Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki.
Az ügyészség 2022. október 24-én tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2-5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Boros Gábor, a Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyésze a február 17-i előkészítő ülésen a vádat ismertetve elmondta, hogy Schadl György rendszeresen, „fizetésként” adott pénzt Völner Pálnak azért, hogy az akkori államtitkár folyamatosan rendelkezésére álljon.
Völner a vád szerint alkalmanként kettő-ötmillió forintot vett át, és a pénzért „cserébe” közreműködött egyebek mellett abban, hogy Schadl javaslatának megfelelő embereket nevezzenek ki végrehajtónak, illetve vállalta például azt is, hogy állami pályázati támogatást szerez Schadl egyik cége számára.
Az ügyész szerint Schadl maga is pénzt kapott azoktól az emberektől, akiket a végrehajtói pozícióba segített, és összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.
A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza. A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt tíz év, míg Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Az ügyészség indítványozta, hogy beismerés esetén négy terhelt letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást; tizenöt terhelt pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy személy pedig pénzbüntetést kapjon.
A vádirat szerint egyébként vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl egyik bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályosnak tartja, hogy bizonyos médiumok nyomozati anyagokat hoznak nyilvánosságra. Péterfalvi Attila annak kapcsán nyilatkozott az Indexnek, hogy a Schadl–Völner-ügyben a nyomozó hatóság által készített telefonlehallgatások kerültek a nyilvánosság elé. Az elnök szerint ezek az adatok korábban minősített adatok voltak, de a büntetőeljárásban bizonyítékként szolgálnak, így a védelemnek is meg kell ismernie azokat. Az elnök szerint a bűnügyi személyes adatok kezelésére a minősítés megszűnte után is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Ez vonatkozik a sajtó általi közlésre is. „Azok is jogszabályt sérthetnek, akik továbbadják ezeket az adatokat” – tette hozzá. Az is kérdés, hogy az ilyen szenzitív információknak a publikálása befolyásolja-e a folyamatban lévő büntetőügy kimenetelét.
Február 17-én előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-per. Két bírósági végrehajtó már a nyomozati szakaszban, a gyanúsítotti kihallgatása során beismerte bűnösségét.
Az előkészítő ülés elején Völner Pál és a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult, hogy fotók készüljenek róla a teremben, Schadl György viszont ugyanezt megtiltotta. Az elsőrendű vádlott vezető védője, Morvai Attila az ülés elhalasztását kérte, mivel nem kaptak meg minden iratot. A Völnert védő Papp Gábor viszont az ülés megtartása mellett volt.
Az előkészítő ülés első két napján több végrehajtó is beismerte a bűnösségét.
Mindannyian lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, elfogadva ezzel az ügyészség által indítványozott, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésüket, továbbá azt, hogy öt évre eltiltják őket a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól. De bevallotta a bűnösségét a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője, P. Béla István is, így neki várhatóan pénzbüntetés és foglalkozástól való eltiltás lesz a büntetése.
A hatodrendű vádlott, Cs. É. végrehajtó társaitól eltérően nem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogról, ám három pénzátadást elismert. Szintén nem ismerte el bűnösségét a kecskeméti P. házaspár, akik a vád szerint közreműködtek abban, hogy egy alapítványi tulajdonban álló általános iskola megkaphassa a működési engedélyét. Az iskolát fenntartó alapítvány vezetőjének, S. Etelkának az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert azt állította, hogy pénzért segít elintézni a működési engedélyt. A vád szerint a házaspár összesen 1,3 millió forintot vett át. Nem ismerte el a bűnösségét S. Etelka sem, aki elmondása szerint 25 éve dolgozik vállalkozóként, és soha senkinek nem fizetett kenőpénzt, egy „pénzéhes csaló” áldozata. Szintén nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korruptpénzeket Schadl és a végrehajtók közt.
Ügyfelem, R. Róbert harmadrendű vádlott a csütörtöki tárgyaláson a bíró előtt fogja elmondani, hogy elfogadja-e az ügyészség ajánlatát és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról, vagy sem
– nyilatkozta az Indexnek Palánki Zsolt. A szegedi ügyvéd szerint nem szerencsés a médiában üzengetni egymásnak, mert egy ilyen ügynek a tárgyalóteremben kell megoldódnia, nem pedig a nyilvánosság előtt. Hozzátette: egyetért az adatvédelmi hatóság elnökével, aki aggályosnak tartja, hogy a per kapcsán a sajtó nyomozati anyagokat hozott nyilvánosságra. „Nem tudom, kinek állt érdekében privát telefonbeszélgetéseket megjelentetni, de meggyőződésem, hogy nem a védői oldalról szivárogtak ki ezek a dokumentumok” – mondta Palánki Zsolt.
Megkerestük az ügyben Völner Pál ügyvédjét, Papp Gábort is, aki egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
(Borítókép: Völner Pál a Schadl–Völner-per tárgyalásán 2023. február 17-én. Fotó: Németh Kata / Index)