a magyar zsidóság életében. Lehet keresni a hibákat, de miért kell rögtön az EU-hoz vagy a nyugati sajtóhoz futni árulkodni? A problémát az okozza, hogy a zajos, sokszor felszínes és kicsinyes hangok jutnak el a nemzetközi sajtóba, és a megfelelő tudás hiányában hiányos és káros cikkek születhetnek. Többször kérdezték már tőlem külföldiek, hogy létezik-e Magyarországon rendszerszintű antiszemitizmus. Egyértelműen nem volt a válaszom. Sőt, magyar zsidóként sokkal inkább biztonságban érzem magam, mint a világ más részein.
Miért nem beszélnek a nyugati világ antiszemitizmusáról, ami leginkább anticionizmusban és Izrael-ellenességben nyilvánul meg?
A Simon Wiesenthal Központ szerint 2022 legsúlyosabb antiszemita incidensei az ENSZ-hez és Kanye Westhez köthetőek. Manapság ott tart az – önmagát fejlett nyugati társadalomként definiáló – Amerikai Egyesült Államok, hogy együtt említik az ENSZ-t és egy, a trágár szövegeiről elhíresült rappert. Kanye West szerint „minden embernek van valami értéke, amit letett az asztalra, különösen Hitlernek”. Szeretném hangsúlyozni, hogy Kanye West országában, az ENSZ székhelyén egy olyan dokumentum jött létre, amiben Izraelt a nácikhoz hasonlítják. Nyolc évtizeddel a Holokauszt után az ENSZ a zsidó államot delegitimáló, ám a palesztin terrorizmust legitimáló magatartást mutat. Úgy vélem, ez veszélyes. Sőt, egy friss statisztika szerint Németországban naponta négy antiszemita támadás éri zsidó testvéreinket. Az USA-ban pedig a vallási bűncselekmények több mint 60 százalékát zsidók ellen követték el. Ez csupán néhány adat a sok közül.
Hogyan látja a magyarországi zsidóság helyzetét? És a francia zsidókét?
A magyarországi zsidóság jelenleg új virágkorát éli. A keresztény-zsidó párbeszéd egyre erősebb. A mindenkori kormányzat számtalan kulturális, szociális segítséget biztosított számunkra, különösen az elmúlt bő egy évtizedben. Például nemrég adtuk ki a hatodikos zsidó tankönyvünket, és már készül a hetedikes is. Vagy említhetném még, hogy a Mazsihisz Szeretetkórházában új szárnyat építettek, az egyetemi és kulturális élet is rengeteg támogatást kapott.
De ami ennél is fontosabb: Magyarországon nem kell félni, mert zsidó vagyok. Ez megfizethetetlen. Franciaországban ez sajnos nem így van.
Tudni kell, hogy ott él Európa legnagyobb zsidó közössége, körülbelül 500 ezer fő. Franciaország területe és népessége is nagyobb, mint Magyarországé. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a hódítások korának köszönhetően nagyon sok nép, vallás és etnikum él együtt. Ez bizony nagyobb feszültségeket is tud szülni. Kérdés, hogy egy ennyire nyitott ország hogyan tudja megvédeni az állampolgárait? Nem titok, hogy ott a legnagyobb a bűnözési ráta, és a legszélsőségesebb antiszemita támadásokról is onnan érkeznek a híradások.
Az Európai Unió több, Izraelt elítélő nyilatkozatot is szeretett volna elfogadtatni a tagállamokkal. Úgy tűnik, Magyarország ebben is különutas politikát folytat. Hogyan látja a magyar–izraeli kapcsolatokat?
Benjámín Netanjáhú egy nagy formátumú politikus. Karizmatikusan végigvitte a terveit, dacára a nyugati ellenszélnek. Szerintem az ENSZ-nél és az EU-ban csak azt nézik, hogy harcolnak Izraelben, a miérteket azonban nem – ez komoly gond. Netanjáhúról hiszem, hogy változást hozhat ebben a hosszú idő óta tartó konfliktusban.
Nem vagyok politológus, de ahogy látom, Magyarország egyre közelebb kerül Izraelhez. Ennek több oka is lehet.
Egyrészt Netanjáhú politikája sokban hasonlít a magyar kormányéhoz, másrészt a térség geopolitikailag is kiváló partner. De ami a legfontosabb: számos holokauszttúlélő hagyta el egykor Magyarországot és alijázott, vagyis kivándorolt Izraelbe. Sokan a családjuk miatt visszajöttek, és mindkét országot a hazájuknak érzik. Azt gondolom, ez a közel 80 év egy erős Izraelt, egy erős bástyát jelent számunkra, és ebben kiváló szövetséges Magyarország.
Csaknem egy éve tart az orosz–ukrán háború. Zelenszkij ukrán elnököt a nyugati világ előszeretettel ábrázolja zsidó hősnek, aki megállítja az orosz medvét. Izraelben mégsem rajonganak az ukrán elnökért. Miért?
Erről a Pókember című film jut eszembe, amikor May néni azt mondja: mindenkinek szüksége van hősökre. Való igaz, Zelenszkijt gyakorlatilag most minden közösség szeretné egy kicsit hősnek beállítani. Persze, így vannak ezzel a nyugati zsidó közösségek is, mivel az elnöknek vannak zsidó gyökerei. Ennek ellenére azt gondolom, Izraelnek megvoltak és megvannak a maga hősei, akik éppen ebben a pillanatban is az otthonukat, a hazájukat és a hitüket védik. Nincs szükségük olyan hősökre, akik lehet, hogy jó célért cselekszenek, de közben ugyanolyan pusztulást hoznak, mint az ellenségei. Ebben a harcban nincsenek hősök, csak vesztesek. Zelenszkij a zsidóságától függetlenül legyen hős!
A neológia egy 19. századi, speciálisan magyar zsidó vallási irányzat. A szegedi Lőw Lipótot számos kitűnő rabbi követte. Említhetném Schweitzer Józsefet vagy Schőner Alfréd főrabbikat is, akik az ön mesterei voltak. Merre tovább, neológia?
Jelen pillanatban a neológia nagy átalakulásban van. Fontos, hogy a neológ zsidóság magyarságtudata ne sérüljön, és továbbra is a magyar nemzet részeként értelmezze önmagát. A neológián belül sajnos még vannak belső konfliktusok: olyan erők, vezetők, inkább figurák, akik előszeretettel mennek a neológia alapelveivel szembe. Szomorú, hogy közülük többen – másokat hibáztatva – a zsidó hitélet elleni rossz döntéseket hoznak, amivel széthúzást és belső viszályokat szítanak. Nem szeretnék személyeskedni és neveket említeni, mert most az összetartásnak van itt az ideje. Hiszem azt, ahogy más közösségekben, innen is előbb-utóbb kihullanak azok, akik a közös ügyünk ellen vannak.
Budapesten született 1975-ben. Hagyományőrző neológ családban nőtt fel. Nős, két kisgyermek édesapja. Schőner Alfréd főrabbi tanítványa volt. 2001-ben tanári diplomát szerzett, majd 2005-ben végzett az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen. 2011-ben vallástudományokból PhD-fokozatot szerzett. 2006 óta az alföldi régió (Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös) vezető rabbijaként dolgozik. Scheiber Sándor-díjjal tüntették ki. 2019 óta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége rabbitestületének elnöke, 2020 óta a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZsiMA) neológ zsidó vallási szervezet elnöke.
(Borítókép: Róna Tamás. Fotó: Papajcsik Péter / Index)