Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a háromnapos kihelyezett kormányülés után tartott Kormányinfón ismertette, hogy milyen témákat tárgyalt a kabinet.
A kormányülés első pontja napirend előtti ügy volt, a törökországi földrengés. Gulyás Gergely a magyar részvételről elmondta: eddig összesen 27 túlélőt mentettek ki, és több tucat holttestet találtak. Magyar érintettről nincs tudomásuk, a térségben tartózkodó magyar állampolgárok jól vannak.
A kormány áttekintette a 2030-ig tartó energiastratégiát is. A miniszter kifejtette: a prioritás az atomenergia és a megújuló energiaforrások, napenergiahálózat-fejlesztésre van szükség, valamint a villamos hálózat és az Adria vezeték kapacitásbővítése is fontos.
Gulyás Gergely a teendők közé sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonysági célú fejlesztéseit, zöldtechnológiák alkalmazását, a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztését, az energetikai kutatás, innováció és mintaprojektek támogatását, valamint a Dunai Finomító átállítását többféle forrásból származó kőolajra.
Az energiaszuverenitást szeretnék fokozni, növelnék a belföldi kitermelést. A középületek energiahatékonysági fejlesztését is fontosnak tartják, ahogy a lakosság energiahatékonysági beruházásait is. Az alternatív meghajtású mobilitás is az energetikai terv része, köztük az elektromos buszokkal, a vasutak villamosításával, valamint később a hidrogénmeghajtású buszokkal és nehézgépjárművekkel.
Nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – írtuk korábbi cikkünkben.
Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette:
Lemondtak a miniszterek – Varga Judit, Lantos Csaba, Varga Mihály, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor – az egyetemi kuratóriumokban betöltött tagságukról.
A tárcavezető hozzátette: minden kormányzati tisztviselőnek így kell eljárnia, ez vonatkozik az államtitkárokra, a miniszteri biztosokra és a kormánybiztosokra is, a döntést február 15-ig kell meghozniuk arról, hogy a kuratóriumi tagságot vagy a kormánytisztséget tartják meg.
A miniszter újságírói kérdésre elárulta: egyelőre nem tudják, hogy a polgármesterek maradhatnak-e a kuratóriumokban, mert nem teljesen világos, hogy mit szeretne az Európai Bizottság. A kormány arra is nyitott, hogy a kuratóriumi megbízatás meghatározott időre szóljon, a vonatkozó törvénymódosítást a megegyezés után nyújtják be.
A lapunk kérdésére adott válaszból kiderült az is, hogy
a kormány enyhíteni fogja a szélerőmű-telepítés szabályait, csökkenteni fogják azt a távolságot, ami az önkormányzatok határa és a szélerőművek között lehet.
A debreceni akkumulátorgyár ügyében Gulyás Gergely arról tájékoztatott: 3000 milliárd forint összértékű a beruházás, Magyarországnak mindenképpen megéri, sok ezer munkahelyet teremt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat be kell tartani, akkor szabad megépíteni a gyárat, ha ennek megfelel, ez az állami támogatás előfeltétele.
A külföldi sajtóban megjelent, hogy a magyar kormány 320 milliárd forinttal támogatja a CATL gyárat. A miniszter szerint ez az összeg nem pontos. A népszavazási kezdeményezésekről azt mondta: megvannak a szabályok, ha annak valaki meg tud felelni, akkor népszavazást indíthat, a kormány nem tartja egyébként indokoltnak, a miniszter úgy látja, álhírek jelentek meg a beruházás témájában.
Ütközhet-e a debreceni akkumulátorgyár létesítése olyan társadalmi ellenállásba, hogy lefújják a projektet? – kérdeztük a minisztertől, aki válaszában úgy fogalmazott, hogy nem a társadalmi aggályt tartja a legfontosabbnak, hanem azt, hogy a beruházó, az önkormányzat és a kormányzat tisztázni tudja, hogy semmilyen aggály nem merül fel a beruházással kapcsolatban. Az összes felvetésre legyen világos válasz, és akkor nem lesz társadalmi ellenállás.
Az is elhangzott a Kormányinfón, hogy a debreceni akkumulátorgyár területén nem terveznek különleges gazdasági övezetet létrehozni.
A Völner–Schadl-ügy több hangfelvétele is kiszivárgott az elmúlt időszakban, Gulyás Gergely erre vonatkozó kérdéseket is kapott a Kormányinfón. A miniszter olvasta az erről szóló cikkeket, ezek alapján úgy véli, valóban felmerül annak a valószínűsége, hogy befolyásolták bizonyos végrehajtói állások esetén a kinevezéseket. Az, hogy politikusok támogattak volna jelölteket, és ezek a jelöltek nyertek volna, Gulyás Gergely számára nem derült ki egyértelműen. Varga Judit igazságügyi miniszterrel kapcsolatban aláhúzta: erősebb a bizalom iránta, mint valaha.
Gulyás Gergely arra is emlékeztetett, hogy nem Varga Judit választotta államtitkárnak Völner Pált. A kancelláriaminiszter nem látja, ha elítélik Völner Pált, annak bármilyen következménnyel kellene járnia Varga Judit miniszteri pozíciójára nézve.
Az azt firtató újságírói kérdésre, hogy Varga Judit korábban találkozott-e Schadl Györggyel mint a végrehajtói kamara elnökével, Gulyás Gergely azt válaszolta: minden szakmai kamara vezetőjével rendszeresen találkozik miniszterként Varga Judit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Schadl György esetében ez nem így volt, és még abban sem biztos, hogy ezek négyszemközti találkozók lettek volna. Azt is mondta, hogy a találkozókon stábok vettek részt, de Schadl Györggyel még ez is rendkívül ritkán fordult elő.
Bő egy évvel ezelőtt a kormány azt kommunikálta, hogy a reptér visszavásárlása csúszik, de továbbra is a terv része marad. Mi most a magyar kormány szándéka reptérügyben, tervezik-e még a visszavásárlást, vagy már teljesen letettek róla? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A repülőtér is a kormányülés témái között szerepelt, Nagy Márton miniszter kapott mandátumot a tárgyalásra, a reptér tulajdonlása nemzetbiztonsági kérdés, jelenleg azonban nincs a kormánynak pénze a megvételére.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)