Soha nem látott népszerűséget mért a Nézőpont Intézet e két kispártnak, melyek így a DK mögött magasan vezetik az ellenzéki térfél népszerűségi versenyét. De vajon mi állhat ennek a hátterében, és egyáltalán hihetünk-e a számoknak? Erről kérdeztük az elemzőket.
A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatási eredménye szerint két párt is óriási mértékben növekedve, mintegy megháromszorozta korábbi támogatottságát. A parlamenti Mi Hazánk Mozgalom és a parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt is 9 százalékon áll a kormányközeli intézet számai alapján, így (a 12 százalékra mért DK után) magasan dominálják az ellenzéki térfélen a népszerűségi versenyt.
E nem mindennapi növekedés okainak magyarázata előtt Pulai András, a Publicus Intézet vezetője előrebocsájtotta, hogy a Nézőpont adatai
meglehetősen távol állnak az általunk mért és a mások által nyilvánosságra hozott számoktól is.
A Publicus tavaly decemberi adatai szerint – melyek mintázatukat tekintve összevethetők más, nem kormánypárti intézetek adataival – az látható, hogy a Fidesz vezet, majd jön a DK, és csak ez után, nagyjából azonos, 4 százalékos támogatottsággal (+/−1 százalék) az MSZP, a Momentum és a Jobbik. Minden más formáció ennél kevesebb szavazatot kapna.
Ettől függetlenül előfordulhat a széljobb és a viccpárt időleges megerősödése egy-egy konkrét ügy vagy esemény kapcsán, illetve az is elképzelhető, hogy a kormánnyal elégedetlen és az ellenzék parlamenti részével sem feltétlen elégedett szavazók így fejezik ki nemtetszésüket.
Ám létezésük évei során érdemben ezen szervezetek nem tudtak megerősödni, mélyebb gyökeret ereszteni a választókorú társadalomban. Nem látok olyan folyamatokat, amelyek arra engednének következtetni, hogy ez pont most következne be.
Pulai András úgy látja, ugyan az összefogás továbbra is szexi, ám az erre fogékonyságot mutató pártok nem úgy teljesítenek egyelőre, hogy ez szavazatokban is mérhető sikert jelentsen számukra. Nem valószínű, hogy az összefogás vagy annak hiánya szerepet játszana a széljobb és a viccpárt vélt erősödésében, ám ha ilyen adott időszakban mégis kimutatható lesz, akkor ezt inkább a többi ellenzéki párt összefogásának hiányára vagy nem kellő mélységű együttműködésére lehetne visszavezetni.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 9 százalékos támogatottságát illetően a Nézőpont Intézet kutatása csak részben meglepő Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint, ugyanis a Medián 2022 decemberében már mért nekik 7 százalékot a „biztos” szavazók körében, ehhez képest mindössze két százalékpontos – vagyis hibahatáron belüli – eltérésről van szó. A Kutyapárt már évek óta azoknak a választópolgároknak a megnyerésére hajt, akik a kormányoldalból és a többi ellenzéki pártból egyaránt kiábrándultak.
Az MKKP nem csak hülyéskedni tud, nem kizárólag polgárpukkasztásban járatos, egyre komolyodik: Budapest Ferencváros önkormányzatában alpolgármestert ad, a XII. kerületben maga Kovács Gergely pártelnök ostorozza a helyi, visszásnak tartott jelenségeket, kifogásolva például az önkormányzat közbeszerzéseit. A párt elsősorban ugyan csak a fővárosban és néhány nagyvárosban mutat fel érdemi támogatottságot, ám ezzel is érdemi riválisa lett az ellenzéki pártoknak, amelyek szintén elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudnak nagyobb számú támogatót felmutatni.
Ha a Kutyapárt megerősödése tartóssá válik, akkor a parlamenti ellenzéki baloldali-liberális pártoknak (DK, Momentum, MSZP, Párbeszéd) többfrontos harcot kell vívniuk a kormányoldallal, egymással és a Kutyapárttal az urbánus választókerületekben.
Ha pedig támogatottságuk tartósan átlépi a parlamenti küszöböt, ismét erőteljes nyomás alá helyezhetik a baloldali pártok, hogy integrálhassák őket az ellenzéki összefogásba.
A Kutyapárt érdemi megerősödésével előállhat olyan helyzet, hogy a szavazói nélkül több városi-fővárosi kerületben/településen alulmaradhatnak az ellenzéki jelöltek.
A radiális, nemzeti sérelmi politikának hosszú hagyományai vannak a magyar politikatörténetben, a Mi Hazánk ennek az egyik állomása. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások nem szokták 10 százalékon felüli tartományban mérni a pártot, mivel a radikalizmus,
a bejáratott folyamatok, rendszerek erőteljes felforgatásának ígérete a magyar választópolgárok többségét riasztja.
Nagy Attila Tibor ehhez hozzáteszi, hogy a Jobbik haldoklik (ezen most névkiegészítéssel próbálnak segíteni). A pártszakadás és politikusaik többnyire unalmas kommunikációja beérett: legtöbbször az 5 százalékos parlamenti küszöb alá mérik őket.
A hagyományos ellenzéki pártok még mindig nem álltak fel a tavalyi nagy vereségből, a Mi Hazánk azonban stabilan őrzi a parlamenti küszöb feletti támogatottságát. Erejét az is jelzi, hogy a Fidesz ügyel arra, hogy a szélsőjobboldal számára kedves témákat (LMBTQ-ellenesség, a Nyugat kritizálása) ne a Mi Hazánk tematizálhassa.
E két kispárt megerősödését összességében azonban érdemesebb szélesebb politikai kontextusban értékelni. E szerint hiába a válság és a magas infláció, a Fidesz ma is simán megnyerné az országgyűlési választásokat.
(Borítókép: Kovács Gergely és Toroczkai László. Fotó: Szekeres Máté / Bődey János / Index)